1939. 09. 03. -n a II. Világháborúban az északi tengereken operáltak a tengeralattjárók… <br> <br>Délután három órakor kapták... rádióüzenet, kódolt, <br>Ez, amit, Lemp kapitány az U–30 fedélzetén rögvest dekódolt. <br>Olvasás után bejelentette a legénységnek, hogy kitört a háború <br>És az angoloknak velük szemben elkezdődik nyomorúságos, nagy ború! <br> <br>Felszínre felemelkedtek és a diesel motorokat maximálisan üzemeltetve, <br>Tizenkét csomós maximum sebességgel, hasították habokat, élt a vadászat ösztöne… <br> <br>A célpontot, csak este hétkor pillantották meg, <br>Kivilágítatlan hajó volt. Alig látták meg. <br>Lemp, segédcirkálóként azonosította célpontot <br>És a legénység, négy vetőcsövet vízzel elárasztott… <br> <br>Fél nyolckor kilőtték a célpontra mind a négy torpedót, <br>Amikből három, totál telibe találta a hajót. <br>Az U-boot periszkópmélységből figyelte hajó lassú haldoklását, <br>Ahogy a tenger elnyelte. Legénység, igen élvezte a rombolását. <br> <br>Napokkal később tudták meg, hogy az, az Athenia személyszállító gőzös volt, <br>A fedélzetén, civil utasokkal, támadásban volt is százhuszonnyolc halott. <br> <br>Amikor visszatértek, Lemp kapitányt hadbíróság elé állították, <br>Végül, csak felmentették, de, már karrierjét sötét árnyak borították. <br> <br>Vecsés, 2016. október 12. – Kustra Ferenc József – íródott: Joachim Peiper: &bdquo;Farkashajsza” c. dokumentum regénye ihletésével. <br>

Az adó nagy adu<br>A választottak kezében.<br>Dől a lé,<br>És nem is szerényen.<br>Szépszerével<br>Törvényt hoznak,<br>És bár lassan , <br>De az előírások szaporodnak<br>Megfelelően a programnak.<br>Mindennemű vagyonodra<br>Meg van az adó kulcsa.<br><br>A lélegzetért még <br>Nem kell fizetned,<br>De a levegő minőségét<br>Már megadóztatják veled<br>Valamilyen módon,<br>És még csak nem is sejted<br>Mennyi irányba gurul<br>Kereseted<br>Amíg verejtéked<br>Munkád közben<br>Letörölted.<br><br>Amikor felsírtál első<br>Levegővételedtől<br>Számítottak veled,<br>Hogy az életed<br>Előbb-utóbb busásan<br>Meg kell fizetned.<br>Adóznod kell<br>Tetszik vagy sem,<br>Kibúvót nem fogadnak el.<br><br>Terhed a végsőkig<br>Visszahúz a földbe,<br>És ha majd kint leszel<br>Talpalatnyi helyeden<br>Mindörökre,<br>Utódod még akkor is fizet <br>Adót....Sírhelyet.<br><br>Fel s ki-talál-ták rendesen<br>Az adó nagy adu,<br>És ez bizony nem kamu<br>A-ki-választ-ott-ak kezében.

Az emlékek üstjében<br>Hogy oda ne égjen<br>Kavargatom<br>A gyermekkorom. <br><br>Mert hiszen az életben<br>A legszebb véletlen<br>Ami történt<br>Akkor volt gyerekként. <br><br>A Nagy ismeretlen világ<br>Mind felfedezésre várt<br>A sok haverral közösen<br>Osztoztunk az örömökben.<br><br>Együtt nőttünk cseperedtünk<br>Mint a legjobb testvérek<br>Volt bizony hogy olykor-olykor<br>Megfenyítettek a bölcs vének. <br><br>Részletezni nem is tudom <br>Kalandjaink hosszú sorát<br>Mert olyan sok volt az alkalom<br>És az időben elvesztette aktualitását. <br><br>A szívemben még most is őrzöm<br>Sok pillanat ízes zamatát<br>És lelkemben mindenkivel törődöm<br>Ha nem is halljuk egymás szavát. <br><br>Más utakon járunk<br>Így kellett hogy legyen<br>De néha lelkünk összeér<br>Fenn az üveghegyen.

Találmányok között <br>Mikor útnak indulsz <br>Az ismeretlenbe<br>Jó dolog a navigáció<br>Mert a cél vele<br>Könnyen megtalálható<br><br>Ahogy alattad<br>Az út halad<br>Az utasításokat szabab<br>Megszegned<br>Akkor is elvezet<br>Kerülővel a helyed<br>Megtalálod.<br><br>A gond csak <br>Akkor van<br>Amikor elveszel <br>Önmagadban.

Egy esős vasárnap estén<br>De máskor is<br>Amikor<br>Nyomaszt légszomjasan<br>Kesernyés hangulatban<br>Az egyedüllét<br>Magányomban<br>Mosolyoddal takarództam.<br><br>Mosolyoddal takarództam<br>Amíg vacogtam<br>Elaludtam<br>És szemedből a tiszta fénnyel<br>Másnap reggel<br>Ahogy a dalban is van<br>Vidáman ébredek fel.<br><br>Amikor csak akarom <br>Magányomban<br>A szemem behunyom<br>És a tiszta fényű<br>Mosolyoddal takaródzom<br>Lelkem így melegen tartom.