(leoninus trió)
<br>Sűrű-sötét erdőben csillog pillanat, pontosabban; a napsugár pillanat.
<br>Mi csak kirándulók vagyunk, nem zavar, látni, hogy nincs ellenünk, rosszat nem akar.
<br>Tele az erdő alja remek, puha avarral, felhők nincsenek… akarattal?
<br>
<br>Oly sokat lehetne itt sétálni,
<br>E gyönyörű teremtést csodálni, élvezni.
<br>*
<br>Szép a táj, remek eme tömött erdő, bízunk ördög nem lakik itt és nem jön elő.
<br>A tisztás túloldalán, változik a táj, ott van egy örökzöld erdő, szép és nem fáj.
<br>Érzem bőrömön, ez már a nyár, itt -mi- sátrazhatnánk egy nagyot… két hetet is akár.
<br>
<br>Nyugalom és csend körülvesz mindent,
<br>Tudva, valahogy, valami már elment...
<br>*
<br>De idő ostora lecsapott, nagy vihar képében végigvágott hátunkon egy nagyot.
<br>Jó, hogy volt nálunk összecsukható ernyő... mit vihar legott széttépett… mi, menekülő.
<br>Futottunk hazáig, rossz ernyőt vittük egy fáig, eső bőn' szakadt, futottunk hazáig.
<br>
<br>Élménydús nap vége látszik,
<br>Mikor a fáradt lélek álmodva alszik.
<br>
<br>Vecsés, 2023. április 1. – Arad, 2023. április 5. - Kustra Ferenc József – a leoninust én írtam. A tíz szavasok szerző-, és poéta társam: Ghica Izabella Iasmina munkája.
<br>
Poéták a hétköznapokban…
<br>
<br>(3 soros-zárttükrös csokor)
<br>Az élet hömpölygő sodrásában
<br>Külön is van mozgás, e világban…
<br>Az élet hömpölygő sodrásában.
<br>
<br>Az élet csak szavakban fogalmazódik,
<br>Írva, soha mondva, mindig megérződik
<br>*
<br>Micsoda sodrában szállnak a gondolatok,
<br>Közben rögzülnek a legnagyobb gondolatok…
<br>Micsoda sodrában szállnak a gondolatok.
<br>
<br>(Tükör apeva)
<br>Egy,
<br>Minden
<br>A tudat,
<br>Az akarat...
<br>Csak ez számít majd
<br>
<br>Csak ez számít majd,
<br>Az akarat,
<br>A tudat
<br>Minden
<br>Egy
<br>*
<br>A gondolatok közvetítik az elmondhatót
<br>És nemkülönben a fontos maradandót…
<br>A gondolatok közvetítik az elmondhatót.
<br>
<br>A sok fájdalmas élmény az ihlet,
<br>Amit majd mindenki átélhet
<br>*
<br>Poéta mitől indul be? Van, éli a gondolatot…
<br>Szerepet játszik az ihlet, mi indít folyamatot,
<br>Poéta mitől indul be? Van, éli a gondolatot…
<br>
<br>(Tükör apeva)
<br>Szív
<br>Megtört,
<br>Rohanó,
<br>Fojtogató,
<br>A vágyakozó
<br>
<br>A vágyakozó,
<br>Fojtogató,
<br>Rohanó,
<br>Megtört
<br>Szív
<br>
<br>Élmények keresztfonata, lökdösheti a poétát,
<br>Ő meg már igy leírhatja a gondolatsorát…
<br>Élmények keresztfonata, lökdösheti a poétát.
<br>
<br>(Tíz szavas)
<br>Mikor beszélni sem lehet,
<br>A szót és verset is szeret.
<br>*
<br>A nagy poéta olyasmit is ír, mi másokat megfog,
<br>Még lelke is segíti, nem vacakol: ésszel gomolyog…
<br>A nagy poéta olyasmit is ír, mi másokat megfog.
<br>
<br>(Tükör apeva)
<br>Ír
<br>Verset
<br>Békésen,
<br>Szenvedéllyel,
<br>Örök szellemmel
<br>
<br>Örök szellemmel,
<br>Szenvedéllyel,
<br>Békésen
<br>Verset
<br>Ír
<br>*
<br>Valljuk, hogy a poétának írni kell: az olvasó ezt várja el.
<br>Valljuk, hogy a poéta dolga: az olvasóinak szórakoztatása.
<br>Valljuk, hogy a poétaság: a szó művészete, írói sorsság.
<br>
<br>(Tíz szavas)
<br>Némaság nem vonatkozik az igaz üzenetre,
<br>Harsány mindegyiknek a története.
<br>
<br>Vecsés, 2023. február 1. – Arad, 2023. április 18. - Kustra Ferenc József – a 3 soros-zárttükröst én írtam. Alá a 10 szavast és a tükör-apevát írta; szerző-, és poéta társam: Ghica Izabella Iasmina
<br>
Elérkezett végre, a legszebb nap az évbe.<br>Nézd csak, ma a nap is előbújt végre!<br>Ezerfelé ontja sugarát,<br>ezért mosolyogj hát!<br>Köszönt téged ég és föld.<br> S akik szeretnek szívből, örökkön!<br> A .....- a legszebb szám.<br>Kívánságunk számodra,<br>ezer rózsa hulljon utadra!<br>Sose légy szomorú, kerüljön messze gond és bú.<br>Legyél mindig vidám,<br>mosolyoddal űzd el mi bánt.<br>Ígérem fogom kezed örökké,<br>mint mikor karomba először érkeztél!<br>Szívembe zártalak, hisz te vagy nekem a fény.<br>Köszönjük, hogy hozzánk érkeztél!<br>Isten áldja minden lépted.<br>Bátor és erős harcos vagy, Isten látja ezt.<br>Mi pedig mindig óvunk téged.<br>Szeretettel lépsz be életed következő évébe,<br>körül ölelve melegséggel.<br>Születésed áldott napján,<br>azt kívánjuk számodra.<br>Legyen életed örömmel tele.<br>Lépteid kísérje szeretet, <br>Isten éltessen tégedet!
Legyél fehér vagy fekete,<br>Hatalmas vagy kicsike,<br>Karcsú avagy gömbölyded.<br>Isten tökéletesre teremtett!<br>Nem vagy más,<br>Csak egy tökéletes alkotás!<br>Ne hallgasd azt ki bánt,<br>S nem látják lelked tisztaságát.<br>Mosolyod legyen fegyvered,<br>Ha bántanak téged.<br>A szeretetnél nincs erősebb!<br>Mi legyőzhetetlenné tesz!<br>Ne veszítsd el önmagad soha!<br>Hisz tökéletesre vagy alkotva!
A lokomotív
<br>Éjjel is látja utat.
<br>Holdfény kíséri.
<br>*
<br>Mozdony, szuszogva
<br>Tőr utat a sötétbe.
<br>Felhőtlen égbolt.
<br>*
<br>Alagútban a
<br>Zaj, fülsiketítő lett.
<br>Itt nincs holdvilág.
<br>*
<br>Sötétben füst szállt,
<br>Még szerkocsi is köhög.
<br>Látni a végét.
<br>*
<br>Alagút végén,
<br>Újra terül a holdfény…
<br>Látóhatár nyílt.
<br>*
<br>Vonat, majd megáll,
<br>Mozdonyt feltöltik vízzel.
<br>Gőzsíp zengedez.
<br>
<br>Vecsés, 2016. augusztus 31. - Kustra Ferenc József – Senrjú csokorban írva.
<br>