Hamuvá érett lángokon túl<br>Már nem a korom az úr. <br>Egykoron büszke korokon, <br>Papírra vetett sorokon, <br>S a lelkemben <br>Nyomot hagyott <br>Égetett korom, <br>Az elhalasztott alkalom. <br><br>Perzselő lángokon túl<br>A hamu parazsa meglapul, <br>S vissza tükrözi korom<br>A megjárt utakon<br>Ujjlenyomatom<br>Rátapad a sorokon<br>Sorakozó betűhalmazon<br>Felejtett gondolatra.<br><br>Pillanat-gyűjtemények sora<br>Talpam alatt az időt eltolta.

Gyöngy Vagy<br>Mint vízcsepp a fűszálon<br>Ragyogsz a fényben<br>Tiszta lelkeddel<br>Éltető nedű fénylő csillogása<br>ÉletZöld derű<br>Mosolyog felém<br>Harmatos reggelen<br>És <br>Már nem nehéz nekem<br>A nyirkos szürkeség<br>Mert nem feledem<br>Hogy mindenütt <br>Itt Vagy velem

Naponta<br>Folyik az élet<br>Hasítják éles élek<br>Elmondhatod Most<br> Még Élek<br><br>Olykor<br>Bár süllyed<br>Lehúz a kor<br>Némely alkalomkor<br>De a szürke por<br>Elszáll<br> Megtisztuláskor<br><br>Tapaszt a sebedre<br>Az Idő ad kezedbe<br>Hajnalhasadáskor

Kicsi egér cini-cin<br>Szánkázott egy kék frizbin.<br>Nem vacogott, szomorkodott<br>Vidáman egy csúszdán siklott <br>Le a hóba nagy sebesen.<br>Így mulatott ő a télen!<br>Nem baj ha fagy, vagy fúj a szél!<br>Ugrándozik a kis egér.<br><br>Óvaintik rokonai reszketve,<br>Gyere pajtás az oduba izibe!<br>Az a világ nem nekünk lett teremtve!<br>A biztos fészek itt van lent az üregbe.<br><br>Az intő szóra a kis pajkos nem figyel.<br>Tovább csúszkál a megtalált frizbivel.<br>Jó a móka a hidegben....melegít!<br>Sopánkodás a fagy ellen nem segít.<br>Fütyörészik egerünk most a kertben,<br>Csak a nóta...az mi számít e percben!<br><br>De...<br>Felfigyelt a víg egérre a macska.<br>Vacsorára megfelelne a csacska!<br>Oda osont sompolyogva csendesen,<br>Majd nagyot ugrott a vadászunk hirtelen.<br><br>De...<br>Az árnyéka elárulta a bajszost.<br>Terítékre nem kerülök én biz most!<br>Fürge ám az apró lábú kis szürke,<br>Cseles ívvel elszaladt hát előle.<br>Futott-rohant a legközelebbi lyukba,<br>Elmaradt igy ez a mai vacsora.<br><br>Az esetből okult mindkét állatunk.<br>Nem árt hogyha óvatosabbak vagyunk!

Egy réten él az éticsiga<br>Úgy hívták hogy csiga csaba<br>Nem járt sose óvodába<br>De reggel megy már iskolába<br><br>Elég korán szól a vekker<br>Ébresztgeti-keljél már fel<br>Eljött végre az a nagy nap<br>Mikor a kis gyerek okosodhat<br><br>Siet gyorsan csiga Csaba<br>El ne késsen az iskolába<br>Egy levél alatt Csilla várja<br>Ő is csiga mint barátja<br><br>Egyűtt csúsznak jó kedvűen<br>A friss illatú zöld mezőben<br>Majd minden reggel erre járnak<br>És suli után sokat játsznak<br><br>A legjobb mikor csendben esik<br>Csak úgy lassan cseperészik<br>Kedveli ezt minden csiga<br>De főleg a kis kópé Csaba<br><br>Mikor vizes a fű jobban csúszik<br>Szánkó nélkül csuszkorázik<br>Csaba Csilla és még sokan<br>Ilyenkor biz jó móka van<br><br>Hancúroznak vígan estig<br>Kipirulnak egytől egyig<br>Ám indulni kell most már haza<br>Otthon vár a drága mama<br><br>Holnap is lesz sok-sok csoda<br>Ábrándozik csiga Csaba<br>Majd elalszik gyorsan csendben<br>S ott terem egy szép mesében<br><br>Csupa varázs ez a nap ma<br>Álom zöld rét virul rajta<br>Színben pompáz ezer virág<br>Milyen csodás ez a világ