Félelmetes hegyek és bérceik között, <br>Lankával szemben, juj, de nagy erdők között, <br>Csühögve halad a kicsiny, hegyi vasút. <br>Hegytetőre gyalog vagy vonat! Nincs más út. <br> <br>Az utasok talán el is vannak hűlve, e sok szépségtől, <br>A sin szál illesztésénél mindig kattogó –sok- keréktől, <br>Mik megnyugtatóan hatnak az utasok garmadájára, <br>Mert tudják, hogyha lassan is, de fölérnek a bércre máma. <br> <br>Itt az ülések már régiek, szépen simára kopottak, <br>De minek kellene első osztály? Oly szépek a látottak. <br>Látni hegyi kecskéket és ők megállva nézik vonatot, <br>Közelbe persze nem jönnek, de tán’ élvezik pillanatot! <br>Masiniszta nagy viccesen nagyon rájuk füttyent, hosszabban, <br>A kecskék, meg uzsgyi! Egy kicsi meg is botlott a futásban. <br> <br>(3 soros zárttükrös) <br>A gőzös fehér füstöt lihegett föl a légbe, <br>Tehát értő ember volt, ki a mozdony fűtője… <br>A gőzös fehér füstöt lihegett föl a légbe. <br> <br>Közben persze komótosan, csak fölértünk a fennsíkra, <br>Ahol a sok utast elöntötte az öröm mámora… <br>Közben persze komótosan, csak fölértünk a fennsíkra. <br>* <br>(Senrjon) <br>Alapélmény már rendben, <br>Utasok, gyorsan szétszéledtek. <br>Vajh’, ki miért jött? <br>* <br>Masiniszta jó hosszantit füttyentett, majd még kikiabált a mozdonyból, <br>Hogy senki ne feledje, mert lemarad, az ötkor visszamenő vonatról. <br> <br>(Bokorrímes) <br>Pihentünk, közbe nagyokat nézelődtünk, <br>Gyerekekkel levél-fajtákat gyűjtöttünk, <br>Iskolába kell, főleg ezért is jöttünk! <br>* <br>Igyekvést foglaltunk helyet a kocsiban, de most a másik oldalon, <br>Hogy a gyerekeknek mindent megmutathassunk, ama túlsó oldalon. <br>Este lefekvés előtt is még csak napi eseményekről beszéltünk, <br>És azt mondtuk, hogy de jó lesz, mert reggel az újabb álmokkal ébredünk! <br> <br>Vecsés, 2016. május 31. – Kustra Ferenc József – íródott alloiostrofikus versformában. <br>

Természetnek a lágy öle, <br>Van oly’ jó, mint a tej föle. <br>Ehhez jöhet még a leterített kockás terítő <br>Rajta étek, finom óbor és ez már szívderítő. <br> <br>Ha viszünk magunkkal aprósüteményt, <br>Akkor megoldottuk a csemegézést. <br>A lovak lábára béklyót teszünk, <br>És mondjuk nekik, ma füvet eszünk. <br> <br>Folyócskában van gázló, ott fogunk fürdeni, <br>Ott a víz sekély, tíz lépést is lehet tenni. <br> <br>Használjuk ki a lehetőségeket, <br>Élvezzük ki kedvünkre... természetet. <br> <br>Vecsés, 2015. július 26. - Kustra Ferenc József <br>

Látunk egy közeli háborút, mert fölütötte a fejét a -majdnem- háborús világhelyzet… <br> <br>(senrjon) <br>Szétfeslőben a világ! <br>Nyíltan bűn emberi jóság... <br>Urunk nem szeret? <br> <br>(leoninus duó) <br>Az ember az embernek a farkasa, ez nem filozófia… több mint anomália. <br>Kik és miért nem tudnak magukon uralkodni… csak egy számít: gazdagodni? <br>Valós lett immár az atombomba csapás veszélye… Elpusztul a FÖLD? Mivégre? <br> <br>Tudom, tudjuk, manapság már minden a pénzről szól… harangot mért nem kongatol? <br>Egy kezemen számolom az gondolkozni tudókat… akikben van, hogy védik milliókat! <br>Van biz’ közintézmény, világméretű hatású… nagy korrupciós ház, már csak múlt-lángú! <br> <br>(senrjon) <br>Szétfeslőben a világ! <br>Nyíltan bűn emberi jóság... <br>Urunk nem szeret? <br> <br> <br>Dúl a heves háború, ki sem látszunk belőle, <br>Szomszédban van, hogy meneküljünk előle? <br>Pénzesek, minket is nyakig belekevernének, <br>Ha hagynánk magunkat, de ebből nem esznek. <br>Naponta hullahegyek alakulnak, híradókban látni, <br>Ott láthatjuk mindannyian, tudják nem kell propagálni. <br>Özvegyek hada már önmagában is kitenne egy sereget, <br>Mindenütt vannak árvák, sok is… látunk még &bdquo;eleget”. <br> <br>Totál lelketlen az emberek világa és nem tud együttműködni, <br>Totál lelketlen az emberek világa és látszik, nem tud szeretni… <br> <br>Csak egy kicsit legalább szeressük egymást gyerekek, <br>Csak egy kicsit legalább működjünk együtt gyerekek… <br> <br>(HIAQ) <br>Atombomba, hej-hej! <br>Veled nem akarunk bulit… <br>Kellünk… megmaradni! <br> <br>(senrjon) <br>Szétfeslőben a világ! <br>Nyíltan bűn emberi jóság... <br>Urunk nem szeret? <br> <br>Vecsés, 2023. június 23. – Kustra Ferenc József- íródott; a világ, az emberiség jelen -katasztrofális- történelmi helyzetéről. És egész nap láthatjuk, minden híradóban a videókat is… <br>

Látunk egy közeli háborút és fölütötte a fejét a háborús világhelyzet… <br> <br>(leoninus trió) <br>A szomszédban háború árnyéka, égboltot felhő nélkül is kiszorítja! <br>Igy a nagy ’vezetők’ nem látnak jól, kintről nézik milyen disznó-trágyás ezen akol… <br>Ágyúdörgés nem hallik Atlanti óceánig… itt így folytatják sokak haláláig... <br>A háború kimenetele lóg, mint Démoszthenész kardja, honfi ezt nem akarja... <br>Nem tudhatjuk Föld és a lét túléli-e… de azt tudjuk a kilátás éj-fekete… <br> <br>(septolet trió) <br>Árnyat <br>Szövő, <br>Szárnyat <br>Törő, <br>Ködös jövő… <br> <br>Háború vetít fekete árnyékot, <br>Elvakultság űz sötét játékot. <br>* <br> <br>Látjuk és halljuk, röpködnek hazugságok, kihaltak a békeszerető társaságok? <br>A sok halottal fogy a fiatal nemzedék, kik lesznek az állampolgárok, az emlék? <br>A gazdagok csak tovább gazdagodnak és elveszik milyük van a páriáknak… <br>Nem kell nekik semmi érték, csak az új milliók bezsebelése a végső érték! <br>Jobb a jelen gonoszt tűrni, mint egy új mellett tüntetni, ahhoz sokat kellene inni? <br> <br>Gonoszság <br>Folyik - <br>Lakosság <br>Fuldoklik, <br>Érték megkopik. <br> <br>Csak haszonban fontos a számadat… <br>Emberélet csupán húscafat. <br>* <br> <br>Van, ahol a kordé a szamarat megkerüli… Kell nekünk ilyen kordé? Kikerülni! <br>Jelen problémába aknahang… vak-asszony visszanéz… Kitalálni mit gondol, nem nehéz. <br>A vak ló is -jobb híján- csak előre megy és a falnak, mi betonkemény és nekimegy… <br>A döglött lóról végül majd le kell szállni, ne intézzük el, hogy nekünk kell elmállni! <br>Gazdag hol lakik nem várható telitalálat, mert sok pénzük van, ott nem lesz találat? <br> <br>Értékrendben <br>Zavar – <br>Közéletben <br>Hamar <br>Port kavar. <br> <br>Dúsgazdag, pénzébe markol – <br>Házára így bomba nem landol? <br> <br>Vecsés, 2023. június 22. – Pápa, 2023. június 28. -Kustra Ferenc József – íródott; leoninusban, a világ, az emberiség jelen -élő-háborús- történelmi helyzetéről. Végveszély van! A septolet trió szerző-, és poétatársam, Nagyné Vida Renáta munkája. <br>

Hol vannak már az ünnep előtti<br>zsúfolttá váló nappalok,<br>mikor csillogó fényfüzérek<br>díszítették az ablakot?<br><br>Hol vannak? Olyan lett minden,<br>akár egy megfagyott világ,<br>néhol még villog fényfüzér,<br>de fénye megkopott ma már.<br><br>A kályha éppen úgy duruzsol most,<br>s vörös lángokkal integet,<br>mégis fázom. És egyre jobban<br>átjárja csontom a hideg.<br><br>Magam vagyok. És oly messze vannak<br>azok, akiket szeretek,<br>csak a hangjukat hallhatom most,<br>és néha a telefon recseg.<br><br>Mégis: Benne van minden hangban<br>az a végtelen szeretet,<br>amely az egész testemet átjárva<br>új reményt fakaszt idebent.<br><br>Istenem. Kérlek! Szánj meg engem.<br>Segíts, hogy közelebb legyek<br>Hozzájuk, hiszen nincs semmi másom,<br>csak ők, kik a mindenem nekem.<br><br>Hadd láthassam a csillogó fényt<br>mely szemük íriszén lebeg,<br>s felragyogjanak csillagokként,<br>amíg még közöttük leszek.