Bújjunk már mi össze, kissé testben-vétkesen, <br>A nagyon vágyott testedben, de nem lélekben. <br>Ritmusunkat lassúra fékezem, életben, <br>Beléd is bújok nagyon-nagyon jó kéjesen. <br>A testedre… ha tudnád mennyire éhezem, <br>Rajtad hagyom kézzel, szájjal a testi kéjem, <br>A csúcsot még elérni... lassúra fékezem. <br> <br>Vecsés, 2023. március 20. - Kustra Ferenc József – íródott erotikus jellegű versnek. (De csak romantikus, mert gépi programmal írtam!) <br>

Sors-meditáció <br> <br>Úgy látom, a hét-toronyba vagyok zárva… <br>És a kulcsot senki nem veszi ki, már ma. <br>Úgy látom, küzdelmem győzelemre nem áll, <br>Öregedve sem tudom... élet miben áll. <br> <br>A szeretetlenség fátylat borít rám, <br>Hogy boldog ne lehessek, ez vigyáz rám. <br>Sok sorstársammal ilyen módon élünk, <br>És ez ellen nincs lehetőség tennünk. <br> <br>Vecsés, 2005. május 22. – Kustra Ferenc József <br>

A múlt nem feledhető! <br> <br>Vágyom nagyon is, de vissza nem térnek… holtak. <br>Tán’ van elég bajuk a kriptában… morcosak… <br>Vágyom nagyon is, de vissza nem térnek… holtak. <br> <br>Talán nem kell mélyen a múltunkba tartózkodni <br>Inkább előre és a jövőt kell várni -nézni… <br>Talán nem kell mélyen a múltunkba tartózkodni… <br> <br>Ha halkan beülsz a sorokba, mert bánat ért, <br>Akkor persze csendben csak emlékezz tanácsért… <br>Ha halkan beülsz a sorokba, mert bánat ért. <br> <br>Ha rád vetül a sötétség feketés árnya, <br>Mond; túl leszek én rajta, a fene sem bánja… <br>Ha rád vetül a sötétség feketés árnya. <br> <br>A múltnak legyen csak halk emlékezése, <br>De embernek legyen fontosabb: jövője… <br>A múltnak legyen csak halk emlékezése. <br> <br>Vecsés, 2016. június 18. - Kustra Ferenc József – íródott; 3 soros-zárttükrösben. <br>

Szikrázó holdfény <br>Elvarázsolta tájat. <br>Mesésen ezüst. <br>* <br>Szikrázó holdfény <br>Félelmes árnyakat fest. <br>Árnyak, ezüstben. <br>* <br>Szikrázó holdfény <br>Uniformisban él táj. <br>Ezüst öltözet. <br> <br>Vecsés, 2016. október 2. – Kustra Ferenc József - íródott: fél haiku láncban, eredeti Basó féle haiku csokorban… <br>

Ezüst holdfényben <br>A magány is megszépül. <br>Éji fényesség! <br>* <br>A színezüst fényt, <br>Éjjel a Hold teríti. <br>Árny, fémes színű! <br>* <br>Bíbor éjvarázs, <br>Meghozza a Hold fényét. <br>Ezüstborítás. <br>* <br>Hegytetőn bíbor <br>Szórja különleges fényt. <br>Jő Hold… leváltja. <br>* <br>Hegyek ormai <br>Közt, járhatatlan völgyek. <br>Holdfény, mindenhol. <br>* <br>Árny, mint egy alak <br>Fekszik fa árnyékában. <br>Hold meg, keresi. <br>* <br>Lópokrócon ül, <br>Kiterített holdsugár. <br>Esték melegek. <br>* <br>Csillagok Holddal <br>Párzanak, ezüst fénnyel. <br>Ezüst és sötét. <br>* <br>Mámorvonat éj… <br>Kéjes álomszivárvány… <br>Ablakon, Hold néz! <br>* <br>Égbolt, csak ragyog! <br>Telihold ezüstben él. <br>Tó vízén, csillám. <br>* <br>Behajnalodik, <br>Sötét a Holddal elmegy. <br>Pirkadat zenél. <br>* <br>Hajnal feldereng, <br>Fénye elönti tájat. <br>Hold is hazamegy. <br> <br>Vecsés, 2016. augusztus 10. – Kustra Ferenc József– íródott: haiku csokorban <br>