Idő 
Értékelés 
Értékelés Csörög,<br>Összerezzenek,<br>És belém mártja <br>Az éjszaka álma<br>Sárga-meleg<br>Fényét,<br>És behunyt pillák mögött<br>Átlátok még<br>Az éj kötött<br>Fátyolán.<br><br>Aztán újra <br>Csörög a vekker<br>Kíméletlen...<br>Keljél már fel!<br>A kiszabott Lét-idő <br>Gyorsan folyik el!<br>...és még élned<br>Tenned is kell!
A szilaj lovakat<br>Vadul ostrozza a hajtó.<br>Hiába mereszted szemedet<br>A páros nem látható,<br>De figyelheted a szekeret<br>Ahogy kerekéről <br>A rozsdás idő lepereg,<br>És csak tekereg<br>Az évszakokkal<br>Évezredeken át.<br>Pihenőre<br>Nem áll meg sohase,<br>Nem hajt bele<br>Semmilyen gödörbe.<br>Egyenletesen halad<br>Körbe-körbe.<br><br>A tajtékzó lovak<br>Patái alatt<br>Olykor dübörög az ég.<br>Szikrát,<br>Csillagot szórnak szerteszét,<br>És a hajtó tekintete<br>Akkor is,<br>Csak a kör közepére <br>Öszpontosul meredten,<br>Mert mindig ott van <br>Az az Egy feledhetetlen<br>Aki sosem <br>Mozdul , és téved el.<br>......<br>És mutatja az irányt<br>Merre indulj el,<br>Ha a világban<br>Valamikor elveszel.<br><br>/Utóirat/<br>Csak figyeld a hátsó kereket<br>S a szekér fedelet.<br>Lelkedben emeld ötször magasba<br>És megláthatod hol világít<br>A Mindenség ablaka.
Igen fáj sikertelenségem,
<br>De tudom, rossz korban születtem.
<br>Bízok, majd lesz valahogy.
<br>
<br>Születhettem volna ez előtt,
<br>Pont száz évvel… sokkal ez előtt.
<br>Bízok, majd lesz valahogy.
<br>
<br>Úri világ volt... és kellemes,
<br>Magamfajta benne sikeres.
<br>Bízok, majd lesz valahogy.
<br>
<br>Ott számított ész, úri modor,
<br>Ki lehetett ugrani sorból.
<br>Bízok, majd lesz valahogy.
<br>
<br>Ma társadalom csak széthullik,
<br>Emberi érték végleg kopik.
<br>Bízok, majd lesz valahogy.
<br>
<br>Eldurvult, gépies lett élet,
<br>Megszűnt minden, mi meghitt szeglet.
<br>Bízok, majd lesz valahogy.
<br>
<br>Mi tartja össze embereket?
<br>Nem értékeli értékeket!
<br>Bízok, majd lesz valahogy.
<br>
<br>Életem igen sikertelen,
<br>PLB, de folyvást rágódók életen.
<br>Bízok, majd lesz valahogy.
<br>
<br>Budapest, 1997. november 29. – Kustra Ferenc József
<br>
<br>
<br>
Minden íróember szívében oly' hevesen ég a vágy,
<br>Ez aztán nyugtot egy kicsi-apró percig sohasem hágy!
<br>A vágy is véglegesen él benne, az eszében, a lelkében,
<br>Sírba sem megy, míg „A” művét 'legjobbra' meg nem írta egészben.
<br>
<br>A sírok éje, már akár le is szállhat reám,
<br>A legszebb versem, már azonnal meg is írhatnám…
<br>A sírok éje, már akár le is szállhat reám.
<br>
<br>Verset megírni nem tudom, lelkemben van könnyekkel írva,
<br>Pedig van papirom, mi témát várja… tenta, írást várja…
<br>Verset megírni nem tudom, lelkemben van könnyekkel írva.
<br>
<br>Így aztán a legszebb versem nem olvashatta még soha, senki,
<br>Pedig e költeményem olyan-búsan csodaszép. Versem lelki…
<br>Így aztán a legszebb versem nem olvashatta még soha, senki.
<br>
<br>Vecsés, 2023. december 9. - Kustra Ferenc József
<br>
