Szófelhő » B » 348. oldal
Idő    Értékelés
Búzakalászok <br>Már tele. Meghajolnak. <br>Aratásidő. <br>* <br>Zöld hegyek alatt, <br>Sárgás gabonamezők… <br>Aratáskezdés. <br>* <br>Búzatáblák már <br>Sárgulnak, jön aratás. <br>Nagy hozamremény. <br>* <br>Eljött az aratás idő, búzaföldet a nyár aszal... <br>Kaszások örülnek, segítség: messze zeng a munkadal… <br>Az életcsónak ring a búzaföld lágy hullámain, <br>Marokszedők mennek hátul a kaszások nyomain… <br>* <br>Meleg, langy szellő <br>Leng az aratók felett. <br>Tarló is forró. <br>* <br>Nehéz a munka, <br>De aratók dolgoznak. <br>Nótára telik… <br>* <br>Marokszedő és <br>Kaszás szenved melegtől. <br>Szúrós a tarló. <br>* <br>Lesz itt kenyér, bőven lesz rá finom zsír is, <br>Lesz bizony, paprika és paradicsom is. <br>Eszünk majd hozzá sok és finom erős fokhagymát, <br>Ezzel is erősítsük az öreg erek falát. <br>* <br>Búzalisztnek a <br>Használata sokféle. <br>Főként, pék süti. <br>* <br>Aratóknak délre az asszonyok hozzák a frissen főtt ebédet. <br>Délben, jár nekik a két óra pihenés, aztán munkába léphet. <br>Hajnaltól késő alkonyatig szól a munkaidő, <br>Lazsálni nem lehet, nehogy közben meg essen eső. <br>* <br>Délidőben, oly’ <br>Tüzes a búzatábla. <br>Nap, nem kíméli. <br>* <br>Aratóknak kell, <br>Kétórányi pihenés. <br>Van, ki alszik is! <br>* <br>Marokszedő asszonyok, egész nap folyvást hajlonganak, <br>Estére már mindannyian fájlalják a derekakat. <br>Majd a lisztből meg, ők fogják sütni a finomságokat! <br>* <br>Arany napsugár <br>Érlelte búzaszemek. <br>Jó kenyéralap. <br>* <br>Asztag mosolyog, <br>Közelg’ kenyér ünnepe. <br>Mezítláb, tarlón. <br>* <br>Finom kenyér lesz… <br>Sikeres volt aratás. <br>Templomi áldás <br>* <br>Estére tarló <br>Vörös napot elnyelte. <br>Aratás vége! <br> <br>Vecsés, 2017. május 29. – Kustra Ferenc József – versben, haikuban és senrjúban írva. <br>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 200
Nyáridőben… <br> <br>(Kétsorosok) <br>Fél-sötét árnyak csendje, <br>Nap, mellé süt lihegve. <br> <br>(Visszatérő, belső rímpárok) <br>Ó, micsoda hőség, nem enyhíti csöndesség, <br>Micsoda felsőbbség, melegben zúg… lágy hőség. <br>* <br> <br>Szélvihar fát dönt, (recsegve) és nem csendbe, <br>Halálfélelmet tuszkol… félő lelkembe. <br> <br>Szép, vad ez a vihar, csodálnám, ha volna kis csöndje… <br>Mindenbe belemar! Jó idő tán' hívna egy sörre. <br>* <br> <br>Tyúkok az udvarban, csendben, <br>Csak kapirgálnak… melegben. <br> <br>Magányos kutyaházban az udvar csöndje, <br>Kutya elbóklászásban… Tán’ izzik szőre. <br>* <br> <br>Szamaras kordé áll csendben, <br>Hajtó nézi esendően… <br> <br>Szamárnak nagy a füle, lekonyulva lapátol csöndbe, <br>Nagy, szürke az ülepe, ácsorog két rúd közé kötve… <br>* <br> <br>Az istállóban, trágya is csendes, <br>Jászolhoz kötött tehénke vemhes. <br> <br>Kisborjú, még csak rugdos, a méh csöndjében, <br>Bár nemsokára rugdos, gazdi kertjébe… <br>* <br> <br>Gyerek rolizik, bukik csendbe, <br>Erre istállószag befedte. <br> <br>Homokban rolizni nem lehet, de azt igen, bukni csöndbe… <br>Aki ilyen mafla, mit tehet? Megy anyához esendőzve… <br>* <br> <br>Öregen, halkul a csend, <br>Értelmetlen… életed? <br> <br>Megérted, élted vén alkonyát? Dúdold élted dalát csöndben, <br>Még cukros léted dalát, pihengetve zümmögd esendően. <br>* <br> <br>Öregen elhalkul az életed csendje, <br>Életbőröndöd ürül, mi… sincs már benne. <br> <br>Tested már nyüzege, de a lelked még szárnyaló a csöndbe, <br>Jő, a vég csöndje, de nem számít, te mész a kiveszendőbe… <br>* <br> <br>Erdőben leültünk nagy csendbe, <br>Én meg beszalonnáztam csendbe. <br> <br>Jó egy kis séta az erdőbe, elbóklászni a személyes csöndbe, <br>Jó kicsit eltűnni a fák köz-be, árnyasban heverni, fa-tőbe… <br> <br>Vecsés, 2019. január 21. – Kustra Ferenc József <br>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 202
HIAQ – ban fogant képzetek… <br> <br>Kezemben, remeg toll. <br>Papír… kedvesen mosolyog! <br>Hegy, papírárkot húz… <br>* <br> <br>Sebbel keltem reggel, <br>De kiírom a kelevényt. <br>Majd, mosollyal alszom! <br>* <br> <br>A papír elbírja, <br>Ha a tenta betűt ró rá. <br>Lúdtoll, nem karcolja. <br>* <br> <br>Van mondanivalóm, <br>Én kifogyhatatlan vagyok. <br>Papír csüng szavakon… <br>* <br> <br>Papír dolga emlék, <br>Poéta dolga, rögzítés. <br>Lúdtoll… tentát fogyaszt. <br>* <br> <br>Kalamáris hetyke. <br>Lecsavarható a kupak. <br>Nagy baj, ha feldöntöm. <br>* <br> <br>Papír meg csak fekszik, <br>Tűri a sorok halmait. <br>Lassan, tele írom. <br>* <br> <br>Papíron paca van! <br>Nem reklamál, csak mosolyog. <br>Kedves, megalkuvó… <br>* <br> <br>Végül a papírlap <br>Tele, sok szép gondolattal. <br>Olvasó meg örül. <br>* <br> <br>Szóvetést, Isten ad. <br>Lúdtollat, a boltban veszem. <br>Gondolatom… képzet! <br> <br>Vecsés, 2015. március 25. -Kustra Ferenc József - Új szépirodalmi irányzat jegyében. (A HIAQ –t és a TANQ –t én alkottam meg… szótagszám, 6-8-6 és 6-8-6-8-8) Ez illik a magyar nyelv sajátosságaihoz. <br>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 183
Kard nélkül győz szerelem! <br>Ámor a kis hamis, nyilazik! <br>Immár nyáladzok! <br>* <br>Kard nélküli szerelem? <br>Mi legyen, menjek körorvoshoz? <br>Nyáladzás, plusz nyíl… <br>* <br>Kardot én azért hordom, <br>Mint középkoriak… hátha kell! <br>Mily’ kellemes nyíl. <br>* <br>Kard legyen kéznél, lehet, <br>Hogy váratlan szükség merül föl! <br>Nyáltól nem rozsdás. <br>* <br>Kard velem, nő meg sehol. <br>Úgy vélem, Ámor kapjon taslit. <br>Kard, kisubickolt… <br>* <br>Kard nálam… nyíl eltalált! <br>Nyílász szervezzen új randevút! <br>Karddal csatába… <br> <br>Vecsés, 2020. november 18. – Kustra Ferenc József – íródott: anaforás senrjon csokorban –ban. <br>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 1076
Várd a májust, szerelmet Gittus, <br>Hozza nekünk jövő e stílust! <br>Magamhoz láncollak, <br>Tenyéren hordozlak. <br>Gittus! Hagyj most mindent, várd gesztust! <br> <br>Szerelmedet bírni akarom! <br>Vágyam, hogy este veled alszom! <br>Vacsora, horkolás, <br>Megszűnik elmúlás… <br>Gittus lazulj! Ugye megkapom? <br> <br>Bízz! Ne húzd az időt már Gittus, <br>Legyen egyforma a habitus. <br>Majd folyvást ölellek, <br>Szeretve szeretlek… <br>Lét az életcsokrunk, ó, Gittus. <br> <br>Vecsés, 2019. március 19. – Kustra Ferenc József – íródott: romantikus LIMERIK csokorban. <br>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 238