Idő 
Értékelés 
Értékelés A semmi, szépséges története…
<br>
<br>Az este sötétje csak tovább sötétedet,
<br>Végül teljesen elfújta a bíbor tűzet!
<br>Én még körbenéztem, már vaksiság leledzett.
<br>
<br>Est
<br>Temet
<br>Bíbor színt,
<br>Szült sötétet,
<br>Semmit nem látok.
<br>
<br>Semmit nem látok.
<br>Szült sötétet,
<br>Bíbor színt
<br>Temet
<br>Est.
<br>
<br>Est vörös kabátban,
<br>De sötétedik már az ég.
<br>Bíbor múlik lassan.
<br>Szép világ. Nem látom szívét,
<br>Szívének fájdalmas színét.
<br>*
<br>
<br>Az égbolt már nem is látszott,
<br>Szemem csak sok csillagfényt látott,
<br>Az égbolt már nem is látszott.
<br>
<br>Fény
<br>Ölel.
<br>Nem látom
<br>A kék eget
<br>A sok csillagtól.
<br>
<br>A sok csillagtól
<br>A kék eget
<br>Nem látom.
<br>Ölel
<br>Fény.
<br>
<br>Ölelget a lágy fény,
<br>Csillagragyogásban élek,
<br>Úgy, mint féltett lélek.
<br>Fellegben csillagmosolyok.
<br> A föld alant mégis zokog.
<br>
<br>*
<br>
<br>Az este, klassz langymeleg volt, ingujjban voltam,
<br>A kezdődő széllel, mint egy örült harcoltam.
<br>Szembefújtam, de nem tudom, hogy mit akartam?
<br>
<br>Est
<br>Csodás,
<br>Enyhe szél
<br>Arcon csókol.
<br>Ebből meg mi lesz?
<br>
<br>Ebből meg mi lesz?
<br>Arcon csókol
<br>Enyhe szél.
<br>Csodás
<br>Est.
<br>
<br>Különös meleg van.
<br>Kicsit fújdogál csak a szél,
<br>Táj szemére csókol.
<br>Most épp mi történik velem?
<br>Furcsa. Ez talán szerelem?
<br>*
<br>
<br>A sötétség jólesett, így nem is kellett bujkálnom,
<br>Magamban, mint egy árnyék (sajátom!), csak vívtam harcom!
<br>A sötétség jólesett, így nem is kellett bujkálnom,
<br>
<br>Éj
<br>Sötét
<br>Betakar,
<br>Békét keres
<br>Nyugtalan lelkem.
<br>
<br>Nyugtalan lelkem
<br>Békét keres,
<br>Betakar
<br>Sötét
<br>Éj.
<br>
<br>Nyugtalanságom nagy.
<br>Sötét éjjel takarózom,
<br>Csendtelen lett lelkem.
<br>Borús dörgés, itt-ott lebeg,
<br>Lehunyódnak csillagszemek.
<br>*
<br>
<br>Szél gyorsan és egyszerre meghozta a felhőket,
<br>Itt már nem volt mese, fogadtam az esőket!
<br>Rohanva küzdöttem le a házba vezető lépcsőket!
<br>
<br>Vecsés, 2018. január 11. – Szabadka, 2018. március 25. - Mórahalom, 2018. június 9. – Kustra Ferenc József – a verseket és a 3 soros-zárttükrös -öket én írtam, a tükör apevákat Jurisin Szőke Margit, míg a TANQ –kat Farkas Tekla.
<br>
Egykor, világunkban
<br>Volt érték és az számított!
<br>Becsület és nem pénz.
<br>Becsület? Volt, de kiveszett.
<br>Ma pénzzel mérik az embert.
<br>*
<br>Egykor, öregekkel
<br>Tisztelettel bántak még.
<br>Nem kívánták… halált!
<br>Időseket rég' tisztelték,
<br>Őket gyűlölve nem nézték.
<br>*
<br>Egykor, még az okos
<br>Bolondozott, a hülye nem!
<br>Ő csak okoskodott.
<br>Az okos jól bolondozott,
<br>A bolond nem okoskodott.
<br>*
<br>Egykor, a kézfogás
<br>Úgy… lepecsételt valamit!
<br>Aljasságot kizárt.
<br>Kötelék volt az adott szó,
<br>Mára… csak falra hányt borsó.
<br>*
<br>Egykor, szeretetet
<br>Kimutatni dicsőség volt.
<br>Beszélgetés dívott.
<br>Szeretni, rég’ nem volt szégyen,
<br>Elmondták meghitt beszédben.
<br>*
<br>Néhány különc ember
<br>Él még, de kevesen vagyunk!
<br>Lelkek, ma hidegek…
<br>Különcök… én is egy vagyok,
<br>Kihűlt lelkektől megfagyok.
<br>
<br>Vecsés, 2018. május 25. – Szabadka, 2018. május 28. – Kustra Ferenc József – A HIAQ –kat én írtam, alá a TANQ verset, szerző-, és poéta társam Jurisin (Szőke) Margit. A versrész címe:”Elveszett értékek”. Íródott: Kustra Gábor, azonos c. verse átirataként az engedélyével.
<br>
Ez bizony, már történelem…
<br>
<br>Buza táblán az arc barnára barázdul,
<br>Fáradtságtól kasza, erre-arra rándul…
<br>Buza táblán az arc barnára barázdul.
<br>
<br>Nap
<br>Fénye
<br>Bőrt színez.
<br>Sós csepp cseppen.
<br>Arany kalász dől.
<br>
<br>Kezekben kasza suhan,
<br>Arany kalász földre zuhan.
<br>Napsugár éget patetikusan.
<br>*
<br>
<br>Kaszások és marokszedők az új kenyérért dolgoznak,
<br>Hajnal óta aratnak, fáradtságtól nem pironkodnak!
<br>Kaszások és marokszedők az új kenyérért dolgoznak.
<br>
<br>Kéz
<br>Kaszál,
<br>Markot szed
<br>Asszony s leány
<br>Lankadatlanul.
<br>
<br>Férfiak kaszálnak, asszonyok markot szednek,
<br>Fáradságról megfeledkeznek,
<br>Új kenyérért küzdenek.
<br>*
<br>
<br>Szépen érett a búza és a rozs is,
<br>Ilyenből lesz holnap jó kenyér, csakis…
<br>Szépen érett a búza és a rozs is.
<br>
<br>Már
<br>Beért
<br>Búza, rozs.
<br>Legyen bőség,
<br>Új magyar kenyér!
<br>
<br>Árpa, búza, rozs, beért három kalászos,
<br>Lesz új kenyér, foszlós.
<br>*
<br>
<br>Lovas kocsikkal hordják a cséplőgéphez az asztagot,
<br>Ott meg ez, a Hoffer traktorral együtt vívja a harcot…
<br>Lovas kocsikkal hordják a cséplőgéphez az asztagot.
<br>
<br>A
<br>Búza
<br>Kévéket
<br>Traktor hordja
<br>A cséplőgéphez.
<br>
<br>Aratásnak vége, a csépelés kezdődhet,
<br>Cséplógéphez traktor viszi a kévéket.
<br>*
<br>
<br>Etetik a cséplőgépet, hogy az kiverje a szemeket,
<br>Traktortól, széles, hosszú, végtelen szíj viszi át erőket…
<br>Etetik a cséplőgépet, hogy az kiverje a szemeket.
<br>
<br>Lány
<br>Kévét
<br>Old, dobba
<br>Veti, traktor
<br>Szíjjal forgatja.
<br>
<br>Így volt régen, fáradságot nem ismertek,
<br>Veszélyes, nehéz munkát végeztek.
<br>*
<br>
<br>A kiömlő nyílás alá erősítik üres zsákot, magnak,
<br>Ha ezek megteltek, akkor viszik oda, ahová tartoznak…
<br>A kiömlő nyílás alá erősítik üres zsákot, magnak.
<br>
<br>Mag
<br>Üres
<br>Zsákba hull.
<br>Ha megtelik,
<br>Padlásra kerül.
<br>
<br>Búzaszemek szőtt-zsákba peregnek,
<br>Ha megtelnek, padlásra felkerülnek,
<br>Majd lisztért becseréltetnek.
<br>*
<br>
<br>Délben úgy két órát pihentek.
<br>Estére egy „taggal” végeztek…
<br>Délben úgy két órát pihentek.
<br>
<br>Nem
<br>Ismer
<br>Arató
<br>Fáradságot.
<br>Delelni muszáj!
<br>
<br>Tűző napon csépelnek,
<br>Délben, faárnyékában megpihennek,
<br>Estig egy gazdánál elcsépelnek.
<br>*
<br>
<br>A föld is jól tudja
<br>Júliusban aratás van.
<br>Várják, új kenyeret!
<br>*
<br>Paraszti élet, az
<br>Országot eteti frissen…
<br>Puha kenyér és só!
<br>*
<br>
<br>Vecsés, 2018. május 1. – Szabadka, 2018. június 6. – Kustra Ferenc- a 3 soros-zárttükrős –öket és a HIAQ –kat én írtam. Alá az apevákat és a 10 szavasokat szerző-, és poétatársam Jurisin (Szőke) Margit. A vegyes címe: „Így volt régen...”
<br>
Enyém, vagy a miénk?
<br>Tied, vagy a miénk?
<br>
<br>Csak
<br>Jönnek
<br>Viszályok
<br>Nap-nap után,
<br>Ha nincs már ,,miénk’’.
<br>
<br>Ha nincs már ,,miénk’’!
<br>Nap-nap után,
<br>Viszályok
<br>Jönnek
<br>Csak.
<br>
<br>Csak
<br>Kérdés?
<br>Sértő szó,
<br>Kételyt keltő
<br>Vagyonosztás, mért?
<br>
<br>Vagyonosztás, mért?
<br>Kételyt keltő
<br>Sértő szó.
<br>Kérdés
<br>Csak?
<br>*
<br>
<br>Gyerekem, vagy a miénk?
<br>Gyereked, vagy a miénk?
<br>
<br>Szó
<br>Vádló!
<br>A gyerek
<br>Kié vajon?
<br>Nincs már bizalom.
<br>
<br>Nincs már bizalom.
<br>Kié vajon
<br>A gyerek?
<br>Vádló
<br>Szó.
<br>
<br>Nagy
<br>Vétek
<br>Osztozni
<br>Gyerekeken.
<br>Gyerek nem bűnös.
<br>
<br>Gyerek nem bűnös.
<br>Gyerekeken
<br>Osztozni?
<br>Vétek
<br>Nagy.
<br>*
<br>
<br>Veled együtt?
<br>Velünk? Együtt?
<br>
<br>Mért?
<br>Veled?
<br>Velünk kell!
<br>Együtt legyen.
<br>Az egész család.
<br>
<br>Az egész család
<br>Együtt legyen.
<br>Velünk kell!
<br>Veled?
<br>Mért?
<br>*
<br>
<br>Velem közösen?
<br>Veled közösen?
<br>
<br>Szül
<br>Viszályt
<br>Sok kérdés.
<br>Feltételezés…
<br>Gyülöletté lesz.
<br>
<br>Gyűlöletté lesz
<br>Feltételezés…
<br>Sok kérdés
<br>Viszályt
<br>Szül.
<br>*
<br>
<br>Én neked?
<br>Tetőled?
<br>
<br>Sors
<br>Ítél,
<br>Utolér.
<br>Csak azt várhatsz,
<br>Mit adtál nekem.
<br>
<br>Mit adtál nekem
<br>Csak azt várhatsz.
<br>Utolér,
<br>Ítél
<br>Sors.
<br>*
<br>
<br>Nélküled?
<br>Ég veled…
<br>
<br>Én
<br>Veled
<br>Mért éljek?
<br>Tönkre tetted,
<br>Az egész létem.
<br>
<br>Az egész létem
<br>Tönkre tetted.
<br>Mért éljek
<br>Veled
<br>Én?
<br>
<br>
<br>Vecsés, 2018. április 6. – Szabadka, 2018. április 9. – Kustra Ferenc – A verset én írtam, a tükör apevákat, szerző és poéta társam, Jurisin Szőke Margit. Az apevák címe:” Létkérdések...”
<br>
<br>
Senrjú stílusú Tankában írta meg a szerzőpáros…
<br>
<br>Gabonamezők
<br>Lágy illata terjed szét!
<br>Szél-zene suhog.
<br>A motorja csak berreg,
<br>Búza alatta serceg.
<br> *
<br>Kalászos búza,
<br>Napernyő kéne, de nincs!
<br>Napsütés, élet.
<br>Számos kalász felrepked,
<br>Az árokban megreked.
<br> *
<br>Szökkenő száron
<br>Kalász, jó nagy magokkal.
<br>Nagy búzatábla.
<br>A füst fölötte lebeg,
<br>Piros teste megremeg.
<br> *
<br>Nyár, csak úgy szárnyal,
<br>Élvezi az aratást.
<br>Táj, búzamezős.
<br>Hol a felmentő sereg?
<br>Kéne egy erős zsineg!
<br> *
<br>Marokszedők is
<br>Izzadnak és fáradtak.
<br>Idénymunka-hős.
<br>A bajt nem előzi meg,
<br>Húz le a nagy súlytömeg.
<br> *
<br>A marokszedő
<br>Öreganyó ücsörög!
<br>Farkas éhes volt…
<br>Vezetője kesereg,
<br>Eltorzítja a méreg.
<br> *
<br>Cséplőgép eszik,
<br>Kalászokból, mag pereg.
<br>Friss kenyér illat.
<br>Egyáltalán nem részeg,
<br>Termetileg csak délceg.
<br> *
<br>Langymeleg este,
<br>Nyugtázza, bő aratást.
<br>Sok szalmakazal.
<br>A segítség a lényeg,
<br>Arra senki nem lézeng.
<br> *
<br>Szántás és vetés,
<br>Aratás, munka csúcsa.
<br>Szúrós tarlócsonk.
<br>Fejében ötlet dereng,
<br>Mellette kötél fetreng.
<br> *
<br>A learatott mezőn.
<br>Kismadár gubbaszt.
<br>Kihalt lett minden.
<br>Már a fa törzsén feszeng,
<br>A két erő jól verseng.
<br> *
<br>Legelő is tar,
<br>Vetés szikkad, kiszárad.
<br>Nincs éltető víz.
<br>Csikorgástól a föld reng,
<br>Fáradtan, panasza zeng.
<br> *
<br>Fa, búzatáblán.
<br>Körülötte már tarló…
<br>Kismadár, megnőtt.
<br>Kiszabadulva örvend,
<br>Visszaáll a régi rend.
<br>
<br>Vecsés- Budapest, 2016. június 14. – Kustra Ferenc József - A senrjúkat én írtam, alá a tanka-verset, szerző- és poétatársam Szedő Tibor. A versrész címe: „Aratógép”
<br>
