Szilveszterek az <br>Évek kis-nagy kapui! <br>Erre koccintsunk. <br>* <br>Megyünk és mindent <br>Magunkkal viszünk, tovább. <br>Év kapuján át. <br>* <br>Szabadulunk és <br>Hisszük, hogy jövő jobb lesz! <br>Percnyi boldogság. <br>* <br>Üres a világ? <br>De mitől lenne tele? <br>Jövőre, tele! <br>* <br>Látvány, már rozsdás. <br>Milyen lesz majd, rút vagy szép? <br>Pokol tüze ég? <br>* <br>Semmi nem marad <br>Itt. Hitetek vezessen. <br>Pezsgő előtte! <br>* <br>Az óév kapu <br>Csikorogva csukódik! <br>Azért, korty egyet. <br>* <br>Az újév kapu <br>Félszegen kinyitódik! <br>Erre koccintsunk. <br>* <br>Induljunk, menjünk! <br>Idő van, új élet jő! <br>Múlt hátizsákban. <br>* <br>Ettünk jó virslit, <br>Ittunk jó pezsgőt! Nyomás! <br>Jő már… jobb jövő? <br>* <br>Kárhozat múlik! <br>Élet megy tovább! Újév… <br>Új mindenség vár! <br>* <br>Óév, már foszlik… <br>Újévi szellő, égen… <br>Jövő, morzsányi… <br>* <br>Bevégeztetett. <br>Jó, hogy volt, de jobb, hogy megy… <br>Köbe lesz lélek… <br>* <br>Emberek! Idő <br>Nem állt meg, óév elmúlt. <br>Jő nekünk jövő! <br> <br>Vecsés, 2015. január 2. - Kustra Ferenc József – íródott; senrjú csokorban. <br>

<br>Jő már az újév, ha ideér, majd együtt örvendjük, <br>De itallal óvatosan, a pezsgőt ne vedeljük, <br>Év végi búcsúztató, mulatság, legyen kulturált, <br>Tartsuk meg jövőre, ha lehet, az emberi formát. <br> <br>Lehet, hogy éjfélkor, majd én fölállok az asztalra, <br>Akkor igyátok, mit mondok, figyeljetek szavamra. <br>Majd én akkor pohár pezsgővel, néktek tósztot mondok, <br>Ettől az évtől, bármilyen volt szépen elbúcsúzok. <br> <br>Közben elüti az éjfélt pontosan, a gongóránk, <br>Köszöntöm az újévet és már újév tekint le ránk. <br>Tárjátok ki az összes ajtót és ti mind… a szíved, <br>Megjött, itt van az újév, ez a jövő már a tied. <br> <br>Vecsés, 2013. december 18. – Kustra Ferenc József <br>

Űz ez az élet, mint egy nagy nemes vadat. <br>Vajon lesz-e jövőre vetés? <br>Nem akarok tányérján lenni egy falat. <br>Aratás is lesz, nemcsak vetés? <br> <br>Űz az élet, de bánom is én, jő már a szilveszter. <br>Nemsokára új életünk lesz? <br>Búcsúztatjuk óévet, ünnepeljük az újévet. <br>Ragaszkodok őszinteséghez… <br> <br>Nincs már katonasága az országnak. <br>Én berukkolok, majd... újévbe. <br>Bízok, hogy kapok egy csajkát magamnak. <br>Remélem, beérünk a révbe. <br> <br>Ha majd, éjfélt üt az óra, óév a végét járja. <br>Lenyomok egy pezsgőt, életre. <br>Nézem, mikor lesz már a ramazúri, énem várja. <br>Lehet... vetemedek még egyre. <br> <br>Konstatálom, az idén én is öregedtem, <br>Majd így jövőre többet mondok. <br>Lassan múlóban van öregedő életem, <br>Tényleg öregszem! Úgy borzongok… <br> <br>Majd éjfélkor lövök én pár petárdát. <br>A maradékot visszaadom. <br>Ember, ne lője el mind az öt ujját. <br>Miért maradt meg, nem firtatom. <br> <br>Éjfélkor majd üt nekünk a gong óránk. <br>Köszöntjük egymást, megölelve. <br>Kinézek, látom havas a diófánk. <br>Mulatságot ezzel növelve. <br> <br>Pezsgőt bontunk, izgulunk a jövőért, <br>Kimegyünk a hóba szánkózni. <br>Pont éjfélkor koccintunk a jövőnkért, <br>Kívánjuk együtt: felzárkózni! <br> <br>Vecsés, 2013. december 17. – Kustra Ferenc József <br>

Emberek a szilveszter egy nagy örömünnep, mulassunk! <br>Együnk, igyunk, táncoljunk, újévbe végleg kiránduljunk! <br>Így teszek, nincs apelláta, nem vagyok én ellenálló, <br>Magammal szemben, jövő évben sem leszek szembeálló. <br> <br>Micsoda illatok szállingóznak a levegőbe?! <br>Virsli illat érzik, engem is kínálnak belőle, <br>Ami el is fogadok, mert szeretem mustárral, <br>Ez bizony az mi jó, amit nem eszek félvállal… <br> <br>Majd ha éj idején felvillannak a petárda fények, <br>Én sajna, nem leszek része szilveszteri őrjöngésnek. <br>Fáradtságukból, eltelt évek most megálljt parancsolnak, <br>Gondolatok rezignáltság mosolyában lubickolnak. <br> <br>Éjfélkor kortyolom a kis pohár pezsgőt és érzem, hogy élek. <br>Jövőre is lobogni fog élet lángja, ellenállni vétek. <br>Fogadkozunk vagy sem, élet nem áll, tovább folyik, <br>De szilveszterkor örüljünk, most vannak a murik! <br> <br>Jövőre is találkozunk, folytatjuk életet… remélem. <br>Én tudd, hogy az élettradíciót folyvást, hűen követem, <br>Nyomás előre, jönnek szembe az újabb és újabb évek, <br>Néha pihenni is kellene, de vajon vannak-e révek? <br> <br>Vecsés, 2013. december 13. – Kustra Ferenc József <br>

Kegyetlen év volt, évszázad, évezred, <br>Nekem nem, de neked tán’ volt sikered. <br>Nincs több rívás, leszámolunk a múlttal, <br>Új irányba megyünk az új utunkkal. <br> <br>Holnaptól más lesz, és új a nézetünk, <br>A szerencséhez elküldjük követünk. <br>Már nem kérjük, de parancsoljuk neki, <br>Dolgozzon nekünk, veselkedjen neki. <br> <br>Vecsés, 1999. december 31. – Kustra Ferenc József <br>