Életváram parancsnoka…
<br>
<br>(3 soros-zárttükrös)
<br>Életváramban mindig is a keserv herceg volt a parancsnok,
<br>Én, meg mint ki végzet-szülni készül, menekülvén… csak vajúdok…
<br>Életváramban mindig is a keserv herceg volt a parancsnok.
<br>*
<br>(HIAKU)
<br>Kereszt’ –ben születtem,
<br>Nagy hajcihő volt életem.
<br>Osztályrészem semmi.
<br>*
<br>(Senrjú)
<br>Vaktyúk is talál
<br>Szemet, míg meg nem döglik.
<br>Én meg vajúdtam…
<br>*
<br>(Senrjon)
<br>Persze leigázottság
<br>Osztályrészből, kaptam én bőven.
<br>Létem elbujkált.
<br>*
<br>(3 soros-zárttükrös)
<br>Képzeletemben, hű de sokszor énekelt nekem a valóság, tenor érckara.
<br>Néha, bánattól még arra is hajaztam, ez bizony a valóságom jajszava…
<br>Képzeletemben, hű de sokszor énekelt nekem a valóság, tenor érckara.
<br>*
<br>(Bapeva)
<br>Élet
<br>Lényeget
<br>Keresettet
<br>Bírnom kelhetett.
<br>Hajcihő nem kellett,
<br>Ez kit érdekelhetett?
<br>Lelkem szárnyalva lephetett,
<br>Jót vissza… hozni nem lehetett.
<br>Agyam koponyámban keveskedett!
<br>Szám esdeke, meg mér' nem teljesedett?
<br>
<br>Vecsés, 2020. december 9. – Kustra Ferenc József– íródott Alloiostrofikus versformában. (A 10 soros bapeva az én fejlesztésem, az apevából!)
<br>
(3 soros-zárttükrös. háromszoros belső rímes és önrímes)
<br>Szerelem, szerelem, szerelem! Te aztán vagy magad, a veszedelem!
<br>Szerelem, szerelem, szerelem! Nincs Földön még egy ilyen veszedelem…
<br>Szerelem, szerelem, szerelem! Te aztán vagy magad, a veszedelem!
<br>*
<br>(Leoninus)
<br>Majd Te, mint vak ló, csak mészen előre, hang után kergeted libákat mezőre.
<br>Elveszted a fejed, nem érdekel semmi, még az sem, hogy a galiba mennyi.
<br>Gondolod, hogy a boldogság összesen ennyi… ha mással nem tudsz boldogságban élni?
<br>Kérdés az, hogy lenni vagy nem lenni, a boldogságban barátsággal kell lenni.
<br>Rózsaszín ködben látod a világot, de még nem tudod, hogy a ködöt át nem látod.
<br>Ha eluralja lelked az csalfa boldogság, akkor már uralkodik szenvedély, mint bátorság…
<br>Szinte a föld fölött lebegszel, és ha tán’ várható, hogy leesel?
<br>*
<br>(Senrjon trió)
<br>Reggel, ragyogó szemmel
<br>Ébredsz, hibákat nem látsz…élhetsz!
<br>Ó, szerelem!
<br>
<br>De azért, ha már fölkelsz
<br>Jól nyisd ki a csipás szemedet…
<br>Ó, szerelem!
<br>
<br>És nagyon figyelj, hogy a
<br>Kedvesed, ne vigyék el tőled!
<br>Ó, szerelem!
<br>
<br>Vecsés, 2023. március 15. - Kustra Ferenc József. – Íródott; Mészáros Lajos poétatársam (20220129) azonos c. verse átirataként, a szerző engedélyével.
<br>
(3 soros-zárttükrös)
<br>Ez mesésen szép völgyecske, tán’ nyugalom menedéke?
<br>Mint örökzöld liget, hol nyugalomnak ez menedéke…
<br>Ez mesésen szép völgyecske, tán’ nyugalom menedéke?
<br>*
<br>(leoninus duó)
<br>Közben izgalom, szelíd sóhajtásba merül, sőt suttogásba szenderűl.
<br>Közben hallatszik a madársereg hangversenye, figyelem, egye-fene…
<br>Közben meghatja lelkemet, hogy megtaláltam menedékemet.
<br>*
<br>Milyen nagyon bízok rám mosolygó lugasaidban, s ezzel, szelíd jótékonyságodban.
<br>Testi palotádban engedményező jóság lakhat… lát engem, így boldogan kacaghat.
<br>Úgy bízok, szeretetteljes együttműködésben, részt kapok lélek együttműködésben…
<br>
<br>Vecsés, 2022. december 1. – Kustra Ferenc József – íródott: Anatole France ’A hajnal’ c. novellája 22. oldalán található vers átirataként.
<br>
Általában nem teljesülnek a vágyaim,
<br>Így aztán sokat folynak belül a könnyeim.
<br>Vágyaim szokványosak, nem szélsőségesek,
<br>Boldogsághoz, ha volnának, elégségesek.
<br>
<br>Hittel, akarással, igazi érzelmekkel,
<br>Nem haladok előre, ezekkel... fékekkel.
<br>Ötven évesen ismerem föl élet titkát,
<br>Csak úgy gondtalanul kell adni a jópofát.
<br>
<br>Vecsés, 1998. november 28. - Kustra Ferenc József
<br>
Látunk egy közeli háborút és fölütötte a fejét a háborús világhelyzet…
<br>
<br>(leoninus)
<br>El kellett volna futni, de önfeledtem… így csak bámulom az eget, ezt nem feledtem.
<br>Nevethetnékem van megest, igazán… ha elkezdene esni a langy eső, igazán.
<br>A vizes fűben sétálgatnék, min elcsúsznék… közben ovis-kori éneket dúdolnék.
<br>
<br>Szomszédban dühöng a gazdagok háborúja, bár ez mindig volt az emberiség átka.
<br>Szomszédban dühöng a gazdagok háborúja, ez növeli, ki holtak kis-nagy csapata.
<br>Szomszédban dühöng a gazdagok háborúja, nem kell ölni, minden régiben maradna.
<br>
<br>(Triolett csokor)
<br>Menekülni kellett volna már rég…
<br>De most nézek fel, meredten az égre,
<br>S visszagondolok a jóra, a szépre.
<br>Menekülni kellett volna már rég…
<br>Békétlenség tombol, közel a vég –
<br>Mennyi idő van futni még?
<br>Menekülni kellett volna már rég…
<br>De most nézek fel, meredten az égre.
<br>*
<br>
<br>(3 soros-zárttükrös)
<br>Hmm… ez akkor talán visszahozni a boldog békeidőket?
<br>Hmm… ez lenyugosztaná a normálatlan bomba-kergetőket?
<br>Hmm… ez visszahozná a totálra bonbázott, elmúlt szeretet?
<br>
<br>Lehetne ismét béke és nyugalom…
<br>Felhőtlen évek fénykorába utazom,
<br>Mikor fehér zászló lengett.
<br>Lehetne ismét béke és nyugalom…
<br>Véget érhetne a rémuralom –
<br>Szeretet robbanna bombák helyett.
<br>Lehetne ismét béke és nyugalom…
<br>Felhőtlen évek fénykorába utazom.
<br>*
<br>
<br>(senrjon)
<br>Ma már nincs hova futni,
<br>Atombomba bárhol utolér…
<br>Sok nyerészkedő!
<br>
<br>Az igazságot hamis
<br>Váltotta föl, szenátor mondta…
<br>Halálban is pénz!
<br>
<br>Gyerekek apa nélkül,
<br>Férj nélküli özvegyek… sokak…
<br>Árvagyerekek!
<br>
<br>Hallgat a sok halálos
<br>És félrevezetett ügynők mind…
<br>Magas fizetés!
<br>
<br>Van a sok okos-gazdag,
<br>Hisz benne, neki baja nem lesz!
<br>Ő is halandó!
<br>
<br>Atombombázás fogja
<br>Földi lényeket kipusztítni?
<br>Nagy marha… gazdag!
<br>
<br>A tehetős haszonleső, háborúból jót kaszál –
<br>Gondolván, hogy pénzben, rangban örök életet talál…
<br>A halál nem válogat, pénzest is meglátogat.
<br>A tehetős haszonleső, háborúból jót kaszál –
<br>Mit számít sok áldozat,
<br>Életekkel játszogat.
<br>A tehetős haszonleső, háborúból jót kaszál –
<br>Gondolván, hogy pénzben, rangban örök életet talál…
<br>*
<br>
<br>(leoninus)
<br>Hinnünk kéne abban nagy merészen, föld nem pusztulna, megmaradhatna egészen!
<br>El lehetne engedni, nem valós kétségeket, visszakapnánk élet-lényeget…
<br>Nemzeni kéne kisgyerekeket, visszakapnánk a létet és földi életet.
<br>
<br>Pusztulás útvesztőjéből kell, hogy legyen menekvés –
<br>Egyetlen kiút létezik: hittel társult cselekvés…
<br>Húzzuk be a vészféket!
<br>Pusztulás útvesztőjéből kell, hogy legyen menekvés –
<br>Tegyük félre a kétséget,
<br>Mentsük meg az értéket!
<br>Pusztulás útvesztőjéből kell, hogy legyen menekvés –
<br>Egyetlen kiút létezik: hittel társult cselekvés…
<br>
<br>Vecsés, 2023. június 10. – Pápa, 2023. június 29. - Kustra Ferenc József- íródott: a világ, az emberiség jelen történelmi -élő háborús- helyzetéről. Végveszély van! Én írtam az alapokat, a trioletteket: szerző-, és poétatársam Nagyné Vida Renáta.
<br>