Itt a tavasz, hahó-, halihó!
<br>Bízom benne, már nem lesz több hó.
<br>Szépen virágzik a cseresznyefánk,
<br>Vacsorára lesz: ízzel töltött fánk.
<br>
<br>Már napoztam is, tán’ harminc percet,
<br>Ez jól szolgálja az egészséget.
<br>Nő a fű és leveleznek a fák,
<br>Látom, jönnek az udvari zabák.
<br>
<br>Nagykovácsi, 2006. április 25. – Kustra Ferenc József
<br>
Melyik szó a legfontosabb?<br>Melytől dobban a szív és olvad?<br>Mit mikor meghallassz te vagy a legboldogabb!<br>Anya!!!!- Hisz ő a világon egyedül, kinek 2 szív dobban testében. <br>Ki szíve alatt hord hónapokon át, s fájdalmat nem kímelve életet ad.<br>Anya- az a szó mit bármikor mondhatsz!<br>Tőle rosszat sosem kaphatsz!<br>Anya- az ki örökre veled marad!<br>Kinek elmondhatod minden titkodat!<br>Anya- mondd sokszor, amíg csak teheted.<br>Szeresd, óvd hisz megérdemli.<br>Gyermekeinél nincs fontosabb neki!<br>Öleld át szorosan, s mond szeretlek!<br>Anya- ígérem örökké melletted leszek!
Légy büszke az édesanyádra,<br>hisz neki te vagy az egész világa!<br>Nincs is más vágya,<br>csak gyermekét boldognak lássa.<br>Anya ki védett, óvott,<br>ki rád testében vigyázott,<br>kilenc hónapig méhében hordott,<br>fájdalmat nem ismerve, neked éltetet adott!<br>Az édesanya az egyetlen, <br>kinek két szív dobogott testében,<br>minden édesanyát isten sokáig éltessen!!!
Hosszú idők kezdete óta<br>Szütelenűl folyik a vér.<br>Olyan mint egy túlcsordulás,<br>amely mindenhová kitér.<br><br>Egy folyó, melynek áramlata<br>egy skarlát tengert feltölthet,<br>Mely bűnösségünk tanúsága,<br>S zsarnokságunknak az árra.<br><br>A harcba vonulás mindig is<br>Sötét, tragikus sorsunk átka.<br>A véres folyó s skarlát tenger<br>Az emberiségnek örök társa.<br><br>Mit műveltünk a világgal<br>Hogy megértésért könyörög?<br>Hallod-e a végzet sóhaját, <br>Amint a skarlát tenger nyöszörög?
Élet csak egy van,
<br>Jól kellene használni.
<br>Lét nagy ajándék.
<br>
<br>Az életspirállal írható le az élet?
<br>Az mutatja meg az életed… egész létet!
<br>
<br>Van fehér spirál, mi a pozitív
<br>És piros spirál, ami negatív.
<br>Belül van az éned, ez nagy origó,
<br>Kívül kör zárja, mint kerítés… hohó!
<br>Fehér belül széles, szűzies, kívül már vékony,
<br>Piros belül kezdődik, kívül széles, kártékony.
<br>Mi vagy Te a nagy spirál játékban? Tán' a golyó?
<br>Sorsod a rugós lökő, golyó nocsás, mint bolygó?
<br>Változik folyvást a pozitív és negatív
<br>Utadon biztos nem oly' sok a diadalív.
<br>
<br>Belül az origóban a felettes éned
<br>Közérzetedtől függ, Tenmagad hogyan érzed.
<br>Az életed folyását Te, hogy látod és a buktatókat?
<br>És elhasalsz, vagy zihálás nélkül veszed a kaptatókat?
<br>
<br>Az életspirál szélére jutni nem egy leányálom,
<br>Kérlek, hogy ne tégy olyat, hogy mondani kelljen: úgy bánom.
<br>Ha a börtönbe csuknak, vagy nagy kaszás alanya leszel
<br>Akkor bizony Te már új életspirált biztos nem veszel.
<br>
<br>Egyenes élete senkinek nincsen, az mind csak spirális
<br>És sokaknak ráadásként olyan büdös, mint egy kanális.
<br>Lehet még a spirálod is görbe,
<br>Untalan csak mész-mész körbe-körbe.
<br>
<br>Az sem olyan jó, ha egyenes a spirálod
<br>Mert akkor már utolért végzetes halálod.
<br>De ezzel persze ne siess,
<br>Ha az élet veled szíves…
<br>
<br>Ha majd az életvonatod az utolsó spirál kanyarban
<br>Kisiklik és Te kiesel, landolhatsz a betonárokban.
<br>Akkor még röptében jobb híján fogsz Te imádkozni
<br>Ha ateista voltál is, erre fogsz szorítkozni.
<br>Életben lőnek is ránk, fülünk mellett süvítenek a golyók,
<br>Én oltári nagy szerencséd van, ha ezek csak puha hógolyók…
<br>
<br>Ha néha esőfelhők lógnak életrétek felett,
<br>Akkor kitörnénk, elmennénk egy nagy probléma mellett.
<br>Hogyan lehet a spirálban gondtalanul dönteni?
<br>Ki lehet életproblémákat a vízzel önteni?
<br>
<br>
<br>Életspirál mutatja, bár akárhogy szeretnéd, nem vagy szabad!
<br>Mert szabadság nem létezik, mely, az összes körülményből fakad!
<br>
<br>Szabadság nem létezik, körülmények gátlása miatt
<br>Mert azokat levetni nem lehet az életünk alatt.
<br>Megoldás nincsen, csapódunk az életspirálban
<br>Mely olyan, mint elsétálni a labirintusban.
<br>Sokan vannak, kiket csak a szabadságvágy űz
<br>Velük élni oly' nehéz, mert nagy bennük a tűz.
<br>
<br>Spirálban is alkonyodik, eljő a bíborral festett est,
<br>De a csak a szerencsésnek olyan a sorsa, hogy ilyet fest.
<br>A többségnek a kín estéje jön el, nem feledhető,
<br>Mert az életspiráljában csapódva nincs elő-tető
<br>Tavasszal még vegetál, de sarjad a mező...
<br>Bús az őszi lombhullás... több mint kifejező.
<br>
<br>Ki hogy alakul, milyen ember, olyan az életspirálja
<br>A dolgait ennek megfelelően jól-rosszul csinálja.
<br>Van, akinek a spirálja önmagába fordul vissza
<br>És van, aki a körből kirepül, ennek levét issza…
<br>
<br>Ahova születünk olyanok a körülményeink,
<br>Kinek az apja király volt, ő lesz a mi királyfink
<br>Aki gazdag család életspiráljában jött világra,
<br>Korán tanulta, már kiskorában is a pénzt imádta,
<br>Kinek -ha az jutott- a családja koldusszegény és éhezik,
<br>Annak életspirálja olyan, hogy talán… súlyosan vétkezik.
<br>
<br>Életspirálunktól függhet attól, hogy jók vagyunk-e?
<br>Valamint attól, hogy átérezzük, rosszat tettünk-e?
<br>Ettől függ, hogy a gyermekünket szeretjük, és hogyan neveljük
<br>Meg a családot, rokonokat, barátokat hogyan szeretjük.
<br>
<br>Előfordul, hogy valaki életspirálja korán megszakad
<br>Sőt van, ki bármit tesz, mellette a fránya élet csak elhalad.
<br>Van, kinek az életspiráljában friss mezőillat terjeng
<br>És létezik, ki egész életében, hideg sárban fetreng.
<br>
<br>Életspirál lehet a szerencse mesebeli tartálya
<br>De bóklászhat benne a patás ördög, mit rúg: a fartája…
<br>
<br>Vörös pipacsok integetnek nekünk, rétek zöld színében,
<br>De ne feledd, ez káros gaz, bármily szép az ember szemében.
<br>És a vérszínű -piros- vér, mi minket soha el nem hagyó
<br>Az ereink foglya.. néha lázad és folyik a csavargó…
<br>
<br>Vannak persze kevesen elkötelezett jók
<br>Ők a kevesek, akik mutogatni valók.
<br>Jó ember, kinek az életspirálja erőszakmentes
<br>És milyen ember, akinek a bűn a legnagyobb szegmens.
<br>
<br>Életspirálként működik a mi egyéni sorsunk,
<br>De van családi és társadalmi életspirálunk.
<br>Kinek az életvonala rosszul, körbe-körbe megy
<br>Előbb utóbb elszédül, saját életére rámegy…
<br>Akinek meg hepehupás, göcsörtös sínen húz a mozdonya,
<br>Annak életét nem ezüstözi, világítja fényorgona.
<br>
<br>Vannak az életspirálunkban események, miről nem tudunk
<br>Élet alakulhat úgy, hogy rejtélyek közé látni nem fogunk...
<br>Lesz-e, hogy visszakapsz valamit befektetett szeretetedből?
<br>Pucold ki az eszed, lelked és feledj mindent a keservedről!
<br>
<br>Az életspirál
<br>Miben benne az élet.
<br>Élni, mi jutott…
<br>Van, kire süt a napfény.
<br>Mindenkinek aranyfény?!
<br>
<br>Vecsés, 2014. május 30. - Kustra Ferenc József – íródott: (avagy spirális a létünk…?!)
<br>Versben és az eleje haiku, a vége tanka…
<br>