Szülői hazát elhagyták<br>A tékozló fiúk,<br>A Szélső vidéken<br>Büszkék lettek, és hiúk.<br><br>Ősök vidékének földje<br>Csak kolonc a nyakadon!-<br>Fényt mutatok, s kaput érte<br>Hol élhetsz boldogan, szabadon!<br><br>Mézes madzag, s csillogás<br>Kampányolt ezerrel-<br>Minek a hagyonány<br>Amíg pénz van a zsebedben. <br><br>Mosolyog a sátán,<br>Jól indult a terve-<br>Mindenütt még ráakad<br>Hiszékeny emberre.<br><br>Az örökölt vagyont<br>Könnyen elherdálták,<br>Hízelgő ígéretekért<br>Mindenüket adták.<br><br>Egy naiv bohóc büszkén<br>Játssza még szerepét,<br>Mazsoret bábuként<br>Hitegeti nyomorított népét.<br><br>Őseitől nem tanult, <br>A Vidék most fertő, <br>De hiszi még mindig-<br>Ő a nagy cselszövő.<br><br>Gőgös büszkeség<br>Dagasztja még mellét<br>Bízik hogy megtömik<br>Bestoppolt zsebét.<br><br>Kapzsiságában már <br>Semmilye sem maradt,<br>Csak rombadőlt vidék <br>Amerre a kaszás haladt.<br><br>A szélső Vidéket<br>Már cafatokra tépték,<br>Tékozló fiúk népének<br>Sorsát pecsételték.<br><br>Porondon a bohóc<br>Még Hollywoodról álmodik,<br>Közben százezrek vére<br>A csonkolt földre folyik!<br><br>A boldok fény felé<br>Csak egy út vezethet,<br>Mindenkivel békében-<br>Az ember csak úgy élhet!<br>(más úton indulva<br>Csak közelít a Végzet!)

Naponta tisztán látni<br>Nehéz feladat - ellent állni.<br>Emóciókkal párhuzamosan<br>Sokszínű igazság verseng<br>Az értelem kegyeiért,<br>És amelyik győzedelmeskedik -<br>Az ésszel, s a tettel rendelkezik.<br>A háttérbe szorult érvek<br>Csak esetleges lehetőségek-<br>A tudat színterén, ha eldől a csata<br>Az a lélek akarata.

A Rigó család reggelente<br>Készülődnek egy fürdőre.<br>Kis tó van az udvarunkban,<br>Oda szálltak mind a hárman.<br><br>Fütyül egyet rigó papa sietve;<br>Ugorhatunk madárkáim a vízbe.<br><br>Csobbangatnak, pancsolgatnak vidáman,<br>Mert cirmosunk most szundikál az ablakban.<br>Nagyot ásít mámorosan a cica,<br>Úgy tűnik, hogy tele van most a hasa.<br><br>A hancúr után dalolgatnak kedvükre,<br>Szól a nóta egész nap a kertünkbe.

Erkölcs<br>Becsület<br>Tisztesség-<br>Volt, mikor <br>Csak szóval<br>Bombázták.<br>Mára a tiltott<br>Fegyvert is,<br>Jóváhagyták!

Ott...ahol....valahol<br>A masinéria ködben zakatol,<br>És fennhangon karattyol-<br>Az újrendnek itt az alkalom.<br><br>Leplezett viasz vigyor alatt<br>Nem látszik az alvadt <br>Vér- a fog éppen mibe harap.<br>Egymásnak - megemelt kalap.<br><br>Tisztséget betöltők<br>Tisztességesnek feltűntetők<br>Tisztelgéssel mutatják- a tűntetők,<br>Csak mihaszna rend-szer tűr-het-ők.<br><br>Tűntetést a tűntetők ellen -<br>Az a kitűntetett, érdemi szellem,<br>Mert az az igaz , s hiteles jellem-<br>Ami a kitűntetetteknek kellem.<br><br>A kapzsiság éhség -<br>Űrbéli fekete lyuk!<br>Több melyiküknek jut?<br>Nekik csak ez a kétség!<br><br>A köz-fontosítottaknak jár az érdem.!<br>Más-t nem is lehet - hozzájuk mérten,<br>Mert nincs másokban annyi vér-szem!<br>És a Rendnek nem fontosak!; - nem is kétlem.<br><br>Ott.....ahol.....több helyen valahol<br>A kapzsiságnak még nyílik alkalom,<br>Fontos, hogy az ön-vérszem vért nem látott!<br>Mert ott van a jámbornyáj - az, ki arra hivatott!<br><br>Hatalom, bíbor, bársony, dicsőség-<br>Van, hogy ez kijárt örökség!<br>Alapozatlanul semmi kétség -<br>A népnek ott marad a kötelesség!<br>Meg a tudat,<br>Hogy tapsolhatja az urat.