Idő 
Értékelés 
Értékelés A nyárelőről TANQ csokorban írt a szerzőpáros.
<br>
<br>A bárányfelhőcskék
<br>Habosak, mint egy szép hullám.
<br>Ó, napfénysugarak!
<br>Selymes füvek fürge ujja,
<br>Itt a nyár, ő itt van, újra.
<br>*
<br>Szivárvány derűje
<br>Borítja messzi láthatárt.
<br>Szép a szín-kavalkád.
<br>Szoknyában jár a képzelet,
<br>Horizont lelkét kémleled.
<br>*
<br>Hajnaltájt, a csendet,
<br>Macska léptei zavarják.
<br>Köröm tán' nyikorog.
<br>Aranyporban él a hajnal,
<br>Felhők alatt száll galambbal.
<br>*
<br>Nagy, gátlásos sóhaj,
<br>Nem engedhet meg napozást.
<br>Félig levetkőzve.
<br>Lágy fénycsipkébe öltözik,
<br>Ajkára rá, vágy költözik.
<br>*
<br>Pezsgő a forróság…
<br>Gémeskútban van hideg víz.
<br>Hópihe hiánya...
<br>Melegszik az idő máris,
<br>Szerelemben hét határ is.
<br>*
<br>Kút kiapadóban,
<br>Réten már szomjúság honol.
<br>Eső rég nem esik.
<br>Tűző napon szomjas világ,
<br>Kalapodban rózsavirág.
<br>*
<br>Vad, álmatlan éjjen
<br>Áramlik gondolati-szél.
<br>Vizes lenne eső...
<br>Forró széllehelet-álom,
<br>Táj esőt vár. Minden áron.
<br>*
<br>Fa öreg kérgében
<br>Bugylival vésett üzenet.
<br>Örök a vélemény.
<br>Fába vésett szép üzenet,
<br>Kéregbe rejt ál-hiteket.
<br>*
<br>Szív szava is lehet
<br>Messzi pusztába kiáltott.
<br>Már, kopott szerelem.
<br>Szíved kopik csak magától,
<br>Múltad benne kunyhót ácsol.
<br>*
<br>Szél elkergeti az
<br>Éltünkből, meleg álmokat.
<br>Kis, kutyagomolyag.
<br>Vihar előtti csend honol.
<br>Menedék is összeomol.
<br>*
<br>A tikkasztó meleg
<br>Érleli szép virágokat.
<br>A növény is szomjas.
<br>Izzad az ég, de könnyezik,
<br>A patak vízzel megtelik.
<br>*
<br>A lét, sóhajtozón
<br>Keresi a békességet!
<br>Napsugár, jöjj, szeress!
<br>Lét sóhajt, nyugalmat keres,
<br>Halkan súgja: ember szeress!
<br>
<br>Vecsés, 2017. április 11. - Mórahalom, 2017. április 6. - Kustra Ferenc József-- A haikukat én írtam, alá a verset, szerző- és poétatársam Farkas Tekla. A versrész címe: „Selymes füvek fürge ujja”!
<br>
Az út Tihanyba lesz,
<br>Indul a hajó, felszállás!
<br>A jármű elstartol.
<br>Havas, nagy tél van, olyan jó!
<br>Dombról lecsúszik a szánkó.
<br>*
<br>Mindenki szájtátva,
<br>Csodálatos a kilátás.
<br>Pazar panoráma.
<br>Felnőtt és gyerek síelnek,
<br>Nevezik életvitelnek.
<br>*
<br>Tó felszínén úszik,
<br>Követi az útvonalát.
<br>Hullámok nyaldossák.
<br>Hógolyózni, jó hóban kell,
<br>Gyerekek teszik örömmel.
<br>*
<br>Vadkacsák repülnek,
<br>A nagy szélbe kapaszkodnak.
<br>Égi táncot járnak.
<br>Hóból építhetünk várat,
<br>Aztán, ledönthetünk párat.
<br>*
<br>Magasak a hegyek,
<br>Simogatják a felhőket.
<br>Frissít a levegő.
<br>Hótól jeges úton vigyázz!
<br>Bízz, őrangyalod rád vigyáz.
<br>*
<br>Nádasok köszönnek,
<br>Közel már a célállomás,
<br>Sikeres kikötés.
<br>Téli mínuszban öltözz fel!
<br>Te, ne játssz a természettel!
<br>
<br>Budapest-Vecsés, 2016. június 5. – Kustra Ferenc József – íródott: HIAQ csokorban. A HIAQ - kat szerző- és poétatársam Szedő Tibor írta, alá a verssorokat én. A vers címe: „Téli örömök”.
<br>
A fatörzsek sötét oszlopok<br>a fehér téli tájban<br>és a szűzies hó csillog <br>mint gyémántpor a napfényben.<br><br>A katona csüggedve fekszik,<br>hátával egy fatörzshöz dőlve,<br>összetört térde képtelenné tette<br>és döbbenten néz le a dombról.<br><br>Alig száz méterrel lejjebb<br>tombol a csata: visszhangzik a puskalövés<br>és egy géppuska lövöldözése csörög.<br>A térd ég a sajogó fájdalomtól.<br><br>Azon tűnődik, vajon ki éri el előbb,<br>megbízott társai vagy az ellenség,<br>amely mint sarokba szorított patkány <br>harcol kopott, hamuszürke egyenruhában?
Végül, csak fölismertem…
<br>
<br>Hmm… hetven évesen jövők rá, életem nem egy életvasút,
<br>Olyan vagyok, mint vidámparkba mutogatott hullámvasút,
<br>Hmm… hetven évesen jövők rá, életem nem egy életvasút.
<br>
<br>Mert becsöngettek, rá, fölültettek,
<br>A villanyomorok dübörögtek,
<br>Mert becsöngettek, rá, fölültettek.
<br>
<br>Az óta folyvást élvezhetem, ezt a gyilkos rohanást…
<br>Még nem volt, aki bekiabált, kisfiam, akarnál mást?
<br>Az óta folyvást élvezhetem, ezt a gyilkos rohanást…
<br>
<br>Jézusom! Látom jött egy veszett-méretes emelkedő,
<br>Fönt éppen csak, hogy körbe néztem, és már zuhan a lejtő…
<br>Jézusom! Látom jött egy veszett-méretes emelkedő,
<br>
<br>Közben persze, mit sem lehet tenni, be vagyok szíjazva,
<br>Menetközben kicsit kiszállni? Valami szabadságba?
<br>Közben persze, mit sem lehet tenni, be vagyok szíjazva.
<br>
<br>Vannak még itten, rettenetes, vemhes kanyarok,
<br>Az üvöltő tömeg szemeláttára kanyargok.
<br>Vannak még itten, rettenetes, vemhes kanyarok.
<br>
<br>Jujuj, az se semmi, hogy kanyar közben lefelé zuhanok,
<br>Kiszállni nem lehet, jó lenne, hogy tömegnek csókot dobok?
<br>Jujuj, az se semmi, hogy kanyar közben lefelé zuhanok.
<br>
<br>Hetven vagyok én, majdnem és beszíjazva,
<br>Hogy áll meg? Talán kisiklik ez a verda?
<br>Hetven vagyok én majdnem, és beszíjazva.
<br>
<br>Mondták nekem a régi öregek, éljek reményben,
<br>Öregen örülhetek, hogy luk van a fenekemen…
<br>Mondták nekem a régi öregek, éljek reményben.
<br>
<br>Vecsés, 2018. január 2. – Kustra Ferenc József – íródott; 3 soros-zárt tükrösben. Olvasni először az első két sort kell egyben. Utána a 2. és 3. sort egyben. A különbség fejezi a mondanivalómat.
<br>
Elmélkedés: HIAfo –ban…
<br>
<br>Föld csak tovább forog.
<br>Világmindenség a berke.
<br>Ott hosszú életek!
<br>*
<br>Rossz, ne képzelegjél.
<br>Nem minden függhet embertől.
<br>Világűrünk örök.
<br>*
<br>Egy. Páratlan párban.
<br>Egy vagy több dologgal együtt,
<br>Az együttműködés.
<br>*
<br>A lényegre gondolj.
<br>Szembejön és úgy ütközni?
<br>Oly’ nagy gondatlanság!
<br>*
<br>A klónok világa.
<br>Ő automata ember.
<br>Vágd el az áramot!
<br>*
<br>Vegyesen jó vagy rossz.
<br>Kerék helyett csak lánctalpak?
<br>Volt ez már, együtt is.
<br>
<br>Vecsés, 2017. november 27. – Kustra Ferenc – A HIAQ 3. sora följött első sornak, így először a konklúziót kell-lehet olvasni, aztán a két soros tárgyi leírást! [Saját fejlesztésem!]
<br>
