Hógolyót meg arcba…
<br>
<br>(3 soros-zárttükrös csokor)
<br>Hah! Reggelre jól leesett a hó,
<br>Csodálkozok is… ez mi a manó…
<br>Hah! Reggelre jól leesett a hó.
<br>
<br>Orvoshoz megyek, nyekereg a talpam, vagy talán a pár centis hó,
<br>Taposáshoz ő még nincsen hozzászokva… hang lesz… ha jön a szán-ló…
<br>Orvoshoz megyek, nyekereg a talpam, vagy talán a pár centis hó.
<br>
<br>Az orvos az ablaka alatt, mindenkit meghógolyóz, súlyos unalma alatt,
<br>Én is kaptam egy arcba találatot… bújtam volna, de nem volt hely eresz alatt…
<br>Az orvos az ablaka alatt, mindenkit meghógolyóz, súlyos unalma alatt!
<br>
<br>Gyógyulás lesz, ha megjön a tavasz?
<br>Gyógyulás lesz, ha érkezik tavasz…
<br>Gyógyulás lesz, ha megjön a tavasz.
<br>
<br>Vecsés, 2017. október 20. – Kustra Ferenc József
<br>
Hétköznapi pszichológia…
<br>
<br>Mennyi eszed van?
<br>Tanultad? Örökölted?
<br>Mért nem használod?
<br>Sokan, sokat adnának
<br>Észért, mint kiváltságnak.
<br>*
<br>
<br>Mennyi eszed van!
<br>Öröm a társaságod!
<br>Tanulok tőled!
<br>Az észt nem osztogatják,
<br>Butítók fosztogatják.
<br>*
<br>
<br>Mennyi eszed van…
<br>Mi lennél, ha használnád…
<br>Ész vezérbika…
<br>Ki az eszét használja,
<br>Annak nagy… kiváltsága!
<br>
<br>Vecsés, 2014. november 4. – Kustra Ferenc József – anaforás senrjon csokor.
<br>
Esküvőtök van, és legyen boldog éltetek,
<br>Sokasodjatok, ez megszépíti létetek.
<br>Szeressétek egymást, őrizzétek boldogságot,
<br>Most ünnepeljen a násznép is, jó mulatságot!
<br>
<br>Vecsés, 2015. május 15. Kustra Ferenc József – íródott: Szőke Zsuzsanna, poétatársam öccsének az esküvőjére… felkérésre!
<br>
Koldus ül az út szélén és lesi az úri népet.
<br>Az ő lelke gúzsba kötve, nem teszi a szépet.
<br>Csodálják nézését, irigylik szabadságát,
<br>De nem kérnek belőle, semmiért, világért.
<br>
<br>Dobnak neki alamizsnát, de kevesen. Aki…
<br>A többség azt hiszi, látja őt valaki.
<br>A koldus változtatni nem tud, csak ül a padkán…
<br>Ruhája rongyos, szabadsága nincs; nem akarván.
<br>
<br>Küzd tetvekkel, őt leköpő fenegyerekekkel,
<br>Küzd az életével, benne a nagy szellemekkel,
<br>Ahol nem fogadják őt be, mert csóri és szakadt,
<br>Még az életet sem érdekli, ez csak elhaladt.
<br>
<br>Aki koronahercegnek születik, király lesz,
<br>Kapjon bár, jó nevelést, a másik csak koldus lesz.
<br>Csak irigylik szabadságát, de felkarolni? Nem…
<br>Egy senkiházi koldust nem látogat senki! Nem…
<br>
<br>Vecsés, 2002. július 1. – Kustra Ferenc József
<br>
Adj nekem, poétának… bujdosós, végső menedéket,
<br>Én nem várom még a halált, nekem megfelel az élet…
<br>
<br>Élet jó... papírra sorokat karcolhatok,
<br>És itt csak eggyel, a pennával harcolhatok…
<br>Harc közben, néha torzak a betű alakok.
<br>
<br>Verset írni bíz’ jó.
<br>Vegyes gondolatiságban.
<br>Egysíkúság, nem jó!
<br>*
<br>A leírt gondolat,
<br>Örökkévalónak marad.
<br>Utólag, javíthatsz.
<br>*
<br>Mások is olvassák,
<br>Nekik kell, nagy élményt adni.
<br>Pazar örömszerzés.
<br>
<br>Lehet, hogy a világ baja elől pennádhoz kell menekülnöd,
<br>De tedd! Főleg, ha tudod, hogy a rosszat így biztos elkerülöd…
<br>Nagyon segít, ha gondolatok csak jönnek, nem kell erőlködnöd.
<br>
<br>Ha még a Te tollad mártogatós
<br>És a gondolatod, nem álságos,
<br>A megfogant elme, biz' várandós.
<br>
<br>Óh, Teremtőm, adj nekem poétának lehetőséget,
<br>Hogy még olvasóimnak írhassak nagyon sok-sok szépet…
<br>Hátha sikerül rájuk sugároznom a belső fényet…
<br>
<br>Vecsés, 2016. április 1. – Kustra Ferenc József- írtam: versben és HIAQ – ban…
<br>