Nem tudom, mitől döglik a légy.<br>Azt sem, ki mitől lesz gazdag.<br>Nem vagyok okos, sem szép,<br>Engem mindig csak becsaptak.<br><br>Nem tudom, merre van előre,<br>És már azt sem, merre a hátra,<br>Rég kihajtottak már a legelőre,<br>S ráfizettem a sok páva táncra.<br><br>Nem tudom már, ki is a barát,<br>És hol van a vármegye tornya.<br>S deresre húznak-e majd ezért,<br>Ha a Fő-főispán azt mondja.<br><br>Nem tudom, hogy a sok tökfej<br>Jóllakott-e már a lopott konccal,<br>Nem értem a tolvajnyelvet:<br>Elosztanak majd engem nyolccal.<br><br>Azt tudom, hogy a csirkefarhát elég,<br>Sőt még sok is az ilyen vén Koloncnak.<br>Azt is tudom, hogy a "perzekutorok"<br>E pár soromért tán meg is botoznak!<br><br>Budatétény, 2022. szeptember 7

( opusz ön-irónikusz )<br> <br>Szép vagyok no, mi tagadás,<br>csak egy a baj,<br>hogy ezt szemmel nem látja más.<br>Szépen menekül a hajam,<br>ettől az (állítólag) okos fejtől,<br>fogaim is ritkulnak már,<br>s nem álmodok újabb nejről.<br> <br>Jó is vagyok, mi-tagadás,<br>csak egy a baj,<br>hogy ezt már nem kóstolja más.<br>Szépen kopik a gondolat,<br>abból az (állítólag) okos fejből,<br>soraim is fakulnak már,<br>s nem álmodom barna-serről.<br> <br>Jól elvagyok, mi tagadás,<br>csak egy a baj,<br>hogy ezt én nem érzem: csak Más.<br>Szépen kihullnak az évek<br>még hátralévő foszlott életemből,<br>s Isten tükre előtt látni -<br>fogom magam hamar: szemből.<br> <br>Pest-Buda, 2016. július 30.

(Tiborc újkori sirámai)<br> <br>Hej kelmed pedig mit pöffeszkedik feszt ott fenn,<br>és pocsolja nekünk az észt rocska-szám itt lenn.<br>Kelmed még a csicset csak jó anyjánál szopta,<br>mikor mi izzadtunk e földön robotolva.<br>Lám fent cifrálkodik most a soktornyú házban,<br>flangál a sok-sok tudás fölösen agyában.<br> <br>Nem segít kenden a szűr s rajta holmi pityke,<br>amit kend ott hablatyol, az csak tized icce.<br>Kortyintásnyi ige a lenti valóságból,<br>szüzesség nélküli párta egy puszta vágyból.<br>Álmában pendely s zsindely kuszálódik össze,<br>varjún látott dolmány s hárász vár törökre.<br> <br>Kend magyarabb tán még holmi Árpád fiánál,<br>zavarja az élet: beljebb nem lát orránál.<br>Lenézi a parasztot, szavát meg nem érti,<br>fertály s fortély szavak közt agya menettérti;<br>s tyúkjainknak csicseit szorgosan keresve,<br>rükvercbe kapcsolt a világtörténelembe’.<br> <br>( Pest - Buda 2014. november 30.)

Osztják az észt itt lenn, hűvös halomba,<br>Agyam görcsbe rándul vadul sikoltva,<br>S magyarázzák, mitől fénylik a setét,<br>Bennem meg, két majom játssza az eszét.<br> <br>Az egyik mondja: okosodj vén marha,<br>Lukas zsebedtől kinek hízik marka?<br>S ha ki is lóg feneked a gatyádból,<br>Legalább szellőzik a sok tanácstól.<br><br>S így szól a másik majom: ne hallgass rá!<br>Mindezzel, csupán őt tennéd gazdaggá.<br>Aztán csak, imádhatnád éjjel s nappal,<br>Üres hasad tömné, sok hamis tannal.<br><br>És osztják az észt itt, hűvös halomba,<br>Gyomrom görcsbe rándul tőlük: naponta.<br>S magyarázzák, milyen fényes a setét,<br>Bennem, e két majom játssza az eszét.<br><br>Hogy hol a harmadik? Jobb, ha nem kérded.<br>Előttem tükör, s a képembe réved!<br><br>Budatétény 2020. október 11.

Csak tessék, csak tessék!<br>Eladó a becsület és tisztesség!<br>Eladó az emberség és szeretet,<br>Most olcsón megkaphatja ezeket.<br><br>Leárazva minden emberi élet,<br>Halál után fillért sem ér a lélek.<br>Vegyék, vigyék, mindössze félárért!<br>Végkiárusítás apákért, anyákért.<br><br>Csak vigyék, vigyék, míg lehet!<br>Eladó a gyermeki szeretet!<br>Eladó az egész átkozott föld,<br>S az ember: ki gyilkos bombákra költ!<br><br>Budatétény, 2024. október 18.