Filozófia a nőről… <br> <br>A nő a páros élet sója, részemről élmény, ha -lehető- a bele markola… <br>Minél finomabb ez a roppant éltető só, az élet annál nagyobb élményt adó! <br>Kinek van otthon ilyen -markola- tisztára párolt sója… ő létük álmodója! <br> <br>Vecsés, 2025. március 3. –Kustra Ferenc József- íródott: leoninusban. <br>

Ez a férfi-boldogság ünnepe... <br> <br>(HIQ) <br>Ti nők, ó <br>Mi lenne velünk… <br>Egy csapat! <br> <br>Ezernyi <br>Hála… szeretet… <br>Egy csapat! <br> <br>Anyák is <br>Vagytok, meg szülők! <br>Egy csapat! <br> <br>Anyaként <br>Te vagy a csoda! <br>Egy csapat! <br>*** <br> <br>(senrjú) <br>Kedves vagy, szép is, <br>Mély tiszteletem neked. <br>Tart szeretetünk. <br> <br>Köszönet, hála, <br>Hogy egy családban vagyunk. <br>Tart szeretetünk! <br> <br>Köszönet, hála, <br>Ez, szeretet virága… <br>Tart szeretetünk. <br>*** <br> <br>(Leoninus) <br>Mi kicsit sem lennénk ilyen boldogok, ó, nők, asszonyok, lányok! <br>Ha nem volnátok nekünk boldog-teremtett, nők, asszonyok, lányok. <br>Örömünk, hogy vagytok nekünk, így szeretet csokorral készültünk <br>*** <br> <br>(tíz szavasok) <br>Köszönjük, mit adtatok nekünk, <br>Ettől közösen szép az élet nekünk! <br> <br>Kedveskéim, minálunk házi angyalok vagytok! <br>Kívánom, legyünk tovább együtt boldogok! <br> <br>Vecsés, 2025. március 3. –Kustra Ferenc József- íródott: alloiostrofikus versformában. <br>

Pirkadatkor várom, hogy reggel legyen. De már jön is, látom… <br>Most hozok neked virágot, hogy az teljeséggel friss legyen… <br> <br>Nézem csak micsoda hasadó ez a pirkadat, <br>Mosolygása szépé teszi kezdődő napomat. <br> <br>Érzem a lelkem már emelkedne menne a mennybe fel, <br>Milyen jó érzés ez... a lelkem előre ünnepel. <br> <br>(3 soros-zárttükrös) <br>Ti magatok is egy kedves és törékeny virágszálaink vagytok, <br>Reggel, nap sugára is várja, hogy nagy élvezettel süsün rátok... <br>Ti magatok is egy kedves és törékeny virágszálaink vagytok. <br> <br>A marcona férfi lelke, csak nálatok keresheti az egyetlen vigaszt, <br>Aztán már kiolvashatod, hogy bizony ő csak téged szeret, mint valós &bdquo;igazt” ... <br>A marcona férfi lelke, csak nálatok keresheti az egyetlen vigaszt. <br> <br>(Septolet) <br>Álmomban ragyogsz, <br>Nem csavarogsz, <br>Belém ivódsz! <br> <br>Tiszta a szíved, <br>Retteneted, <br>Nincs neked. <br>Van, szerelem-becsületed. <br> <br>Jó veled a nagy szeretet, megyek is rögvest virágért, <br>Hogy bizony legyen több neked, de most egy nagy vázányiért... <br> <br>Vecsés, 2024. március 5. – Kustra Ferenc József <br>

Asszonyok, lányok, <br>Együtt vagyunk boldogok! <br>Nélkületek bíz’… <br> <br>Mind’ hódolatunk <br>A tiétek, mi adjuk. <br>Jaj, nélkületek… <br> <br>Tudjuk, hogy Isten <br>Velünk… nekünk teremtett! <br>Mély tiszteletünk… <br> <br>Vecsés, 2024. március 3. -Kustra Ferenc József- íródott: senrjú trióban. <br>

Innen nèzve elèg nagy, <br>Onnan nèzve benne vagy.<br>Fenntröl nèzve szakadèk, <br>Alùlròl mèg bebùjnèk.<br><br>Innen nèzve ôrület,<br>Benne lenni,<br>Benn lehet.<br>Onnan nèzve kurva szèp,<br>Harmadiknak bemennèk.<br><br>Innen nèzve elveszett, <br>Amit itt valaha keresett<br>A làny<br>Meg a fèrfi.<br><br>Innen nèzve àldozat<br>Onnan nèzve egy làncolat<br>Tettet a tettes, <br>Majd utolèrik,<br>Ès szerepeiket<br>Felcserèlik.<br><br>Innen nèzve mutatòs dràma,<br>Onnan nèzve bizony <br>ez làrma..<br>Nincs katarzis csak a bün,<br>Reggel meg felszedem<br>Az eldobott gyürüm.<br><br>Innen nèzve ez kalitka, <br>Onnan nèzve meg nem ritka, hogy <br>Eljàtsszuk ùjra a szerepet,<br>Amit egyikünk sem keresett,<br>Hanem kapott…<br>S mègis, csak-csak felavatott.<br><br>Innen nèzve mutogat, <br>Kissè gùnyosan <br>Utalgat, <br>Hogy akàr<br>Kinn vagy benn<br>Közel ès tàvol,<br>Nem esik messze…<br>Ugye...a fàtol.<br><br>Innen nèzve nem làtod.<br>Onnan...meg mèg nem látod.<br>Màs perspektìva nincs,<br>Csukd be a szemed,<br>Làtod, a sötèt is vezet…<br>Nem csak a fèny <br>Ìgèri a fèrfi<br>S ùjra indulunk <br>Keresgèlni.