Szerelmi vágyódás…
<br>
<br>Hangsúlyos emlékek, kissé félénkek,
<br>De, vágyok rád, gyertek elő emlékek!
<br>Egyszer már ölelhettelek, ezt kéne tökéletesítenem,
<br>Feledni ölelésedet nem tudom, ez nekem biz' nem tisztem…
<br>
<br>(anaforás, belső rímes, önrímes)
<br>Vágyok a közeledbe, mert így bizony, milyen ez az élet?
<br>Vágyok a közeledbe, hátha jutna még egy boldog élet?
<br>
<br>(Bokorrímes)
<br>Múlt elő híva, rád zúdítottam minden szeretetemet,
<br>Időlovag vagyok, hozzád vágtattam borzoltam génemet…
<br>Érezted milyen finom volt? Ölelkeztünk, adtam szerelmet.
<br>
<br>Vecsés, 2020. szeptember 16. – Kustra Ferenc József
<br>
Itt az idő, lassan elfogyva, délibáb-semmivé leszek,
<br>Pedig én igyekeztem ó, tested segítsen, rajtad legyek…
<br>De, Te megint nem vagy kéz-közelben,
<br>Nem vagy ölelés-vetélkedésben…
<br>Szívem pedig hevült, csókodra szomjas,
<br>De, nem vagy itt, pedig lelkem… jer, nógass.
<br>
<br>(Senrjú)
<br>Mi legyen ebbe
<br>A cudaros helyzetbe?
<br>Ez már őrület.
<br>*
<br>Nagyon is vágylak,
<br>Jó lenne rajtad lenni.
<br>Nagyon szeretném.
<br>*
<br>Sors mért ellenség,
<br>Mért’ hitszegő az élet?
<br>Jót nem érem meg?
<br>*
<br>
<br>(Septolet)
<br>Vágylak,
<br>Imádlak,
<br>Élveznélek,
<br>Kényeztetnélek.
<br>
<br>Élet, miért genyó,
<br>Nem jó a jó?
<br>Minden tárgytalanul porhanyó?
<br>*
<br>
<br>Gyere, örvendeztess, lény az enyém,
<br>Boldogságot kérlek, ültesd belém.
<br>Téged beterít ‘ne életzeném.
<br>
<br>Vecsés, 2019. október 26. –Kustra Ferenc József– írtam: erotikus jellegű esdésben…
<br>
Meditálás a szerelemről…
<br>
<br>Fiatalon te lány voltál vagy fiú, mindegy most már… édes,
<br>Ha, egyszer te voltál a tántoríthatatlan hősszerelmes…
<br>Elsodort az érzés, kiélvezted minden pillanatát,
<br>Ha megláttad, máris érezted a torkod szorítását…
<br>
<br>Legfontosabb volt, hogy a kebled duzzadt a jó érzéstől,
<br>Közben meg nem tudtad, eltávolodtál a józan-észtől…
<br>
<br>Évek, azonban nem állnak meg, elszaladnak,
<br>Emberek és a világ mind-mind megváltoznak…
<br>
<br>Ha szerelmes típus vagy, akkor a szerelem tovább él,
<br>És a lelkedben, a sok-sok régi emlék… tovább mesél!
<br>Megöregedtél, talán már párod sincs…
<br>De benned van a szerelem, még nagy kincs…
<br>Igazad is van, nehogy lemondj róla,
<br>Még ha, már nem is ülsz Te… többet lóra.
<br>
<br>Ki tudja, hogy még öregen is, nem ér-e utol a szerelem,
<br>Mert, ha mégis, akkor lesz boldog öregséged… nagyon végtelen…
<br>Test öregszik, de szerelmes lélek, tovább feszíti a kebled,
<br>Este, ha egyedül lefekszel, úgyis rád tőr a sok emléked…
<br>
<br>Az évek, nem állnak meg, nem is várnak rád, messzire szaladnak,
<br>Benned az érzés még fiatalos, ne látsszál vigasztalannak…
<br>
<br>Vecsés, 2015. február 2. - Kustra Ferenc József
<br>
Fájdalmamat… a tengerbe szórom,
<br>Könnyedségemet aztán… kék égbe kiáltom
<br>És erőt merítek… sivatag homokjából,
<br>Meg… puszták bokor sokaságából.
<br>
<br>Vecsés, 2013. január 30. – Kustra Ferenc József
<br>
Aki becstelen
<br>Elnyerheti „jutalmát”.
<br>Lehet, megvetik...
<br>*
<br>Ki gazlelkű
<br>És várja jutalmát
<br>Tán’ megbecsülik?
<br>*
<br>Ember, de milyen?
<br>Gaz, lator, lehet ilyen!
<br>Neki van joga…
<br>*
<br>Üvegkristály vagy?
<br>Vagy Te kristályüveg vagy?
<br>Nem tudod mi vagy?
<br>*
<br>Üres fej, falad!
<br>Lelked előre halad?
<br>Ész nincs, nem segít…
<br>*
<br>Van-e józanész?
<br>Ez ellen Te mit tehetsz?
<br>Ha így születtél…
<br> *
<br>Élet peremén
<br>Is élnek, jó emberek;
<br>Lehet… a jobbak.
<br>*
<br>Értékek nélkül,
<br>Érdekek dominálnak!
<br>Beállsz a sorba?
<br>*
<br>Főnök is porban,
<br>Lenn, igavonó sorban.
<br>Ő is megtudta…
<br>
<br>Vecsés, 2013. április 11. – Kustra Ferenc József– íródott: senrjú csokorban.
<br>

Értékelés 

