Már üres a nyomor, a meghatottság,
<br>Ránk lőcsölték, nincsen jó megoldottság.
<br>Hajnalhírre fény szűrődik a leplen,
<br>Ez a mai világ és ez végtelen?
<br>
<br>Fényesség nincs, így már betelt az idő.
<br>Fényesség nélkül epedünk, ez minő?
<br>Az ég küld-e még üzenetet vagy már,
<br>Mert a zordon tömeg, már árnyékként jár.
<br>
<br>Bízzunk benne, hogy nem csak az Úr a lét.
<br>Bízzunk, elmúlik az iszonyú sötét.
<br>Nem jó nekünk, hogy oly sivár az élet.
<br>Tegyünk és változtassuk, e nemlétet.
<br>
<br>Az idő már eltelt és már be is telt.
<br>Az idő adjon fényt, sötétség letelt.
<br>Én már látom az Urat és hajnalpírt.
<br>Én már várom az utat, mi nem pikírt.
<br>
<br>Vecsés, 2009. június 1. - Kustra Ferenc József- íródott: a szabadságról…
<br>
Szabadságharcaink emlékére…
<br>
<br>Ezek nem… nem is néznek a forgácsra,
<br>Tekintetük mered… csak a szálfára.
<br>No, de az erdő nem csak szálfából áll,
<br>Azok között a forgács hegyekben áll.
<br>
<br>Nem érdekli őket… szálfa dől rájuk,
<br>De ha a forgács betömné a szájuk?
<br>Mi lesz, ha szél felkapja a forgácsot
<br>És jól arcukba vágja szálfa háncsot!
<br>
<br>Vecsés, 2005. április 12. – Kustra Ferenc József – íródott; az ötletadó Ady Endre eszmeisége nyomán…
<br>
Harcunk a sok közül…
<br>
<br>Három holló károg a fán.
<br>Szárny lebegtetve, tőlem is elvárván,
<br>Hogy én is károgjak, mint ők,
<br>Mondjam, hogy kár, mint egy csapatban levők.
<br>
<br>Most látom, nem három varjú károg, na!
<br>Eget befeketítik és ez a tömeg záloga,
<br>Hogy büntetlenül kárognak nép ellen,
<br>Mi meg vijjuk harcunkat a fekete tömeg ellen.
<br>
<br>Nem tudnak gyököt vonni és jól összeadni,
<br>Nem tudnak… gondtalanul és folyvást károgni.
<br>Ha nem szólunk valamiért, azt mondják, hogy kár…
<br>Ha meg szólunk valamiért, akkor meg, kár… kár…
<br>
<br>Budapest, 2005. június 15. – Kustra Ferenc József- szabadságharcaink emlékére!
<br>
Szabadságharcainkra emlékezve…
<br>
<br>Áhítjuk? Szabadság!
<br>Az mi a csudaság?
<br>
<br>Szabadság bizony azt jelenti, nem vagyok én korlátozva!
<br>Tetteimnek, cselekedeteimnek, nincsen akadálya.
<br>Korlátlanul élhetek az élet adta lehetőséggel,
<br>És a helyzeti előnyöket kihasználhatom bőséggel.
<br>
<br>Tudjuk, hogy már az ókori "demokráciák" is léteztek,
<br>De ez, hogy lehetett, amikor rabszolgákkal rendelkeztek?
<br>Ott a szabadság és demokrácia gazdagok sajátja volt,
<br>Aki bizony más rétegbe tartozott, az ebből biz’ kizárt volt.
<br>
<br>Ismerünk ma szabadsághirdető államokat,
<br>De ott is rendfenntartók gátolják az „álmokat”!
<br>*
<br>
<br>Lélek, börtönét
<br>Irányítja, test vágya.
<br>Vágya… szabadság.
<br>*
<br>
<br>Áhítjuk? Szabadság!
<br>Az mi a csudaság?
<br>*
<br>
<br>Szabad emberek parancsra mennek háborúba,
<br>Meg az erdőbe laknak, éhezve, nylon sátorba…
<br>Szabad ember kétszázzal száguld autópályán,
<br>És szabad ember az őr, a vagonok közti vártán?
<br>
<br>Szabad a gyermek, ki iskolába jár, művelt legyen...
<br>De ha, ellóg, akkor törvény kényszeríti, hogy menjen.
<br>Szabadság, hogy a tolvaj, bátran lophat, ilyet tehet,
<br>Ha elkapják, jog kényszeríti, börtönbe is mehet.
<br>
<br>Szabad-e a tigris, India ősi lakója?
<br>Hogy lenne az, amikor épp ember az irtója.
<br>*
<br>
<br>Vágy, szabadságra,
<br>Boldog élet, nincs korlát.
<br>Megtestesült lét.
<br>*
<br>
<br>Áhítjuk? Szabadság!
<br>Az mi a csudaság?
<br>
<br>Az ember mindig is, nagyon vágyta a korlátlan szabadságot,
<br>És mindig szította a lelkében, az ezért lobogó lángot.
<br>Már az ősember, ha jóllakott, leült és a semmit tette,
<br>Ez volt a szabadsága, ezt vágyta és ezt meg is tehette.
<br>De ha megéhezett, mi kényszer... ő meg a családja… mehetett!
<br>Ha enni akartak, jöttek a körülmények… mi mást tehetett?
<br>
<br>Szabadság és demokrácia, embertömegek vágyálma,
<br>Ha ez megvalósulna, ez volna az élet netovábbja…
<br>*
<br>
<br>Vágyott szabadság,
<br>Lét boldog, nincs korlátja.
<br>Felszabadultság.
<br>*
<br>
<br>Áhítjuk? Szabadság!
<br>Az mi a csudaság?
<br>
<br>Ember fia és lánya, csak áltatja magát,
<br>Mikor hangoztatja fennen a szabadságát.
<br>Jó is lenne, ha ez volna, de mindig vannak új körülmények,
<br>Meg vannak mások által generált, kedvezőtlen események.
<br>
<br>Talán a szabadság inkább az, hogy alkalmazkodunk,
<br>És ennek keretén belül, úgy teszünk, ahogy tudunk.
<br>Vágyhatjuk persze a korlátlan demokráciát, szabadságot,
<br>Lélek hadd örüljön, és várja... szabadságot, szabad világot.
<br>*
<br>
<br>Vágy szabadsága…
<br>Korlát nélkül lét boldog?
<br>Teljestelen lét…
<br>
<br>Vecsés, 2015. április 19. – Kustra Ferenc József – íródott; versben és senrjúban…
<br>
A mi múltunk, ó, de gazdag…
<br>
<br>Kalandozások
<br>Korában féltek minket.
<br>Sokszor mi győztünk.
<br>*
<br>Ezerben István
<br>Alapított országot.
<br>Magyarországot.
<br>*
<br>Ezerkettőszáz
<br>Éveiben tatárok
<br>Dúlták országot.
<br>*
<br>Mátyás királyunk
<br>A Nagy Magyarországot
<br>Kiterjesztette.
<br>*
<br>A mohácsi vész
<br>Ezerötszázhuszonhat!
<br>Így lett hódoltság.
<br>*
<br>Kurucz felkelést
<br>Ezerhétszáz elején
<br>Labanc leverte!
<br>*
<br>A szabadságharc
<br>Ezernyolcszáznegyvennyolc!
<br>Habsburg leverte!
<br>*
<br>Kiegyezés és
<br>Ipari forradalom:
<br>Felemelkedtünk.
<br>*
<br>A Nagy Háború
<br>Tönkretette országot
<br>És jött Trianon.
<br>*
<br>Második Világ-
<br>Háború másította
<br>Meg a világot.
<br>*
<br>Szocializmus
<br>Kezdődött, bár nem kértük.
<br>Majd ötven évig…
<br>*
<br>A szabadságharc
<br>Ötvenhatban fellángolt.
<br>Azt is leverték!
<br>*
<br>Demokrácia…
<br>Új társadalmi rend lett!
<br>Pénzecske az úr!
<br>*
<br>Élünk és küzdünk,
<br>Létért és jobb jövőért.
<br>Ilyen világ lett...
<br>
<br>Vecsés, 2013. április 11. – Kustra Ferenc József– íródott: senrjú csokros történelmi visszatekintésben, senrjú csokorban.
<br>

Értékelés 

