Leszáll a köd<br>Mint Káin füstje<br>Tömörödik a házak közt<br>S a fákról csöpögve<br>Koppan<br>Az ereszre<br>A nyomasztó este.<br><br>Lámpák fénye<br>Kúszik az égre<br>S lent az aszfalt <br>Csillogva<br>Elveszik a közelségbe<br>Mint galaxis <br>Sötét gyűrűjében<br>A csillagok.<br><br>Gondolataim is<br>Cammognak ködlámpák<br>Fényében komótosan<br>Mert a következő <br>Mondatok <br>Kivilágítatlan szótagok<br>A hömpolygő füstös<br>Órában.<br><br>Óvatosan haladok<br>A szavak közt<br>Szlalomozok.

Gyarapodnak az ördög cimborái<br>Könnyelmű büszkeséggel hirdetik<br>Nagy most a tét.<br><br>Nagy most a tét!<br>Virágzik az irracionalitás<br>Szerteszét <br>És önmagát üldözi <br>Pusztulásba<br>A lét .<br><br>Szabad a szó<br>Szabad az eszme<br>Szabad az ember<br>Szabad a tette<br>Szabad az út<br>Szabad a hit<br>Szabad a célért<br>Elnyomni valakit?!<br><br>R@kétával száguld<br>Mára a civilizálódás<br>A kérdés már csak az<br>Mikor s hol a becsapódás!?

Parányi léptek <br>A padló mű deszkáján<br>Fürgén érlelődnek<br>S pár kezdetleges szótag közt<br>Szikrázik a huncutul nevető értelem<br>Fáradhatatlanul ugrál a móka<br>Inog-billeg az aprócska<br>Mikor hammol ülve mosoly-szája<br>Palintázva lóg a lába<br>Angyal arcán örömóda<br>Zengve sikolt reggel óta<br><br>Egy huncut kis kacaj<br>Az öröm küszöbén<br>Túl<br>Visszhangozva lebeg<br>Ki látja<br>Parányi jellemed<br>Abban <br>A szeretet forrása <br>Megered<br><br>Egy mosolyodért cserébe<br>Fénylik a nap<br>Még<br>Hűvös zord felhők alatt<br>Is<br>A szempár ragyogás <br>Tükre mélyén <br>Érik a gyümölcs <br>Csodálatos manna<br>Növekedj közöttünk<br>Kivételes<br>Nagyra

Az embert<br>Relytélyek megismerése űzi<br>Magasztos célok<br>Nagyság csillogását tűzi<br>Büszke zászlajára<br>S közben elrohan a lét<br>És Minden <br>A múlt kútjába vész<br><br>Jóllehet <br>Csak<br>Örömmel élni kellene<br>Gyermek szívvel naponta<br>Boldogan nevetve<br>Csupán pár évtized kínálja<br>Tálcán a lehetőséget<br>És huss...<br>Annyi ...A képlet.

Sziklakövek s jéghegyek<br>És a köztes szakadékok<br>Torzítják a kedvemet.<br>Tarkómon ingerülten <br>Lüktetve dobol<br>S szemem mögül <br>Feszítve valahol<br>Kibújna a fájdalom.<br>Lohol<br>A konkrétan érzékelhető<br>Zord-sötét fogalom.<br>Aztán mégis bent marad.<br>Szövetek mélységében<br>Amíg az álom peremén<br>A holnapba gördülő időben<br>Egy kampón fennakad<br>S a máló múltba ragad.<br><br>Gondolatok keveredett halmazában<br>Akár az inas a vászon síkján<br>Elnyúlik a pillanat ásítva.<br>Nehezedő tömegvonzás küszöbén<br>Elrugaszkodva szállnék<br>De csak az álom szakadékába <br>Zuhanok