Az élet nagy boksztermében edzek, <br>De öregedve, lassan már félek, <br>Élet láthatóan bekeményít, <br>Talán előadja a kiütit? <br> <br>Nem tudom, mire készül, védekezek, <br>Majd én talán a nagy túlélő leszek... <br>Üsse ki a… majd én megmondom, hogy kit! <br>Ne engemet, a valaki-akárkit… <br> <br>Dunaújváros, 2010. november 11. – Kustra Ferenc József- íródott: önéletrajzi írásként. <br>

Szép nap. Ötödik. <br>Cupidó hava, nyolc-négy.<br>Gyűrű-cserélős!<br>Te lettél akkor fényem,<br>Árnyékként követ lényem.<br><br>Jing és jang köre,<br>Úgy egészítjük egymást.<br>Fogadalom él!<br>Párom lettél a jóban,<br>És kitartottál rosszban!<br><br>Negyven év együtt,<br>Összerozsdásodottan.<br>A-cél lett belül!<br>Edzett, remek ötvözet,<br>Bírja gyűrődéseket!

Biztonságos távolságból a roppant pusztítás<br>Nem olyan szörnyűséges, borzasztó ártás.<br>Képernyőkről szemlélve sántít...az igazság csámpás.<br>Népek előtt pislákol hamis illúzió, látszat-lámpás.<br><br>Sokasodnak a tervezett, gyilkos harc-terek,<br>A lufi duzzad, de még örülnek a partnerek.<br>Úgy tűnik, most a profit biz nő, szép kerek.<br>Még jól taposnak a monstrum-szerkezetek.<br><br>Dunatőkés, 2024. május 3.

Sápadó Vénusz,<br>Fénye botladozik már.<br>Hajnal-hasadás!<br><br>Nyirkos fű mosdat,<br>Folyó parti izzadtság.<br>Ébredés vacog.<br><br>Nádirigó fütty<br>Fényt keleszt...ég pirkadó,<br>Bíbor-sáv dereng.<br><br>Víz párát lehel,<br>Hűs leple lassan úszik.<br>Illata terjeng.<br><br>Mocorog a táj,<br>Bíbor alatt sárga sáv.<br>A nap felébred.<br><br>Nyirkos levelek<br>Csillognak. A fényt gyűjtik.<br>Foto-szintézis. <br><br>Sugarát szórja,<br>Pezsdül a lét buborék,<br>Hangok pattognak.<br><br>Éled az árnyék,<br>Napkorong emelkedő.<br>Foton felhevít!<br><br>Harang kong, hangja<br>Messzire száll. Reggel van.<br>Vidék felébredt!

Már dereng,<br>Hűvös pára leng.<br>Csendesen hajnalodik,<br>Természet még békésen alszik.<br><br>Szellő édes álmát ringatja,<br>Süvítés nem izgatja.<br>Gőzölgő folyó...<br>Bujdosó.<br><br>Ég alján<br>Pislant táj tatján<br>Bíbor színű napsugár.<br>Álmot űz a gyors, pezsdülő ár.<br><br>Madarak hada ébresztőt zeng,<br>Harmattal illat terjeng...<br>Mi lesz ma a tét?<br>Friss, új lét?!<br><br>Torlódás,<br>Utcákon zúgás...<br>Indul a városi kas,<br>A siető tömeg hatalmas.<br><br>Onnan ide, innen oda lót,<br>A nép...van ki csak cipót<br>Venne; falatot...<br>Nem jachtot.<br><br>Naponta<br>Az ember dolga<br>Megalkuvás kenyérért,<br>Kényszer szolgája jólétéért.<br><br>Megtervezett a függőség-lét;<br>Bársonyos csapda terhét<br>Szabad polgár visz<br>Önként...hisz?!