A közeledő tél…
<br>
<br>Nem is küldött üzenetet a tél,
<br>Pedig tudta, hogy ember tőle fél.
<br>Hideg előre jött… ez már a tél?
<br>
<br>Hideg ölel át,
<br>faggyal ad csodát,
<br>hűti szíved forró szavát.
<br>*
<br>(3 soros-zárttükrös)
<br>A tél-korai hajnal, vékony köddel takaródzik,
<br>A fákon nagy varjúsereg a ködben tollászkodik…
<br>A tél-korai hajnal, vékony köddel takaródzik.
<br>
<br>A tél, még csak lassan jövögető, mint tántorgó részeg
<br>És mi tudjuk, ha kijózanodik, bizony, nem lesz félszeg.
<br>Ködtől már nem látjuk az eget... át nem látható réteg.
<br>
<br>Téli hajnalon köd sóhajt,
<br>megsúgja, mit óhajt,
<br>szeretetnek fejet hajt.
<br>*
<br>Aztán úgy tűnik, miközben jön, józanodik,
<br>Süvítő és hideg szélvihar tolakodik…
<br>Az égbolt a felhők mögött alakoskodik.
<br>
<br>Elveszik-e a remény?
<br>Puhul-e a csepp, kemény kezén?
<br>Élet telén.
<br>*
<br>Ez a tél, lehet, hogy nagyon keménykezű lesz,
<br>Mint egy képzett mesterember, ért a torzképhez...
<br>*
<br>(Fél haikulánc)
<br>Titkolt szorongás,
<br>Támad-e a „keménykéz”?
<br>Üzenet nélkül?
<br> Szeretet fájdalmat olt.
<br>Tiszta lélekben nincs folt.
<br>
<br>*
<br>Titkolt szorongás,
<br>Nem csap-e be üzenet?
<br>Csak úgy letámad!
<br>Lesz még boldogságálom,
<br>Lesz holnap, a világon.
<br>*
<br>Titkolt szorongás,
<br>Egyből oly' vad hideg jön?
<br>Mindent hó borít?
<br>Lesz még nyári délután,
<br>Napfény a vihar nyomán.
<br>
<br>Vecsés, 2018. július 29. – Mórahalom, 2018. augusztus 18. – Kustra Ferenc József– a verset, meg a 3 soros-zárttükrös –t és a fél haikuláncot én írtam. A 10 szavasokat és a tankák versét szerző-, és poéta társam Farkas Tekla.
<br>
(3 soros-zárttükrös)
<br>Immár, fölöttébb sűrű lett a tél eleji, esteledő szürkület,
<br>Támadóra kapcsolt a hideg és egy nem kis vihar is kerekedett...
<br>Immár, fölöttébb sűrű lett a tél eleji, esteledő szürkület.
<br>
<br>A szél azt nyögte, voltatok a nyárban már éppen eleget,
<br>Mit gondoltok megbolondultam és hoztam nektek meleget?
<br>A szél azt nyögte, voltatok a nyárban már éppen eleget.
<br>
<br>Mintha otthon lett volna, úgy dühöngött a vihar,
<br>Mintha megcsalta volna egy szélroham… mit akar?
<br>A viharban voltak nagy szélrohamok,
<br>Mint tangóharmonikában akkordok…
<br>
<br>Volt szélroham, kecsesen buja,
<br>Volt szélroham, kedvesen tunya…
<br>Jött olyan, ami süvítve dudorászott,
<br>Jött olyan, mi a tántorgásra rászokott…
<br>Lecsapott a kecsesen gyors sapkalekapó,
<br>Lecsapott a kecsesen gyors, morcos-harapó...
<br>Volt ott, táncoló,
<br>Volt ott ballagó…
<br>Fújt bizony, árokba is beugró,
<br>Fújt bizony, lassan, majd' el is múló…
<br>Járt arra, ami a kopasz kutya szőrét borzolta,
<br>Járt arra, ami a sírásót a gödörbe dobta…
<br>Többen is összefogtak és lelassítottak egy tehervonatot,
<br>Többen is összefogtak és felhasítottak, tető vonulatot…
<br>Volt, amelyik szoknyák alatt nagyon kutakodott,
<br>Volt, amelyik, erőszakosan ott malackodott…
<br>
<br>Éjjel a mély-sötét felhők, igencsak alacsonyan szálltak,
<br>Szinte, mint egy pelerin… hideggel mindet beborigáltak…
<br>Éjjel a mély-sötét felhők, igencsak alacsonyan szálltak,
<br>
<br>Még a téli reggelnek sem sikerült kibontakoznia,
<br>Még a szürkés-sötétkék szín, volt eme táj uralkodója…
<br>Még a téli reggelnek sem sikerült kibontakoznia.
<br>
<br>Ahogy a nap kezdett aktívabban kukucskálni,
<br>Kiderült, zúzmara vont be mindent, ezt már látni…
<br>Hó is esett, az is itt-ott mindent betakart,
<br>A falakon nem tapadt, ott zúzmara takart.
<br>***
<br>
<br>(3 soros-zárttükrös)
<br>Hosszú útról érkeztem, ott még úszkáltam langy tengerbe’.
<br>Telet nem remélve... itthon, majd megvett isten hidege.
<br>Hosszú útról érkeztem, ott még úszkáltam langy tengerbe’.
<br>
<br>Hó takarta utcák, zúzmarás fák, kémények füstöltek.
<br>Csodás idill... tüzelnem kellett, fahasábok sercegtek.
<br>Hó takarta utcák, zúzmarás fák, kémények füstöltek.
<br>
<br>
<br>Csodás idill... tüzelnem kellett, fahasábok sercegtek.
<br>Hó takarta utcák, zúzmarás fák, kémények füstöltek.
<br>Csodás idill... tüzelnem kellett, fahasábok sercegtek.
<br>
<br>Hóvihar tombolt... pedig, a tél még csak akkor érkezett.
<br>Meleg szoba, meleg ruha, kesztyű, kendő, sál is kellett.
<br>Hóvihar tombolt... pedig, a tél még csak akkor érkezett.
<br>
<br>(10 szavas)
<br>Még jó, hogy télen nadrágban járok,
<br>Nem hiányoznának hideg ficánkok…
<br>
<br>Vecsés, 2017. november 30. – Szabadka, 2018. szeptember 29., Az első részt (versben és 3 soros zárt-tükrösökben) én írtam, alá a 3 soros zárt-tükrösöket és a 10 szavast, szerző,-és
<br>poétatársam Jurisin (Szőke) Margit. A vegyes címe: Meglepett a tél
<br>
A dalban<br>A bluesban<br>A ritmus is<br>Zavarban<br>Mert ott lapul <br>A hajlam<br>Mikor a csend is<br>Énekel<br><br>A zene<br>A blues<br>Mikor a harmónika<br>Nyúz<br>A dobpergés<br>Lezúz<br>A csend is<br>Nyugtalan<br><br>A bluesban<br>A zene<br>Méltó hely<br>A csendre<br>Mikor a ritmus<br>Halkan <br>A dalban<br>Csendről énekel<br><br>A csend<br>A mozdulatlan <br>Rend<br>Ha ütemet<br>Teremt<br>A bluesban<br>Énekel.
Levelet küldeni manapság<br>Nem divat<br>Kit is érdekelne<br>Ilyen irat<br>Mikor az idő sürget<br>Várni kell a postára<br>Hát igen...<br>Ciki dolog lett ez mára.<br><br>Íméled az kell hogy legyen<br>Különben elveszel <br>A mátrix hegyen<br>Egy kis boxba tömörödve<br>Belefér a lényed tükre.<br><br>Felhőben a fiókod<br>Hol leveledet tárolod<br>S ha megeredne az eső<br>Térerőben az esernyő<br>Az íméled nem ázik el<br>Ha jól működik a szoftver.<br><br>Neved lehet anonim<br>Aliasz vagy pszeudonim<br>Levelezhetsz bárkivel<br>Csak elég legyen a hitel<br>Mert mára<br>Öt G-n nyomul az üzenet<br>Csak bírja el majd a hardvered.<br>Szerverek közt fenn az égen<br>Új világ van kiscipőben<br>Hol időt s teret átugorhatsz<br>És akárhányszor feltámadhatsz.<br><br>Karosszékben üldögélve<br>Száguldhatsz az űr peremére<br>Akár a fény<br>Oly sebesen<br>A kvarkokkal is versenyre kel<br>Gondolatod<br>Álmodhatod a világod.<br><br>Így hát nem kell már<br>A papírlevél<br>Mert az üzenet<br>Bárhol elér<br>Azonnal <br>Zsebedben a telóddal.
Ötven rózsa illatát<br>Rejtve képzelem markomba<br>Ötven rózsa illatát<br>Csókolom álmodba<br><br>Álmodban ötven rózsa<br>Rejtve csókolod az égboltra<br>Mint ékkő ragyog fenn <br>A csillagrózsa<br>Varázs-illata ringat álomba<br><br>Ötven rózsa minden éjjel<br>Lelkemre száll égi fénnyel<br>Képzeletem csókol rejtve <br>Ötven rózsát a szívedre