Látjuk a két háborút és -már majdnem- fölütötte a fejét az atomháborús világhelyzet… Óh, az kosok! <br> <br>(senrjú csokor, kétféle félhaiku láncban) <br>Óriás kérdés <br>Egyáltalán mi is ez? <br>Tán’ álomvilág? <br> <br>És vajh’ mék’ bolygón? <br>Valós világban ilyen? <br>Tán’ álomvilág? <br> <br>Ígéret földje <br>Ahol mindig minden zöld? <br>Tán’ álomvilág? <br> <br>Sok álmodozó <br>Volt, mindig van és lesz is… <br>Álomvilágban? <br> <br>Sok álmodozó <br>Többsége, amúgy buta… <br>Képzelgéseik? <br> <br>Sok álmodozó <br>Tudás nélküli főnök… <br>Sőt, tudatlanok. <br>*** <br> <br>(limerik csokor) <br>Mi magyarok itt élünk a Földön, de álmodozók nehezen tűrik, sőt ökörködőn. <br>Mi nem akarunk mások felett uralkodni, harmadik világháború készül lenni? <br> <br>Ebbe benne van üveghegyeknél a vasorrú bába, ez olyan, mint dzsinnek országa… <br>Ők azt állítják, hogy ott szépek az évszakok, mert neki igencsak sok az aranyok… <br>A vasorrú bába meg a dzsinnek, megállás nélkül piszkálják a békéseket… <br>Megüzenték a dzsinnek, ők a makik farkával verik a háborút, mert ők ilyenek… <br> <br>Mert segédjük van rendesen, aki meg majd’ mind hű cseléd… én is tudom majd’ vesztesen. <br>A cselédségnek erős atom-öklendjük van és lehet, hogy nemcsak nagy pofájuk van. <br>Cselédség élvezi {hogy a makiknak mekkora farkuk van…} dzsinnéknél fog tetszeni. <br> <br>A dzsinnek, a cselédség hiszi, hogy háborús nyertesek, mert az rájuk nem fog hatni… <br>Ezek nem nézik meg, hogy a két atombomba, régebben mi kárt tett a japánokba. <br>Azóta is vannak új fejlesztések, mik százszor nagyobbak… ezek aztán töltetek… <br> <br>Hamis reményekben a jövő áldását osszák, micsoda pazarságok eme bombák. <br>Ez biztosan igy van, de kérem… ha bicikli szögbe megy, gumi durran? Hol a szemérem? <br> <br>Vecsés, 2024. május 5. -Kustra Ferenc József- íródott: helyzetjelentésként az emberiség atomháborúzást megkedvelt- világáról, történelmi hűséggel… senrjú csokorban (félhaiku láncban) és leoninus csokorban. <br>

(Bokorrímes) <br>Látótávolságnál nagyobb vizek hullámai partnak ömlenek, <br>Közben a régi, híres horgászokról ősi regéket mesélnek… <br>A tengerek óriás hullámokkal zúzva mossák a partokat, <br>Még akkor is, mikor az alkonyat vörösre festi a dombokat… <br>* <br>(3 soros-zárttükrös duó) <br>Lehet, hogy a tenger is a reménytelenség létében él? <br>Én meg, ha a csak a szépeket figyelem, a lelkem nem fél… <br>Lehet, hogy a tenger is a reménytelenség létében él? <br> <br>Lehet, hogy azért vágyok a tengerek végtelen partjára, <br>Hogy reményt kapjak esti lefekvés előtt, este… és máma… <br>Lehet, hogy azért vágyok a tengerek végtelen partjára. <br>* <br>(senrjon trió) <br>Egyelőre késhegyre <br>Vett saját tehetetlenségem! <br>Hol van itt remény? <br> <br>Rég voltam már katona, <br>Ha lőnének az lenne csoda… <br>Hol van itt remény? <br> <br>Igazi remény villan? <br>Nő a létezhetetlenségem… <br>Hol van itt remény? <br>* <br>(leoninus duó) <br>Álmaim sürögnek, forognak köröttem, ettől tán jó a lelkem. <br>Hit, remény, szeretet! Magamévá tettem ezt a nagy egyveleget. <br>Legnyilvánvalóbb a remény, de, hogy mi lesz, az még nekem is rejtvény… <br> <br>Az álmaim, vágyaim peregnek nappali viharban és éji dalban. <br>Reményeim nem-igen szoktak beteljesülni, de nem szoktam kétkedni. <br>Amig élek, itt vagyok és remélek, bízok, hogy nemhiába így élek! <br> <br>Vecsés, 2023. augusztus 23. –Kustra Ferenc József- íródott: önéletrajzi írásként. <br>

Tavaszi gyöngyszem,<br>Fehér fürtös májusfa...<br>Becézett nevű.<br><br>Csalfa orgona...<br>Rovar-csábítóan hat.<br>Illatta szúrós.<br><br>Láperdők éke,<br>Zelnicemeggy termése...<br>Madár eleség.<br><br>Lombhullató fa,<br>Kertek dísze is lehet.<br>Őshonos fajta.<br><br>Dunatőkés, 2024. május 6.

Tavasz kelyhe szép, <br>Ébredő a természet.<br>Megújhódásos!<br><br>Minden felfrissül.<br>Az ösztön virulóban.<br>Ciklikus folyam!<br><br>Földhöz ragadtan,<br>Vagy állandó mozgásban...<br>Élénkül a lét!<br><br>Keringő e tánc.<br>Napkirály, Földanya közt.<br>Páratlan duó!<br><br>Pezseg az élet,<br>Párkereső a világ.<br>Szerelemben ring.<br><br>Dunatőkés, 2024.március 6.

Éjjeli erdő<br>Hangoskodó, huhogó.<br>Szem-füles baglyok.<br><br>Válaszok közt...csend,<br>Lég-mozdulatlanság van.<br>Titokzatosság.<br><br>A sötétség nagy.<br>Égbolt is rejtőzködő.<br>Csillagtalanság.<br><br>Avar megroppan,<br>Száraz ág pattog olykor.<br>Félelem az úr!<br><br>Élő óvatos,<br>Kövér az éj hatása.<br>Feszült figyelem!<br><br>Idő araszol,<br>Lassan halad előre.<br>Elnyúlt éjszaka.<br><br>Dunatőkés, 2024. április 8.