A művelt nyugat gőzerővel készül az oroszok ellen, az Ukrán háborúba… TV -k harsogják! <br> <br>(leoninus trió) <br> <br>Monotonon elmúltak a fiatal évek s közelednek a vég évek. <br>Vannak, akik totálisan megváltoztak, mit rosszul-élni hajlamosak. <br>Szép az élet, de ez keveseknek adatik meg és ennek lényege meg… <br> <br>Nekem irtó nagy szerencsém, hogy a szívem bírja, lelkem meg okos adjutánsa. <br>Éltem ágai persze már párszor arcon vágtak, de hű híve vagyok hazának. <br>Káposztalevest mi is készítünk, de az orosz ’scsi’ nekünk biz' nem eledelünk. <br>Most meg a &bdquo;művelt Nyugat épp’ a világvégét készíti… meki kellene ki ’scsi’! <br> <br>Nyájas, jóindulatú a felhők nélküli nap és kék az ég, a mezőnk színes még. <br>A "Nyugat" háborúzna már, ha lehetne, közben nincsen is elég és új fegyvere… <br>Olyanok, mint a kocsmai verekedők, csak úgy egymást kergetik… tétet emelik. <br>A nagy hegytető éppen szemben van, a Nap nézi, itt bizony majd’ háborús helyzet van. <br>"Művelt Nyugat" csak bevételt akar, halottak semmi... ezért békét nem előkapar… <br>* <br> <br>(Senrjon csokor) <br>Bókol kertben sok virág, <br>A csúzos öreg fronton meghó’. <br>Csendes béke nincs. <br> <br>Észlelem, hogy fönn égben <br>Felhőtündér gyakorlóban van… <br>Semmilyen béke. <br> <br>Nyár is izzad rendesen, <br>Kisebb felhő &bdquo;pökik” hevesen. <br>Zajos béke sincs. <br>* <br> <br>(HIQ csokor) <br>Kékségben <br>Is megöregszünk. <br>Háború? <br> <br>Végtelen <br>Hosszú öregség. <br>Háború? <br> <br>Léthatár <br>Csak úgy lecsökken? <br>Háború? <br>* <br> <br>(leoninus) <br>Háború nem kell nekünk… aknára lépve milyen lesz a belünk? Nem vágyja a lelkünk… <br> <br>Vecsés, 2024 július 6. – Kustra Ferenc József- íródott: életvégről és a &bdquo;Nyugat” háborúba készüléséről. Európa vezető politikusai! - &bdquo;pökik” - tájnyelvben köp. <br>

A művelt Nyugat szerelmes lett a háborúba… Már küldenék Ukrajnába a katonáikat… <br> <br>Aggasztó háború… <br>Terjed az emberi búság. <br>Ez háború aggaszt! <br> <br>Aggasztó háború… <br>Terjed emberi butaság. <br>Lelkemben aggódok. <br> <br>Aggasztó háború… <br>Van kinek ez nem aggasztó <br>Én bizony aggódok. <br> <br>Aggasztó háború… <br>Nyugati részvevők miatt… <br>Vörösvonaluk, nincs! <br> <br>Aggasztó háború… <br>Ám… konkrétan ne kérdezzél… <br>Túl sok a szereplő. <br> <br>Aggasztó háború… <br>A parancsom, hogy állj! <br>Te halálosztó vagy! <br> <br>Aggasztó háború… <br>Fekete kos! Te népírtó! <br>Ja! Nép kiirtó vagy! <br> <br>Aggasztó háború… <br>Fekete kos! Te Harpagon! <br>Halált váltasz pénzre… <br> <br>Aggasztó háború… <br>Kos! Mesélsz Te a gyereknek? <br>Tanulja háborút… <br> <br>Vecsés, 2024. július 3. – Kustra Ferenc József- íródott; HIAQ csokorban, a világ, az emberiség jelen -katasztrofális, háborús- történelmi helyzetéről. Látni TV híradókban: Európa is fegyverkezik! Egy védelmi szövetség, támadásra fegyverkezik… <br>

Mért nem jelentkezel Emese? <br>Elmentél, eltűntél, mint mi se… <br>Roppantul hiányzol, <br>Vajh’ mással cicázol? <br>Észrevetted? Eltűntél… mégse? <br> <br>Hol lehetsz, kedvesem Emese? <br>Ez így ideg rottyam menete… <br>Karomba fogtalak, <br>Számmal pusziltalak! <br>Eltűntél, híred sincs már nekünk… <br> <br>Nem bántottalak… mért, Emese? <br>Tettednek leszek én betege. <br>Úgy szeretgetnélek, <br>Hagyd, erre kérnélek… <br>Gyere, ölelj újra Emese… <br> <br>Vecsés, 2021. augusztus 15. – Kustra Ferenc József – íródott: romantikus LIMERIK csokorban. <br>

Fullasztó csók kéne, Enikő, <br>Ne bánj el velem, keserv van bő! <br>Messzibe elnéznénk, <br>Szembe elmerülnénk… <br>Együtt imádkoznánk, Enikő. <br> <br>Múlik idő, nő mindennapja, <br>Ránk hozná bajt, szerelem papja. <br>Összebújnánk ketten, <br>Füvében a réten… <br>Én lennék a gyermekünk apja. <br> <br>Dönts! Biz' már jöjj hozzám Enikő, <br>Érezd majd, erőm kerítéskő! <br>Egy család von' miénk, <br>Boldogan élhetnénk… <br>Dönts! Légy enyém végleg, Enikő! <br> <br>Vecsés, 2021. június 2. – Kustra Ferenc József – íródott: romantikus LIMERIK csokorban. <br>

Meg kell már törni a vörös, hajnali, bús csendet, <br>El kell kezdeni a mára kiszabott új létet! <br>Minek rettegni az esőfelhős, vöröslő hajnalokat? <br>A mosolygó léttel várjuk a következő új napokat… <br> <br>Ne higgy ma már a régen volt meghazudtolt ígéreteknek. <br>Elő kell venni a belsőből fakadó, saját terveket. <br>Angyalok! Este imádkoztam, mély hittel hozzátok! <br>Ma, ha felébredek, nekem, szebb új napot hozzatok… <br>Napok új ritmusán, ne érkezzen nekem, mi kevésbé tetsző, <br>Mi bánatot okozó, nem is tetsző, szívemet sajgón metsző. <br> <br>Életem, ma már ne legyen oly' mint a rabszolgák reménysége, <br>Ne legyen már a könnyes verejték, tekintettel követése. <br>Ne legyen kérem, ne, szánalom hamupor a hamuból, <br>De tán’ legyen végső feloldozás, bocsánat... holtaktól! <br> <br>Reményből kell építkezni sok-sok új napfénnyel, <br>Hogy ne kelljen már gyászba borulni az élettel. <br>A vágyak hajnala adjon ragyogást a mai jövőnek. <br>Ébredéskor szíveik dobbanjanak, értéket érzőknek. <br> <br>Vecsés, 2015. január 10. – Kustra Ferenc József <br>