Nyári napon fázok, Bettina! <br>Mond csak hová lettél, bestia? <br>Meguntál, leléptél, <br>Itt hagytál, elmentél? <br>Hiányodban él testem vágya… <br> <br>Lelkemben hógörgeteg, fázok, <br>Egyedül, nincsenek is mázok… <br>Mért, föl nem foghatom? <br>Szerelem akolom… <br>Nem bírom ezt! Kínomban játszok… <br> <br>Ha köszöntél volna, Bettina, <br>Kisebb lenne lelkem fájdalma. <br>De, csak úgy eltűnni… <br>Mint keresztbe tenni. <br>Bár ez Te lelked, nem bánthatja… <br> <br>Vecsés, 2021. június 1. – Kustra Ferenc József – íródott: romantikus LIMERIK csokorban. <br>

Szívem, úgy duruzsol, Debórám! <br>Ó, Te lehetnél, lélekhazám… <br>Hallgasd, szívem regél, <br>Boldogságot mesél. <br>Gyere, bújj ölembe Debórám! <br> <br>Éltem napsugara lehetnél, <br>Ha egyszer végre ideérnél… <br>Lelkem fényeződne, <br>Élet, rögtönözne… <br>Távollétedről, mesélhetnél. <br> <br>Te vagy: szerelmetes Debórám <br>És legyél vélem, ezt akarnám! <br>Bujhatnál ölembe, <br>Duruzs’ a fülembe… <br>Legyünk már mi együtt… Debórám! <br> <br>Vecsés, 2021. augusztus 21. – Kustra Ferenc József, íródott: romantikus LIMERIK csokorban. <br>

Illatos, bujának is látszó a mező, a karja szinte ölelő. <br>Látszik rajta, hogy van neki új világ, határtalanság. <br>A mező ilyen buja, vágya erős, hogy legyen ölelő, <br>És ne érje oly’ élmény, hogy ez bizony nagy butaság. <br> <br>Álmomban voltak tengerkét kék színek, <br>Fejemen csak lapátoltak a nagy fülek. <br>A színes féle levelek bőszen hullottak, <br>A szélrohamok meg utánuk kullogtak. <br> <br>Eddig volt egy jó kis nyár és meleg, kik magukban üdvözlők, <br>Formásak a bájos, már beérett, ehető-főzhető gyümölcsök. <br>Nemsokára jönnek az esőáztatta kertek, utak és játszóterek, <br>Akkor már majd, kell az esernyő, meg előjönnek kérdőjelek… <br>* <br> <br>(senrjon trió) <br>Most még tikkadó tájak, <br>Melegen zöldellők a bájak… <br>Még meleg a nyár! <br> <br>Ha jön az ősz majd a föld <br>Alázkodni fog, oly’ csendesen. <br>Még meleg a nyár! <br> <br>Ideér… felhősödés <br>Meg beindul… eresz csöpögés. <br>Még meleg a nyár! <br>* <br> <br>(tíz szavasok) <br>Lesz itt még, hogy tél lesz úr! <br>Majd bemutatkozik vadul… <br> <br>Még meleg az idei nyár! <br>A hőség, mindent keményen bedarál… <br> <br>Vecsés, 2024. június 15. – Kustra Ferenc József <br>

Micsoda életem volt, csak dobált jobbra-balra, mint vihar a lélekvesztőt. <br>A sorsom belső hangja meg, csak biztatott, hogy élvezzem, mint gyönyörködtetőt. <br>Mese nincs, fenét sem ért az elátkozott létem <br>És ebből nincs kilépés, ma már tudom, nem vélem… <br> <br>Mindenkinek egy élete van, <br>De ki korán hal, annak nem van... <br> <br>Vecsés, 2021. augusztus 24. – Kustra Ferenc József – Íródott: önéletrajzi írásként. <br>

Renga-láncvers, fél haiku-láncban… <br> <br>Délidőben, oly’ <br>Tüzes a búzatábla. <br>Nap, nem kíméli. <br>Lélegzik a táj. <br>Szénabálát cirógat <br>Nyári napsugár. <br>Est érkezése <br>Bíborfátylat tájra hint. <br>Nyáresti mámor. <br>Szárba szökött a <br>Búza, mező lengedez. <br>Nap, nem kíméli. <br>Fűszálon mosoly. <br>Meleg fuvallatot ér <br>Nyári napsugár. <br>Bíborszín fények <br>Bokrokon táncot ropnak. <br>Nyáresti mámor. <br>Kecsesen ring-ring <br>A sárgult búzakalász! <br>Nap, nem kíméli. <br>Gyümölcsöző lét. <br>Málnabokrokat csókol <br>Nyári napsugár. <br>Égalj vérvörös, <br>Alkony, pírjában úszik. <br>Nyáresti mámor. <br>Lengő kalászok <br>Lehúzzák már a szárat. <br>Nap, nem kíméli. <br>Alföld elterül. <br>Gémeskutat szomjaztat <br>Nyári napsugár. <br>Az alkonyon szem <br>Mereng, esti álmodás. <br>Nyáresti mámor. <br>Őzek udvarban, <br>Csak körbe-körbe mennek. <br>Nap, nem kíméli. <br>Mezőn pajkosság. <br>Huncut csikókat kerget <br>Nyári napsugár. <br>Esti fényben zöld <br>Gyíkok kövön napoznak. <br>Nyáresti mámor. <br>Szőke lett már a <br>Búzatábla. Őz kószál. <br>Nap, nem kíméli. <br>Pásztor fütyörész. <br>Mély barázdákat simít <br>Nyári napsugár. <br>Gerlék fürdenek <br>Itató langy vizében. <br>Nyáresti mámor. <br>Kecskebéka a <br>Faágon kuruttyolgat. <br>Nap, nem kíméli. <br>Puli fut messze. <br>Fekete bundát izzaszt <br>Nyári napsugár. <br>Langymeleg szellő <br>Mező illatát hozza. <br>Nyáresti mámor. <br>Tóban hullámok <br>Kergetik egymást… folyvást. <br>Nap, nem kíméli. <br>Békés nyáj legel. <br>Lágy csengettyűszót kísér <br>Nyári napsugár. <br>Frissen kaszált fű <br>Illata légben terjed. <br>Nyáresti mámor. <br>Csordogáló a <br>Csendes patak… tiszta-víz. <br>Nap, nem kíméli. <br>Madár csiripel. <br>Könnyű verebet röptet <br>Nyári napsugár. <br>Tó vize, alkony <br>Vörös fényét tükrözi. <br>Nyáresti mámor. <br>Színek és fények <br>Varázsa szétterül. <br>Nap, nem kíméli. <br>Méhek zümmögnek. <br>Virágzó nedvet éltet <br>Nyári napsugár. <br>Henye napsugár <br>Vibrál, tó sima tükrén. <br> Nyáresti mámor. <br>Uralkodó lett <br>A napfény, mind a tájon. <br>Nap, nem kíméli. <br>Hernyó változik. <br>Fürge lepkét táncoltat <br>Nyári napsugár. <br>Est fénye kigyúl <br>Ezüstszín, tájra borul <br>Nyáresti mámor. <br>Nagyon meleg van, <br>Ami mindent megérlel. <br>Nap, nem kíméli. <br>Nyugalom örök, <br>Csendes vidékre olvad… <br>Nyári napsugár. <br>Tó tükrén kúszik <br>Az ezüstös Holdsugár. <br>Nyáresti mámor. <br> <br>Vecsés, 2018. júl. 22. - Mórahalom, 2018. aug. 8 – Szabadka, 2018. aug. 7.– Kustra Ferenc József – 36 darabos Renga-láncvers. A -Nap nem kíméli- végűeket én írtam, a -Nyári napsugár- végűeket Farkas Tekla. A -Nyáresti mámor- végűeket, Jurisin Szőke Margit. <br>