(Bokorrímes) <br>Minden reggel vajh' egy új élet kezdet, <br>De még az is kérdés, ad élet estet? <br>Meg az, hogy vajh' mikor végzed életet? <br>* <br> <br>(3 soros-zárttükrös) <br>Éltemen a szótlan ábrándok néma csimbókként lógtak, <br>Már belefáradtak, nem lesz se szép. se jó… lám, halódtak… <br>Éltemen a szótlan ábrándok néma csimbókként lógtak. <br>* <br> <br>(Bokorrímes) <br>Ha a csend a harmónia, akkor őt látom, itt ül a sötétben, <br>Világit is nekem rendesen, a felhőtlen sötétség mélyében. <br>E szerint csak haladok tovább a nem rög nélküli, de nem végtelen pályán, <br>Nézem előttem a vágányt, de érdekes, hamar vége, összeér a vágány… <br>* <br> <br>(Anaforás, 3 soros-zárttükrös, négyszeres belső rímes, önrímes) <br>Ahogy haladunk előre, a vad szél egy homokviharral vesz körbe, <br>Ahogy haladunk előre, a vihar, rohan velem és így előre… <br>Ahogy haladunk előre, a vad szél egy homokviharral vesz körbe. <br>* <br> <br>(3 soros-zárttükrös) <br>A holnapba már nagyon figyelek, tekingetek inkább csak visszafelé, <br>De sehol nincsen már megnyugvásom, sikamlós lejtőn csak csúszok lefelé… <br>A holnapba már nagyon figyelek, tekingetek inkább csak visszafelé. <br>* <br> <br>(Anaforás, 3 soros-zárttükrös, háromszoros belső rímes) <br>Az életvonatomat fölszereltem rézkilincsekkel, azt fogdosom, <br>Az életvonatomat fölszereltem vad rémmesékkel, nem tagadom… <br>Az életvonatomat fölszereltem rézkilincsekkel, azt fogdosom. <br>* <br> <br>(3 soros-zárttükrös, önrímes) <br>Az életem nyers, hűvös hangja részletezi, az életem csődtömeg, <br>Mondjuk a boldogság is öreg, nagy hiányom, lelkem facér csődtömeg… <br>Az életem nyers, hűvös hangja részletezi, az életem csődtömeg. <br>* <br> <br>(Senrjon duó) <br>Van-e kicsi világnál <br>Gyertyafény sötétjében élet? <br>Öreg, nem látja! <br> <br>Van sötét-harmonikus? <br>Imbolygó gyertyafény, ily’ sötét? <br>Öreg, mit láthat? <br>* <br> <br>(Sedoka – két katauta) <br>Öreg boldogság? <br>Nyers válaszhang csak recseg… <br>Rohanó sínvég recseg! <br> <br>Boldogság öreg? <br>Recsegő, nyers, hűvös hang… <br>Sínvégen szembejön hang! <br>* <br> <br>(HIAQ- Fél-haiku lánc-szerűen) <br>Utad a vég felé <br>Nagy gőzfogyasztással lohol. <br>Lokomotív bírja! <br>* <br> <br>(senrjon duó) <br>Utad a vége felé, <br>Előbbre hozza… akar véget! <br>Lokomotív húz! <br> <br>Utad a vége felé <br>Egyre fárasztóbb... jobban lejtős… <br>Lokomotív húz! <br> <br>Vecsés, 2019. június 19. – Kustra Ferenc József <br>

Vázlatosan a láthatóról… <br> <br>(bokorrímes) <br>Folynak a könnyeim és mindet felperzseli a sáros föld… <br>Fogynak a könnyeim és rögtön mind elnyeli a sáros föld. <br>Könnytelen vagyok már, de nem könyörtelen <br>Könnytelen vagyok már, nem szeretettelen. <br>Szeretetteljes vagyok, de ezt senki nem becsüli… <br>Szeretetteljes vagyok, de ezt senki nem igényli… <br>* <br> <br>(HIAQ) <br>Szépre-jóra vágyni? <br>Enélkül éltet leélni… <br>Szépre-jóra vágyni? <br>* <br> <br>(bokorrímes) <br>Az emberi szeretet, már elzarándokolt <br>És talán nem hagyott a lelkekben hírmondót! <br>Hova-merre mehetett vajon? A lakatlan életsivatagba? <br>Vagy kóborolva ellátogatott a szomszéd borszőlő lugasba? <br>* <br> <br>(HIQ) <br>Ó, lélek! <br>Talán elveszek? <br>Jaj, félek… <br>* <br> <br>(bokorrímes) <br>Élet is elment, <br>Semmi jó nem lett. <br>Szeretetem kinek? <br>Nem kell már senkinek… <br>* <br> <br>(anaforás, bokorrímes) <br>Sivár pusztaságom, sírva körbejárom, <br>Sivár pusztaságon, nekem… igajármom. <br>Sivár pusztaságom, bánat generátorom, <br>Sivár pusztaságom, sírva akad torkomon. <br>* <br>(anaforás, négyszeres belső rímes, bokorrímes) <br>Szép életem mára már, mint halál kultúrája… <br>Szép életem mára már halál hívó dudája… <br>Szép életem mára már, mint halál kultúrája. <br> <br>Vecsés, 2019. április 21. – Kustra Ferenc József <br>

Rügy fakasztó langy<br>Csalfa, settenkedő szél. <br>Flóra-kábító.<br><br>Egy bátor virág<br>Ösztöneire hallgat.<br>Kíváncsiskodó.<br><br>Szirmot ereget.<br>Szépsége korai báj.<br>Fagy veszély még tart.<br><br>Jeges szél jöhet,<br>Hósapka virít csúcson.<br>Aggodalom él!<br><br>Maci-kuckóban<br>Még édes a szunnyadás.<br>Hőség a vekker.

Fekete éj fénytől mentes,<br>Sűrű pára nagyon testes.<br>Baglyok hangja repeszt csendet,<br>Huhogják a sötétséget.<br><br>Szitál a köd, nedve cseppen,<br>Remeg az ág, néha reccsen;<br>Szellő surran a fák között,<br>Vagy egy szellem sürgönyözött.<br><br>Alig szuszog a föld teste,<br>Holdtalan ég - balszerencse;<br>Baglyok hangja repeszt csendet,<br>Felkísérik szálló lelket.

Kering a Föld, s vele a kor,<br>De az idő nem forog;<br>Messze visz az égi vándor,<br>Csöpp létünkkel elrobog.<br> <br>Fátyolos lesz kedves emlék,<br>Fotókon egy pillanat.<br>Élet adta lelki-termék,<br>Amíg őrzi a tudat.