Mondja kérem, kedveském… Gréta,
<br>Mikor lesz már tárgyalós napja!
<br>Egymásról beszélnénk,
<br>Másról is beszélnénk…
<br>Mondja kérem, mért nem akarja?
<br>
<br>Velem boldog lehetne Gréta!
<br>Beszéljünk… nő idő távlata.
<br>Vázolnám, amit kell,
<br>Amit tudnia kell….
<br>Kegyeddel, mi boldogok lennénk…
<br>
<br>Rövid ám az élet, ó, Gréta!
<br>Kössük össze, van bőven ’cérna’.
<br>Szívemből boldoggá
<br>Lenne, végleg-soká…
<br>Ne kéresse már magát, Gréta!
<br>
<br>
Jaj, Te szerelmetes Iluska!
<br>Vágyam, öleljelek Te fruska.
<br>Lennék a tanítód,
<br>Ha kell… alád-valód.
<br>Szerelem! Ne mulaszd Iluska!
<br>
<br>Szerelem… száguldó paripák!
<br>Ülj a nyergembe… jön már a nyák…
<br>Kívánom, borítson,
<br>Vágyam; elalélón.
<br>Igyekezz, nem elég… a morzsák.
<br>
<br>Elképesztő vágyrohamomban
<br>Kár, hogy kezem, nincs még bugyódban.
<br>Ezt igen élveznéd,
<br>Szeretve… szeretnéd.
<br>Végig csak vinnyognál szobában.
<br>
<br>Vecsés, 2019. augusztus 19. – Kustra Ferenc József – Erotikus LIMERIK csokor
<br>
Hétköznapi pszichológia
<br>
<br>Azt hiszem már nem szeretlek, véremmel búcsúdban nem gyengítelek.
<br>Könnyem már elfogyott, nem sírok, hogy létezel, tavaszban, ha érkezel.
<br>Földig hajolnak a háborús istenek, szerelmes képeid nekem lebegnek.
<br>Fagyos szíved férgesült aranyat imád, pajzán holdvilágban nem érdekel a cicád…
<br>
<br>Nézésed is kikopott. vonzereje nuku, amin, ha látnám is smafu.
<br>Már nem érzem a szegényes örömet, haragra gyújtottam tiltott közönyet.
<br>Ördög szemében a tűz észrevehetetlen, ki is alud a napvilág, mert másfelé néztem.
<br>Előfordulhat néha, hogy vezényszóra fészkelnek a sasok… maradnak az igék, mondatok.
<br>
<br>Nem repül már hideg csókodtól jégszilánk, jégverésben sem szór kincset a szilánk…
<br>Feketén pompázik a régen zöld volt pázsit, nem kell félni, kelő nap nem ránk nyit.
<br>El is indulok, de nem tudom meddig maradok, lelkemmel szerelembe, már nem harapok…
<br>Sokat imádkozom, az élettől nem félek… Nem szeretlek, ez már a lényeg, de még élek!
<br>
<br>Vecsés, 2023. december 21. – íródott: Ambrus József poéta társam azonos c. verséből átiratként az engedélyével, leoninusban.
<br>
Munkát végezve, gondjaimba merültem, ahogy asztalnál, szemben tükörrel ületem…
<br>Ahogy a fejem elbambulva fölkapom, arcképem tűnik föl a síklapon, ezt látom.
<br>Szenvedély és lelki harcod… küzdő térül választották -pont- az arcod.
<br>Minden az arcodon hagyta a jelét, vissza redőllik a képről, de ez nem letét…
<br>
<br>Mikor a légváraid összeomlók, hullik a haj és sötétbe borul a homlok.
<br>Lassan megfakul a jövő álma, az ajak mosolya, és persze szem tisztasága.
<br>Dühre, bosszúra emlékeztető, a szemöldökeid között az a jó mély redő…
<br>Látni, hogy szád körül is fájdalmas az a nagy vonás, kezdte gúny, folytatta tagadás.
<br>
<br>Lemondás vágyadat, kétséged ölte hited, így töltötted eddigi ifjonc élted.
<br>Csupa csalódás a sorakozó lánca és ezek, mind mint az arcod egy ránca.
<br>Látni… ott vigyorogva bántón torzul feléd… távozz tükörtől… ó már ennyi elég!
<br>De kérdem, amig lábam székbe roskadtatott, tán’ a boldogság, ami nyomokat hagyott?
<br>
<br>Vecsés, 2023. október 23. – Kustra Ferenc József- íródott: Weigelsberg Hugó (Ignotikus): (1869 – 1949) „A tükör előtt” c. versének az átirataként, leoninusban.
<br>
Csak úgy ráérősen meditálok a léten vagy nemléten…
<br>A nagy és híres kérdésen: „lenni vagy nem lenni”, úgy vélem,
<br>Hogy az enyém is a kérdés, pedig a létembe nem kértem.
<br>*
<br>Jövő kérdése
<br>Ez: lenni vagy nem lenni?
<br>Merre és hová?
<br>*
<br>Jövő kérdése
<br>Ez: lenni vagy nem lenni?
<br>De mégis, hogyan?
<br>*
<br>Milyen volt a múltam, mit tettem, hogyan és mit nem tettem,
<br>Volt-e, hogy igaztalanul, vagy bántóan viselkedtem,
<br>Vagy én voltam a Krisztusi tisztaság? Mindent jól tettem?
<br>*
<br>A múlt kérdése,
<br>Voltam és vagy nem voltam?
<br>Merre és minek?
<br>*
<br>A múlt kérdése,
<br>Voltam és vagy nem voltam?
<br>Jártam? És mikor?
<br>*
<br>A múlt kérdése,
<br>Voltam és vagy nem voltam?
<br>tettem-e és mit?
<br>*
<br>A múlt könyve bizony, már be van csukva,
<br>Sok-sok lapja, már össze van ragadva,
<br>Pedig kéne olvasni… lélek vágya.
<br>*
<br>Élet kérdése,
<br>Hogy volt múlt és lesz jövő?
<br>Mozgatórugó!
<br>*
<br>Élet kérdése,
<br>Hogy volt múlt és lesz jövő?
<br>Mi a szándékunk?
<br>*
<br>Élet kérdése,
<br>Hogy volt múlt és lesz jövő?
<br>Szándékunk jóm-e?
<br>*
<br>Élet kérdése,
<br>Hogy volt múlt és lesz jövő?
<br>Jó ember leszünk?
<br>*
<br>Embert vezérlik a jó, vagy a rossz gondolatai és az érzései.
<br>Gondolatain talán változtathat, de ami marad… az érzései.
<br>Embert gondolatai befolyásolják, de irányítják... érzései.
<br>
<br>„Jó tett helyébe jót várj”! Ez csak egy szlogen… elcsépelt.
<br>Ki folyton jót tesz, lassan önnön maga lesz beképzelt.
<br>Ember olyan, hogy erre idő... majdnem elfecsérelt.
<br>
<br>„Jó tett helyébe jót várj”! Ez csak egy szlogen… elcsépelt.
<br>Ki folyton jót tesz, lassan önön maga lesz elcsépelt.
<br>Ember olyan, hogy erre idő... majdnem elfecsérelt.
<br>
<br>A jövő az élet záloga, enélkül nincsen lét,
<br>De hogy jövő mi lesz, ki határozza meg? Mi a tét?
<br>Elhagyatottan, kivetetten hal, ki odaadja az utolsó fillérét…
<br>A baj az, hogy tudjuk, oly' kevesek lelik vagy érik meg az élet értelmét.
<br>*
<br>Feltenni kérdést:
<br>Hogy lenni vagy nem lenni?
<br>El kell dönteni…
<br>
<br>Vecsés, 2015. július 20. – Kustra Ferenc József- íródott: versben és senrjúban & önéletrajzi írásként.
<br>

Értékelés 

