Kérdések a lánctalphoz… <br> <br>(Bokorrímes) <br>Ha majd az élet lánctalpa csak úgy rám hengerül, <br>Kiszakad a tüdőmből, utolsó leheletül… <br>Mit tettem, mit tehettem… csak úgy számadás végül? <br>* <br> <br>(3 soros-zárttükrös) <br>Akkor vajon a vérem fog könny helyett csak úgy csöpögni? <br>Ott nekem ideje lesz, még vehemensen erősködni? <br>Akkor vajon a vérem fog könny helyett csak úgy csöpögni? <br>* <br> <br>(Septolet) <br>Az élet <br>Lánctalpa nem éltet, <br>Ellenem ez merénylet… <br> <br>Betérhet, <br>Becézget… <br>Keres mentséget, <br>Hallgatja mesédet! <br>* <br> <br>(Senrjú trió) <br>Lánctalp… acélból, <br>Eltapos… milyen célból? <br>Szürke… a célból… <br> <br>Lánctalp… acélból, <br>Lelket tépi… mi célból? <br>Szürke… a célból… <br> <br>Lánctalp… acélból, <br>Szívet szaggat… mi célból? <br>Szürke… a célból… <br> <br>Vecsés, 2021. január 24. – Kustra Ferenc József -íródott; önéletrajzi írásként az életről… <br>

Szeretetben van az áldás,<br>Éjsötétben fénylő lámpás.<br>Mint sugallat pillanattal,<br>Száll a lélek gondolattal.<br><br>Test az forma - hordja lelket<br>Míg beérik örök kezdet.<br>Ember fia sem halandó,<br>Mert a lelke maradandó.<br><br>Földi léttől elszakadva<br>Csillagösvény útja várja.<br>Isten fiával a mennyben<br>Létezik majd szeretetben.<br><br>Szeretetben van az áldás,<br>Világítson ez a lámpás.<br>Ha szívekben csírja fénylik,<br>Földi lét is szebbé érik.

Mint hulló csillag,<br>Felvillant egy gondolat.<br>Elfelejtette! <br><br>Szép emlékei<br>Az ég szélcsatornáin<br>Szertefoszlottak.<br><br>Idegen terek<br>Napi ébredésekben...<br>Ismeretlenség!<br><br>Lélek tükre torz,<br>Elferdített valóság...<br>Átszellemültség.<br><br>Szürke állomány,<br>Mint hófödte téli táj<br>Kifehéredett.<br><br>Neuron útja<br>Kopár pusztaságba visz...<br>Tudattalanság.<br><br>Szeretet-virág<br>Szirma szívben még nyílik...<br>Hála simogat.<br><br>A kór világnapjának margójára.

Bozótosban rigó matat,<br>Hóvirágról kapar havat,<br>Hogy könnyebben kibújhasson,<br>Fehér szirma langyot hozzon.<br><br>Langyot hozzon fehér szirma,<br>Élőlények minden vágya;<br>Zord, jeges tél eliszkoljon,<br>Rügy és virág hasadhasson.<br><br>Hasadhasson rügy, és virág,<br>Megújuljon rideg világ.<br>Öröm-ének széllel zengjen,<br>Békés zászló lengedezzen.<br><br>Lengedezzen béke-zászló,<br>Ne csak annak legyen látszó.<br>A világra szálljon áldás,<br>Tavaszlelkű megújhódás.

Hunyorgó szemmel<br>Álomból kitekintek...<br>Lét-érzékelés.<br><br>Éber-valóság<br>Minden reggel vár reám,<br>Ha felébredek.<br><br>Ima-lélekkel<br>Szférákba száll az áldás,<br>Szerény köszönet.<br><br>Hálás a szívem,<br>Újabb napra virradtam.<br>Égi ajándék!