Hétköznapi pszichológia… <br> <br>(Leoninus csokor) <br>Ő kit utolér a végzet és rogyadozik kábán, látszik, alig áll a lábán… <br>Összeomlik a lelkében minden, mert ráébred. semmi jól már nincsen… <br>Még jó, ha annyira magánál van, hogy felismeri, kötésig kakiban van… <br>(Régen a fából készült aszfaltot ellopták, most az ő életalapját rontják…) <br> <br>Érzi, hogy nagy a baj, leomlik lelkében minden és ez maga a nagy robaj… <br>Voltak vágyai, álmai, sőt tervei mik tovatűntek, közben meg, hogy dübörögtek… <br>Még annyi van benne, hogy tudatosan vánszorog... elesne, így nem ácsorog… <br>Már sír is kínjában, de könnyei sem lökődnek, néha-néha előkerülnek… <br> <br>Még épphogy végig tudja nézni magát, meghal? Nem érti sorsa óvatoskodását… <br>Születése óta csak szőte megváltó terveket, de nem értette embereket… <br>Tervezései jók voltak, másnak sikerültek, kezük alól sikerek kikerültek… <br>Ő meg csak szerencsétlen lúzer volt s lelkében a siker és sikertelenség bunyózott… <br>* <br> <br>(senrjon csokor) <br>Nincs semmi okos tanács, <br>Nincs már oly’ ami segíthetne. <br>Lélek leomlás. <br>* <br>Álmai kártyavárát <br>Lehet-e újraépíteni? <br>Lélek leomlás. <br>* <br>Nagyívű volt kártyavár <br>Projekt, zöldes, lakótelepnyi… <br>Lélek leomlás. <br>* <br>De folyvást éltek bajok, <br>Akadályok, gátló tényezők! <br>Lélek leomlás. <br>* <br>Az öregsége már meg <br>Is mutatja a siker nélkült… <br>Lélek leomlás. <br>* <br>Öregedés… a véghez <br>Vezető út… mi sem nincs! Kasza… <br>Lélek leomlás… <br> <br>Vecsés, 2024. január 5. -Kustra Ferenc József- íródott leoninus és senrjon csokorban a véglegességről, önéletrajzi írásként! <br>

(Bokorrímes) <br>Minden éjjel, biztosan álmodok egy kicsit… <br>Paraszthajszálnyit, kiskanálnyit, tán' szemernyit… <br>Biz’ ha nem emlékszek, hogy vajon mit is álmodtam, <br>Panaszt is megfogalmazok, ártalmatlan búban. <br>* <br>(3 soros zárttükrös) <br>Ily’ esetben a könnyeimet lyukas vödörbe engedem, <br>Vissza aludnák, sorsom lesújtón mondja, hogy nem engedem… <br>Ily’ esetben a könnyeimet lyukas vödörbe engedem. <br> <br>Az álmatlan éjszakám olyan, mint… éjsötétben bekötik a szemem, <br>Igy aztán még azt sem tudhatom, hogy ki az, aki nézegethet engem. <br>Az álmatlan éjszakám olyan, mint… éjsötétben bekötik a szemem. <br>* <br>(Senrjon) <br>Szívem éjjel is dobog, <br>Ha álom nélkül kelek… dohog. <br>Kimaradt éjjel! <br>* <br>(Senrjú) <br>Jövő, még remény, <br>Homokóra már csak múlt! <br>Éji álmokat! <br>* <br>(HIQ) <br>Szárnyam nincs, <br>Lúdtollal írok! <br>Megmarad? <br> <br>Vecsés, 2024. július 3. -Kustra Ferenc József- írtam: önéletrajzi írásként! <br>

Büszkeség, félelem vagy akár a kétség! <br>Ne engedd, hogy eluraljon a semmiség. <br>Lehet, azt gondolod, hogy az életed egy gyenge fércmű, <br>De bízz, hogy nem, hanem majd lesz egyszer igazi, élethű… <br>Hosszú utamon bandukolok, futok, loholok, vagy csoszogok, <br>És lehet, hogy az életművem, amit megszállottan hajszolok? <br> <br>Örömmel fekszek le este, várom, hogy várjon a reggel, <br>Addig is éjjel, majd szépet álmodok a süket csenddel. <br>Lefekszem békésen és lehet, hogy ez az utolsó alkalom? <br>Így, ha ebbe belegondolok, akkor ez maga a fájdalom. <br>Ha majd megszűnik életem, a fontos létem, <br>Akkor fogod megérteni, hogy mit vesztettem. <br> <br>Lehet az neked szélsőséges vigasz, ha utcán, mint bolond úgy szaladsz? <br>Igen vagy nem? Szinte biztos, hogy halál elől, élted vesztébe rohansz… <br>Múltad útját bejártad, karjaidat széttártad, értelmed átkarol, <br>Ő van, vele az ősvényen bízz, hogy neked segíthet jobb jövőt rajzol. <br> <br>Az idő vasfoga, előbb-utóbb minden csontról majd a húst is lerágja, <br>Festék réteg alatt is dolgozik a világ jó pénzen edzett vasfoga… <br> <br>A szívem virul, dobog és bár az eszem nem gondtalan, <br>Még télen is van olyan fa erdőben, mely nem lombtalan… <br> <br>Vecsés, 2013. november 7. - Kustra Ferenc József <br>

Hoztam életemben, rossz döntéseket, <br>Sűrűn emlegettem, az Isteneket. <br>Rossz döntést helyrehozni, már nem lehet, <br>Rossz döntésből építek emeletet. <br> <br>Ember tervez, de: sorsában megírva, <br>Hogy mi lesz vele a továbbiakba. <br>Rossz döntést helyrehozni, már nem lehet, <br>Rossz döntésekből élem az életet. <br> <br>Vecsés, 2002. szeptember 10. -Kustra Ferenc József- önéletrajzi írás. <br>

Egy prózám története <br> <br>Ülök a dolgozó szobámba és elmerengek, <br>Mesélek magamnak, mint az óvónő egy indián regényt, <br>Kedves a történet, nagyon kedvelem ezt a sziú legényt. <br>De a mese véges, fázok és fel is derengek… <br> <br>Érzem, nekem is írnom kell szép történeteket, <br>Ezért a pennám végét a kalamárisba betentázom, <br>Aztán ahogy fút papírlapon, kialakul az írásom. <br>Boldogan elnézem, a kis ’helyre’ történetet. <br> <br>Vecsés, 2024. március 2. -Kustra Ferenc József – önéletrajzi írás. <br>