Idő 
Értékelés 
Értékelés Lélekből jött meditáció a lélekről…
<br>
<br>Meg kellene tudnom ki is vagyok, bízok, a remény embere,
<br>Hozzám, elér a dal, a szeretet, lelkem tárva fogadná be.
<br>Célok nélküli vágyak? Itt olyan nincsen, itt… lélek tengere.
<br>
<br>Lelkem kapuján
<br>Térjél be... szeretetet.
<br>Így, puszta vágy, tengere.
<br>
<br>Ó, te szeretet!
<br>Töltsd fel esdő lelkemet.
<br>Csak reményem ne vesszen.
<br>*
<br>
<br>Oly’ különbözőek
<br>A napjaim, van jobb és rossz!
<br>Reménység-erő tart.
<br>
<br>Pletyka zsivajokban
<br>Tengetem a múló létem.
<br>Hihetne valaki…
<br>
<br>Ad
<br>Erőt,
<br>Nem elég...
<br>Ha napom rossz,
<br>Remény túl kevés.
<br>
<br>Remény túl kevés
<br>Ha napom rossz.
<br>Nem elég...
<br>Erőt
<br>Ad.
<br>*
<br>
<br>Nincsen lelki nyugalmam, honnan is lenne,
<br>Bőszen támadó, sok szeretet kellene.
<br>De nincs, csak papolás! Másnak, mily’ élete?
<br>
<br>Nincs lelki békém,
<br>Hiányzik a szeretet.
<br>Mondják másképp is lehet.
<br>
<br>Lelki egyensúly,
<br>Hát olyan is van? Mondják...
<br>Én azt bizony nem lelem.
<br>*
<br>
<br>Napok, hol szelídek,
<br>Hol pletykák taposnak földbe.
<br>Áramló végtelen…
<br>
<br>Saját lejtőmön kell
<br>Lecsúsznom, élet-szánkómon.
<br>Végesség itt nincsen!
<br>
<br>Szít
<br>Fájást
<br>A pletyka,
<br>Sárba tipor,
<br>Lelkem szennyezi.
<br>
<br>Lelkem szennyezi,
<br>Sárba tipor
<br>A pletyka,
<br>Fájást
<br>Szít.
<br>*
<br>
<br>Állandó az öröm és mérhetetlen fájdalom vegyülete,
<br>Ami olyan, mint a hurkatöltéskor az bél, belső töltete.
<br>Életvihar nem hagy alukálni, bántott… ember lelkülete.
<br>
<br>Érzelem káosz
<br>Az életem. Lelkemben
<br>Visszatér egyensúlya?
<br>
<br>Öröm és bánat
<br>Létem. Békéért kiált
<br>A kínt szenvedett lelkem.
<br>*
<br>
<br>Sorstársak, nézzetek!
<br>Tanulj, utam, hogyan járom.
<br>Végtelen fájdalom.
<br>
<br>Én egyre tisztábban
<br>Látok… színpadon függöny nincs!
<br>Lelkem csak… kórista!
<br>
<br>Csak
<br>Kínoz
<br>A fájás.
<br>Immár lelkem
<br>Néma szereplő.
<br>
<br>Néma szereplő
<br>Immár lelkem,
<br>A fájás
<br>Kínoz
<br>Csak.
<br>*
<br>
<br>Nyugalom kellene és tiszta lap a mérlegtől,
<br>De egyik sincs, így csak dúlok-fúlok a méregtől.
<br>Lélektelenség gleccsere csúszik a tényektől...
<br>
<br>Megnyugvást vágyok,
<br>Ám csak csúszok lefelé
<br>Az életem lejtőjén.
<br>
<br>Fohászt mormolok
<br>A lelkem nyugalmáért,
<br>Már az ima sem segít.
<br>*
<br>
<br>Lelkem a végségre
<br>Vágyik, Szeretettelenül…
<br>Vad a bénultságom!
<br>
<br>Csendem hallgatom a
<br>Bénultságom közepette.
<br>Van lélekegyensúly?
<br>
<br>Vecsés, 2010. július 30. – Szabadka, 2018. március 9. – Kustra Ferenc – a verset és a HIAQ csokrot én írtam, a sedoka –t és a tükör apevát, szerző-, és poéta társam, Jurisin Szőke Margit. A vegyes címe: Immár lelkem néma szereplő.
<br>
(anaforás, 3 soros-zárttükrös duó)
<br> Még augusztust írunk, de az ősz már kopogtat,
<br>Meg naptár szerint, megírja szín kavalkádokat…
<br> Még augusztus írunk, de az ősz már kopogtat.
<br>
<br>Mi, eközben csak nézünk és oly’ nagyon várunk,
<br> Mi csak a télre, nyárra, boldogságra vágyunk…
<br>Mi, eközben csak nézünk és oly’ nagyon várunk.
<br>
<br>Vecsés, 2022. augusztus 25. – Kustra Ferenc József - Ismeretlen orosz költő azonos c. versének az átirata. {Szöllösi Dávid műfordító fordítása}
<br>
Ez aztán egy régi -tentás- barátság…
<br>
<br>(3 soros-zárttükrös duó!)
<br>Írok, a már majdnem végig berozsdált lúdtollammal, mi recsegve siklik,
<br>Közben micsoda jókedvvel teleírja papírt, szinte nekem szambázik…
<br>Írok, a már majdnem végig berozsdált lúdtollammal, mi recsegve siklik.
<br>
<br>Óh, Te lúdtoll, ma is keményen magadhoz ragadtál, együtt írtunk,
<br>Azonban arra ma sem volt semmi szükség, hogy könnyben együtt sírjunk…
<br>Óh, Te lúdtoll, ma is keményen magadhoz ragadtál, együtt írtunk.
<br>
<br>(senrjon)
<br>Lúdtollam, óh Te drága,
<br>Látom, a friss tenta a véred…
<br>Feketés színű!
<br>
<br>(HIQ)
<br>Lúdtollam
<br>E ’vérben’ siklik!
<br>Írótárs!
<br>
<br>(tízszavas)
<br>A pillanat időben, mint UFÓ-nak leáll,
<br>Mi együtt, betűket rovunk.
<br>
<br>(halmazrímes)
<br>Gondolatim tekergéznek a tekervényeim és a tollhegy között,
<br>De szerencsére a tinta csak a tollhegyet keni, mert biz’ nem lökött.
<br>Egymás után alakulnak ki a sötét tenta feketés betűi,
<br>Bennem meg érzelmeznek a frissen termett gondolat gyönyörűségi…
<br>Nagyon élvezem, hogy a sok betű egyenként is míves remek egy míves remek,
<br>Ezeket aztán összeolvasva a toll betűi szépen, mint a lapát nyelek.
<br>
<br>{Kínai: 16 szótag "Shiliuziling" 1, 7, 3, 5 Rímképlet = aaxa (x = végtelen)}
<br>Ha
<br>Napsugár süt ránk, vagy ha
<br>Eső hull…
<br>Ír, író tolla!
<br>
<br>Vecsés, 2024. július 26. –Kustra Ferenc József- íródott: írásvágyban…
<br>
Érdekből, még a
<br>Gonoszt is átöleljük.
<br>Szakmaiatlan.
<br>*
<br>Szerette az édeset, szemében, a gonoszságot,
<br>Mert megadta neki mindazt, amire oly rég vágyott,
<br>Szerette az édeset, szemében, a gonoszságot.
<br>*
<br>Magával az ördöggel szövetkezett,
<br>Csak elérje, amiért oly nagyon epekedett.
<br>***
<br>
<br>A keserűség
<br>Körbefonva átölel.
<br>Reménytelenség.
<br>*
<br>Ölelte is olykor - olykor, ha erre-arra vágyott,
<br>Reménytelen keserűség táplált hű gonoszságot,
<br>Ölelte is olykor - olykor, ha erre-arra vágyott.
<br>*
<br>Szenvedett, fájt neki, mégis ölelte,
<br>Reménytelenség lett így az élete.
<br>***
<br>
<br>Lelked eladtad?
<br>Szerinted, hogy élhetsz így?
<br>Ámítás, milyen?
<br>*
<br>Eladta ártatlan lelkét, megszülve gonoszságot,
<br>Fénycsepp volt szíve mélyén - talán nem is erre vágyott?
<br>Eladta ártatlan lelkét, megszülve gonoszságot.
<br>*
<br>Lelkét eladta, bánatát, ki nem mutatta,
<br>Arcát mindig álarccal takarta.
<br>***
<br>
<br>Szemedben szentek!
<br>Fejük felett glória.
<br>Alkony szomorít.
<br>*
<br>Nyugodtan fekszik, majd elfelejti, hogy egykor vágyott,
<br>Teste leküzdheti még a fájdalmas gonoszságot...
<br>Nyugodtan fekszik, majd elfelejti, hogy egykor vágyott.
<br>*
<br>Másnak hitték, valójában nem ismerték,
<br>Sem lelke mélyét, külsejéről ítélték.
<br>***
<br>
<br>Sors torz maszkja,
<br>Nem álmok netovábbja…
<br>Sors könyve pacás.
<br>*
<br>Lehet, hogy a sors keze szövi meg a gonoszságot,
<br>Messzire űzi vagy átformálja, amire vágyott?
<br>Lehet, hogy a sors keze szövi meg a gonoszságot.
<br>*
<br>Sorskönyvében folt marad,
<br>Vétkéért magas árat fizet... lelke nem szabad.
<br>***
<br>
<br>Szabad, úgy lehetsz:
<br>Képzeld annak magadat.
<br>Nincsen szabadság!
<br>*
<br>Szabadság az, amire életében mindig vágyott.
<br>Ha szabad lesz, akkor elűzheti a gonoszságot,
<br>Szabadság az, amire életében mindig vágyott.
<br>*
<br>Szabadságát vissza-e nyeri...?
<br>Gonosztól szabadulni nehéz, szabadságát csak remélni meri...
<br>***
<br>
<br>Cipőfoltozó
<br>Varga munkanélküli.
<br>Műanyag cipők.
<br>*
<br>Képes rá, hogy egyszer elengedje a gonoszságot?
<br>Mert kongó ürességre soha, de sohasem vágyott...
<br>Képes rá, hogy egyszer elengedje a gonoszságot?
<br>*
<br>Mit ér a látszat, ha szívében bánat,
<br>Mentségül kap „szalmaszálat” ...
<br> ***
<br>
<br>Üres kézzel is
<br>Lehet adni, szívedből.
<br>De a szó elszáll…
<br>*
<br>Szabadon szeretni és ölelni... nyugodni, vágyott,
<br>Képes lesz rá, el tudja engedni a gonoszságot! -
<br>Szabadon szeretni és ölelni... nyugodni, vágyott.
<br>*
<br>Szíve szeretettel tele,
<br>Megosztani már nincs kivel, gonosznak nem eledele...
<br>
<br>Hiába kiállt... szava elszáll...
<br>Szeretetre hiába vár, egyszer tán’ odébbáll...
<br>
<br>Vecsés, 2018. július 19. – Mórahalom, 2018. augusztus 3. – Szabadka, 2018. szeptember 3. – Kustra Ferenc József – a haikukat én írtam, a 3 soros-zárttükrös –t Farkas Tekla és a 10 szavasok, Jurisin Szőke Margit munkája. Címük: ’Magával az ördöggel...’
<br>
Vázoljuk, vázlatosan…
<br>
<br>Az élet nagyon szép!
<br>Egész… boldog szeretet…
<br>Biz’ nem láttam eleget…
<br>Élet, oly’ szépséges!
<br>Csupa csillogás örömben,
<br>Emberek jók! Szeretetben…
<br>Lét, maga az ördög!
<br>Csak sodorja az embereket,
<br>Csak tolja rájuk… terheket…
<br>*
<br>
<br>Test- és lélekmozgás.
<br>Élet tele csodákkal,
<br>Reményekkel, sok mással....
<br>Jönnek - mennek napok.
<br>Hajnalok éjek, szerelmek,
<br>Lágy mosolyok, könnyek, tervek...
<br>Maga az élet szép.
<br>Megélni tudni kell a percet,
<br>Mert az ember bárkit szerethet!
<br>*
<br>
<br>Keresd a szépségét!
<br>Az élet igenis szép,
<br>Élj, szeress! Hidd, álomszép...
<br>Tárd ki szíved, örvendj!
<br>Fogadd be a szeretetet,
<br>Élvezd a boldog perceket!
<br>Ám élni nem tudunk...
<br>A holnaptól remélünk szépet,
<br>Közben meg elröppen az élet.
<br>
<br>Vecsés, 2018. szeptember 6. – Mórahalom, 2019. január 12. - Szabadka, 2019. január 3. - Kustra Ferenc József- Téma: az élet szépsége és a realitás… Az első 9 sorost én írtam, a másodi-kat Farkas Tekla. A 3. Jurisin (Szőke) Margit munkája. (Tehát: azonos versformában!)
<br>
