Mint fűbe hullt tűt,<br>Keresem gondolatom...<br>Semmi sem csillog.<br><br>Vakvágány-szavak,<br>Tolatnak a szóképek,<br>Betű nyikorog.<br><br>Szóforgács hullik,<br>E versszak is rímtelen...<br>Faragott mondat.<br><br>Szó csak pang, teng-leng,<br>Párolog napsütésben...<br>Szálló délibáb.<br><br>Mint hulló csillag<br>Felvillant egy gondolat.<br>Fénye kialudt!
Mennyi mindenki már valaki, sok lett a nagymenő.<br>Hittel vallják, vagányságuk többiek közt biz kinő.<br>Páváskodó színes tollak, hű de modern külső,<br>Nem is olyan fontos nekik, milyen már a benső.<br><br>Ész hálója átöblített, nincsen rajta szürke folt,<br>Ki emlékszik a tegnapra, az már úgyis régen volt.<br>Tekereg az állomány köd-fehérbe visz az út,<br>Szürke helyett csalogat színes feneketlen kút.<br><br>Morál-szellem palackba zárt, új dzsin ma a sláger,<br>Nem kell ide régi káder, jól csillog a csábszer.<br>Új világ jön, szabad erkölcs, szellemes a páter,<br>Nem látják már, hogy a földön milyen nagy a kráter.
(Bokorrímes)
<br>Mese nem volt, e napon megszülettél
<br>Létednek értelme volt… közénk jöttél!
<br>Megszülettél, hogy végre láthasd a saját világod,
<br>Benne volt, hogy majd átélhesd a saját boldogságod…
<br>*
<br>
<br>(HIQ trió)
<br>Különös
<br>És különleges!
<br>Lét maga…
<br>
<br>Kik vagyunk
<br>És mit akarnók?
<br>Lét maga…
<br>
<br>Nem tudod
<br>Mit rejt neked lét!
<br>Lét maga…
<br>*
<br>
<br>(senrjon trió)
<br>Tizennyolc vagy, csak ennyi
<br>Felnőtt lettél, anyukád tudja?
<br>Nevelés vége…
<br>
<br>Anyukádnál bent laktál,
<br>Mostanra felnőtt lettél… immár.
<br>Nevelés vége…
<br>
<br>Múltad még nincs, gyermekkor…
<br>Más vagy mint mások, de vajh’ milyen?
<br>Nevelés vége…
<br>*
<br>
<br>(Kínai versforma, „Vágyódás délre”: 16 szótag "Shiliuziling" 1
<br>7 3 5 rímképlet = aaxa)
<br>Hely
<br>Sem ismert, lét még kétely…
<br>Megleled!
<br>Létben, nincs zsindely…
<br>*
<br>
<br>(LIMERIK)
<br>Kérdés-válaszokat tán’ leled,
<br>Szeresd Anyukád, ott van neked.
<br>Míg éltek… szeretet!
<br>És Isten emleget!
<br>Most, anyukád családod neked.
<br>*
<br>
<br>(3 soros zárttükrös duó)
<br>Tapasztalásod, gyűjtsd egy életen át, fordítsd az a homokórát,
<br>Ha nincs más ott van Anyukád... de forgasd rendesen a homokórát…
<br>Tapasztalásod, gyűjtsd egy életen át, fordítsd az a homokórát.
<br>
<br>Válaszaid, vagy valahol-néhol megleled,
<br>Rágd át magad rajta, mert azt bizony jólteszed…
<br>Válaszaid, vagy valahol-néhol megleled.
<br>*
<br>(leoninus)
<br>Figyeld, hogy ne állj szemben világ hívságával, de élj Te a saját kívánsággal.
<br>Nagyjából más vagy mint mások, közelben… harci árkok… jót nem kötik össze pántok!
<br>Ha találkozol, ki hasonló teveled, kezdeményezd, mert barát bizony kell neked.
<br>Figyelj arra, hogy ne hagyd magadat becsapni, mert pocsolyavízben víziszony úszni!
<br>*
<br>
<br>(Tíz szavas)
<br>Ha sikeresen megtalálod világban a helyed,
<br>Akkor neked szép életed…
<br>*
<br>
<br>(Bokorrímes duó)
<br>Izácska tizennyolcéves, ó, már nagy-kis csillagvirág
<br>Az én Istenem éltesen, legyen neked gyertyavilág…
<br>Kérlek, majd érezd léted örömét, benne szeretetet,
<br>Az együttműködést is mutass másnak… ez is szereted.
<br>
<br>Már felnőtt lettél, próbálj meg ehhez alkalmazkodni,
<br>Légy és maradj erős, még bajban sem jó létbe rogyni…
<br>
<br>Vecsés, 2024. augusztus 1.- Kustra Ferenc József – versem íródott: Ghica Izabella Iasmina (2024. augusztus 3. -i) 18. születésnapjára… mert vége a boldog gyermekkorának… Vajh’ majd mi lesz?
<br>
Izuska felnőtt lett… Te aradi kisleány!
<br>
<br>Megjött mai nap is,
<br>Új születésnapra akadt.
<br>Veled megélni jó!
<br>
<br>Teljenek a napjaid békésen, boldog-vidáman,
<br>Éld meg őket, nagy szeretetben, meg-tán’ nagyon vártan.
<br>Ha véletlenül úgy érzed, egyedül vagy, nincs már senki veled,
<br>Gondold végig… itt a családod, poétás barátok, mind neked.
<br>
<br>Kívánom neked, tartson meg sokáig az ég!
<br>Születésnapodon mi jobbat mondhatnék még?
<br>Isten éltessen, óvjon az őrangyalod még!
<br>
<br>Ne feledjük az sem, hogy élted megváltozik, léted felnőtté válik!
<br>Meg kell jegyeznem, messze lakunk egymástól, meg a fűtől és a fától.
<br>De poétatársként itt vagyok veled és ha adja sors, fényezem a lelked.
<br>
<br>Egy szó, mint száz = Isten bőséggel éltesen,
<br>Élted legyen hosszú, mondjuk bőségesen!
<br>Legyél életedben sikeres, megelégedett,
<br>Életben edzett, meg kedved nehogy legyen szegett!
<br>Ha te is hetvenhat leszel, kérlek emlékezz rám...
<br>Nehogy elvegye kedved, a biz' akkori évszám!
<br>
<br>Még egyszer kívánom, hogy
<br>Élted rendben és hosszan folyjon…
<br>Istenem éltesd!
<br>
<br> [Isten éltese még kedves édesanyádat is, ki egyedül felnevelt
<br>Belőled nagy-lányt, felnőttet nevelt, pedig tudom sok, vad körülmény perzselt…]
<br>
<br>Vecsés, 2024. július 29. – Kustra Ferenc József – írtam: alloiostrofikus versformában, Ghica Izabella Iasmina -poéta-, és szerzőtársam- felnőtté válása {2024. augusztus 3.}, valamint éltetése emlékére!
<br>
A Radetskiy induló egy röhej<br>amint a monarchia bomladozik<br>Ferenc József túl öreg<br>És bosszús népe civakodik.<br><br>Rudolf herceg halála után<br>A számtalan nép mit is kíván?<br>Kitör a háború, akár a himlő,<br>és gyors hatása rémítő.<br><br>A harcosok pusztulnak,<br>és milliók kik búsulnak.<br>Végül a kibékülés ideje<br>mely az influenza kezdete.<br><br>A vazallus államok lázadnak.<br>Osztrák uralmat nem akarnak.<br>A magyar szabadságot kíván,<br>a többi igyekezik nyomán.<br><br>Bécs felett befeketedik az ég.<br>Az egykori birodalom leég.<br>Egy kürtös takarodót játszik.<br>Talán már új kor csírázik?