Szófelhő » B » 1037. oldal
Idő    Értékelés
Van egy barátom, ki sok ereje van,<br>úgy vélte, de ma már elgondolkozik, vajon megérte?<br>Szállna a madárka, de eltörött a szárnya.<br><br>Kalitkájából Ő maga tört ki, <br>ment a nagyvilágba, ment megfigyelni.<br>Ám a világ gonosz hely,<br> múltjával nem törődve,<br> beletépett szárnyába és ledobta a földre.<br>Szállna a madárka, de eltörött a szárnya.<br><br>Hullik a madár a földre, <br>megtörten, csiripelve.<br>páran észre veszik és gyorsan felemelik,<br> csakhogy a madárka,<br> immár nem mer hinni nekik!<br>Szállna a madárka, de eltörött a szárnya.
Beküldő: Szonja
Olvasták: 1509
Jézuska a kereszt alatt,<br>Megfeszült, vagy még ott halad -<br>Felfeszítették őt rája,<br>Emberölő keresztfára.<br><br>Ismerős a története,<br>A keresztények gyereke<br>Hallott erről, mint a mesét:<br>Elmeséli a hét törpét.<br><br>Tudja, számol napot, hármat,<br>Hogy a sírjából föltámadt.<br>Mennybe ment? Vagy maradt alant?<br>Cifrázza a bizonytalant...<br><br>Húsvétkor...az milyen másé:<br>Extra kölni, meg tojásé.<br>Vagy, ahol még nem haladtak:<br>Sárga földig leitatnak...<br><br>Jézuska már csak múlté,<br>A nap immáron a keddé,<br>Aztán itt van már a szerda:<br>Hol volt, hol nem volt Jézuska.
Beküldő: Bodó János
Olvasták: 2367
Ha van egy szív, mely érted dobban, szeresd őt mindennél jobban, mert ki tudja, lesz-e még idő, mikor fáj a szíved érte, de már keső...<br>
Beküldő: annamaria
Olvasták: 7046
Szerelem, szerelem,<br>Te édes gyötrelem,<br>Virágzó nárciszok közt,<br>Élem életem.<br><br>Mint nárciszoknak<br>Édes illata,<br>Tölti el lelkemet<br>A boldogság árja.<br><br>Szemed csillogása,<br>Bőrödnek illata,<br>Tavasz virágzáskor,<br>Holdfényes éjszaka.<br><br>Hajad selymes fénye,<br>Az éj sötétje,<br>Arcod hamvas pírja,<br>Mint nyíló bazsarózsa.<br><br>Gyönyörű testednek<br>Kéjes látványa,<br>Mint kitörő vulkánnak<br>Mély morajlása.<br><br>De a vulkán még várhat,<br>Hisz örök szerelmünket,<br>Nem nyeli el soha,<br>Háborgó tenger árja.<br><br>
Beküldő: Ember István
Olvasták: 1887
Ha rád nézek, <br>szívemben kigyúlnak a fények, <br>s mutatják az utat, <br>amin hozzád érek. <br><br>Nem kell pontos cím, <br>sem útmutatás, <br>szívem dobbanása <br>elvezet hozzád. <br><br>Mennék, sietnék, <br>tűzön vízen át, <br>átszelném érted, <br>gyalog az óceánt. <br><br>Ha kell, repülnék, <br>ló hátán mennék, <br>a mikulás szánján <br>bizton odaérnék. <br><br>Ha elveszíteném <br>hozzád az utat, <br>a csillagok között is <br>megtalálnám azt. <br><br>Mert szépséged <br>addig él szívemben, <br>míg egy csillag is <br>ragyog az égen. <br>
Beküldő: Ember István
Olvasták: 3631