Lángot raboltam gőgös istenektől,r>Öröktől égő, isteni tüzet;r>Lobogó fénye felcsap az egekrer>És elvakitja sápadt fényüket.r>Lángot raboltam, - bennem ég örökké,r>Hiába sujttok irigy istenek,r>A mulandóság gyáva keselyüir>Hiába tépik, marják testemet.r>r>Hiába élek zord, magános sziklán,r>Hatalmatok kicsinyes és kevés,r>Amit rám mérhet tehetetlen dühhelr>A megrabolt ég, - múló szenvedés.r>r>De ég a láng! Öröktől fogva égett,r>Mi tőletek fogantatott e földre,r>Ti sem birjátok az elvesztni!r>r>Oh, ez leszen a sorsuk mindazoknak,r>Akik szivükben lángot hordanak;r>Lelánczoljátok irigy dühötökben,r>Hogy sulya alatt roskadozzanakr>S amig ez árva, kétkedő világrar>Ők árasztják a hajnalfényt, derüt,r>A testüket öröktől fogva marjákr>A keselyük, az éhes keselyük . . .
Ne még! Csak egyszer átölellek,r>Szemedbe nézek csendesenr>És hagyj el aztán búcsu nélkül,r>Egy sóhaj nélkül, nesztelen.r>r>Ameddig csókod itt fog égnir>Remegő, szomjas ajkamon,r>Ameddig érezem varázsodr>S a szived verését hallgatom.r>r>Bübájos álmot hints előbb rámr>És részegitsd meg lelkemet;r>Ne tudjam azt a szörnyü perczetr>Amikor elveszitelek.r>r>Ne kisérjen a feledésber>Se bús emlék, se fájdalom,r>Mindössze annyi, hogy örökrer>Egy édes csókról álmodom.
Itt állok a pusztán. Fürteimetr>Simogatja az esti szellő.r>Ah, alkonyodik. Az este hidegr>S az álmok hajnala nem jő!r>r>Ah, alkonyodik. Hiába a vágy!r>Leáldozik egy nap, egy élet,r>Már vár a hideg temetőben az ágy,r>Vár kezdete az örök éjnekr>r>És sirba viszem mind vágyaimat,r>Mik még a szivembe lobognak,r>Több lelket e lélek már sohsem adr>Az édes, drága daloknak.r>r>Itt állok a pusztán. Alkonyodikr>Bevonúl szivembe a béker>S mig napsugarakról álmodozik,r>Beleolvad lelkem az éjber>r>S im fátyla az éjnek megrepedez,r>Fáklyái kigyulnak az égnek;r>- Csak bátran a sirba! Ne félj sohse leszr>Hatalma feletted az éjnek!
Te bűnös asszony, mit kivánsz még?r>Tied volt a hamvas ifjuságom;r>Tied volt elős szivverésem,r>Tied volt rózsás gyermekálmom.r>A kárhozatért, amit adtálr>Talán a vérem szomjuhozzar>Izzó ajakad, mely a csókotr>Égő parázszsal viszonozza?r>r>Nem józanodva, nem feledve,r>De elhagylak, mert itt az óra.r>Érzem, ha még egyszer megcsókolsz,r>Nem lesz erőm e fordulóra.r>Nem volna többé akaratomr>Örökös kárhozatba jutnék,r>Kirabolnád egészen szivem,r>Örökre koldusbotra jutnék.r>r>A te öledben kárhozat van,r>Reám vár még egy boldog élet,r>Valami elfelejtett zugban,r>Leszek boldog, - de nem tevéled.r>Valami elfelejtett zugban,r>Ahol még emléked se bántsonr>A porba ásom arczomat, hogyr>Több asszony meg ne babonázzon!
Első csókját elfelejted.r>Jön utána sok, sok édes.r>Az első csók ködbe, távolr>Lassan, lassan emlékké lesz.r>r>De éget és véred hajtjar>És gyötör a válás csókja,r>Mintha egész szerelmed csakr>Az utolsó csók lett volna.