Idő 
Értékelés 
Értékelés A kertünkben eldugvar>Isten tudja, hogy mióta,r>Állt egy öreg, kedves, lombos,r>Évszázados nagy diófar>r>E vén fának árnyékábanr>Ringott bölcsőm reggel este,r>És e vén fa hűs árnyékátr>Lelkem sokszor felkereste.r>r>Egyik reggel felébredtemr>Fejszecsapások zajára,r>Felébredtem az öreg far>Búcsúztató jajj szavára,r>r>Az én öreg diófámatr>Vágták, vágták fejszékkel,r>S én ott álltam a sírjánálr>Összetörve, sok emlékkel.r>r>Másodéve arra jártam,r>S láttam, hogy a vén fa sírjánr>Egy csemete nőtt ki újbólr>Kis levél is volt az ágán:r>r>Mert az élőt, mert a nagyotr>Kidönteni sosem lehetr>Újra lesznek, újra nőnekr>Élet adó zöld levelek,r>r>Előbbinek sírhalmánr>Újra fakad, újra éled,r>Az a titkos szent valamir>Amit úgy hívnak, hogy: "Élet" . . .
Egyszer alkonyatkor tudom, szembe jött a rögös útonr>Szembe jött a rögös úton lépegetve kevélyen,r>Egy vén ember egy kabátban, semmiféle más ruhában,r>Hangja mint az orgonáé szépen szólott és mélyenr>Fátyol takarta az arcát:r>Hol van, kérdé, a mennyország?r>r>Elmenőben voltam éppen, álltam a temetőszélen,r>Álltam a temetőszélen, furcsa, meglepett voltam.r>Aztán bátran reá néztem, temetőbe vitt a léptem,r>Megálltam egy sírhalomnál, és azután így szóltam:r>Látja e sírt? Látja ember?r>Látom, mondta, itt a szender.r>r>Mennyországba nem tud jutni, oly messze van nem is tudnir>Oly messze van van nem is tudni létezik egyáltalán?r>De itt fekete rögökön elaludhat mindörökkönr>Nyugalma lesz örökké itt. Nem ezt keresi talán?r>Reá néztem, álltam, vártam,r>Szólt az öreg: "megtaláltam" . . .r>
Napsugár játszva hinti be a földetr>Pajkos sugara álmodókat döngetr>Rügyeket fakaszt és álmokat űz el.r>Mesélni kezd és igazságokat mond,r>Aranyos termést, boldogságokat ont,r>Rügyeket fakaszt és álmokat űz el.r>r>Emberek halnak, emberek születnek,r>Istenek halnak, s megint újak lesznekr>Örökké forog, változik a világ.r>Házak épülnek, kunyhók beomlonak,r>Rekedt fadobon riadót dobolnakr>Örökké forog, változik a világ.r>r>Aztán köd omlik szürkén le a földre,r>Izzadt vércsepp hull a megáldott rögre.r>És sírva húzzák a ködharangokat.r>Vér, dac háború, mozdul megint a föld,r>Gyermek-simító apa-kéz fegyvert töltr>És írva húzzák a ködharangokat.r>r>Azután vége. Nagy nagy ölelésber>Igaz örömbe, boldog reménységber>Omlik egymásra magyar, német, angol.r>Virrad az élet. Divat, meztelenség,r>Csókos ölelés, bolond fesztelenségr>S a csókok felett a halál barangol.r>r>Elmúlt a vész, és kinyílt minden virág,r>Tobzódik a keserves világ,r>Valóra válnak a lefojtott álmok.r>Csillogás, pompa, bőrze, bank, szerencse,r>Nem kell Istennek fenséges kegyelmer>Valóra válnak a lefojtott álmok.r>r>Napsugár játszva hinti be a földet,r>Pajkos sugara rügyecskéket döngetr>(És mégsem, mégsem, mégsem szállnak imák!)r>Valóra vált az Isten mondás: "Igenr>A gép forog és az alkotó pihen,"r>És süllyed, süllyed, süllyed el a világ.
Halálom után a harmadik naponr>A mennybe mennék, ott állna a trónr>És az Úristennek fensége előttr>Görnyedő háttal szólnék bűnbánón:r>r>Születtem.r>Sorsom világra hozott,r>Parány lettem én, és égi szemekr>Követtek végig földi utamonr>S követnek most is, amerre megyek.r>r>Bűnös voltam én, Istenem, bűnös.r>Nem hulltam térdre senki előtt sem,r>Pedig éreztem minden éjszakánr>Nagy utat szántál Istenem nekem.r>r>Nézz rám Isten, és látsz egy paránytr>Aki a földön élni nem tudott,r>Aki felhők közt viharral játszott,r>S akinek drámai szerep jutott.r>r>És Isten szava kegyelmet adna,r>Igazat, szépet, boldogat, nagyot,r>Mert tudja ő is, és tudja mindenkir>Hogy bűnös voltam, mert:r>Ember vagyok!
A koldús áll, csak áll az utca sarkán,r>Szemének fénye tükrözi a napot,r>Fülében feledett melódia csengr>És sírva dícséri az alkonyatot.r>A koldús áll, csak áll az utcasarkán.r>r>Áll. Vár. Autó, nők, emberek sietnek,r>Áll. Éhes, tátongó száj a kalapjar>Üres, elhagyott, árva mint az életr>S előtte áll a jólét kirakatja.r>Áll. Vár, Autó, nők, emberek sietnek.r>r>Minden pillantása egy éhes nyelés,r>Csak néz, csak vár két boldogtalan szemer>S amíg mellette megyek eszembe jutr>Hány éhező száj néz így az ég fele . . .r>A koldús áll, csak áll az utca sarkán.
