Idő 
Értékelés 
Értékelés Mond, hogy lesz tovább, Karmelina?
r>Így kedves, te vagy végzet ura.
r>Vágyok rád, hiányzol…
r>Megöltél kapásból!
r>Vigyem hírt az öreg Spártába?
r>
r>Mond, hogy lesz tovább, Karmelina,
r>Lelkemet, lelked nem kívánja?
r>Jól látom, kidobtál,
r>Bohócot csináltál…
r>Vigyem hírt az öreg Spártába?
r>
r>Mond, hogy lesz tovább, Karmelina?
r>Tán’ cudar világ közbe álla'?
r>Szeretlek, imádlak!
r>Éltből'… már kizárlak.
r>Vigyem hírt az öreg Spártába?
r>
r>Vecsés, 2020. október 17. – Kustra Ferenc – Készült: szerelmes-romantikus LIMERIK csokorban. Íródott anaforásban és versszakvégi önrímben.
r>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 1846
A világ, az élet pocsolya, dohos szagot áraszt,
r>Ha beleesel, mint veszett, maró lúg, jól szétmállaszt…
r>Világ felett, fülledten izzadó levegő, hebegve lebeg,
r>Ebben a környezetben mi kis életünk, szenderegve hebeg…
r>
r>Fent a felhők felett, tán’ minden olyan más,
r>Ottan fent, erre tán’ nincsen is hasonmás…
r>Erre inspirál hőn, a vágyunk tüze,
r>De nincs már erre is csak vágyunk füstje…
r>
r>Pedig vannak, ki a pocsolyát szemből, hírből sem ismerik,
r>És nekik jó, mert életet, mint érett dinnyét, csak lékelik…
r>Ragacsos, édes leve is csak folyik le a nyakukon,
r>A jóléttől a nadrágot, jó kihízzák a hasukon…
r>*
r>
r>Pocsolyavilág,
r>Az élet kalitkája.
r>Erős, dohos szag.
r>*
r>
r>Befülledt-világ,
r>Környezetében élünk.
r>Hebegve lebeg.
r>*
r>
r>A felhők fölött,
r>Jó lenne, ottan, oly’ más!
r>Vágytűz loboghat.
r>*
r>
r>Pocsolyán kívül
r>Is van világ! Lékelik!
r>Leve oly’ édes…
r>*
r>
r>Az édes dinnye,
r>Édes lét, de nem nekünk.
r>Jólét, hízás, nincs…
r>
r>Vecsés, 2015. május 2. – Kustra Ferenc – íródott: Versben és senrjúban…
r>
HAIKUBAN:
r>
r>Önbizalmad van!
r>Versíró tudásod, van!
r>Poétacsillag!
r>
r>HIAQ –ban:
r>
r>Önbizalmad rendben,
r>Írás segít, használd, verselj…
r>Már csúcs-poéta vagy!
r>
r>10 szavasban:
r>
r>Jó poéta vagy, örömöm, hogy ismerlek,
r>Hogy poéta társad lehetek.
r>
r>Vecsés, 2015. április 17. – Kustra Ferenc - Dr. Szőke Zsuzsi poéta társunk méltatására írtam.
r>
Harcos léptekkel
r>Taposom életösvényt.
r>Vezérfény nincsen.
r>*
r>Harcos gondolat
r>Lehet vezércsillagom.
r>Vezérfény minek?
r>*
r>Könnycseppem gördül.
r>Lelkem lökte arcomra.
r>Vezérfény segít?
r>*
r>Könnyektől látok,
r>De mintha ködben lennék.
r>Vezérfény ködben?
r>*
r>Szél tépi hajam,
r>Egész életben kócolt…
r>Vezérfény elbújt?
r>*
r>Könny-ködben megyek,
r>Araszolok halálig.
r>Vezérfény kihuny?
r>
r>Vecsés, 2019. július 11. – Kustra Ferenc – íródott: senrjú csokorban.
r>
Mintha visszafelé folyna az idő.r>Ahogy írok, úgy fogynak a szavak,r>Míg csupán, csak egy marad.r>r>Hiányzol?r>r>Vagy valami más áll ott?r>Az időben megrekedt a világ.r>Még a fény is megállt.r>r>Mi lehetett az első szó?r>Tudnom kell, kiáltom!r>De már nem látom.r>r>Belefagytam a pillanatbar>Mozdulatlanul, vakonr>S’ a tintával festett papíronr>r>Egyetlen szó.r>r>Űzöm az agyamr>Mint vadász a vadatr>Milyen volt az a pillanat?r>r>Amikor megszületettr>Mikor a gondolat mozdulattá lettr>S’ a mozdulat szóvá érettr>r>Talán jobb lenne, ha hagynámr>r>Hagynám, hogy visszafelé folyjonr>S’ akkor megint hófehér lesz a lapomr>És az első szót újra leíromr>r>A rostok ismét felisszák a tintátr>S’ azt a szót újfent leírvánr>Végre megtudom, mi volt a kezdetr>r>De vajon ugyanaz a szó lesz?r>r>Lépnem kell, az idő megint haladr>És ha nem tudom meg,r>Nem lehetek szabadr>r>2021.03.19.
