Elment felettem az idő, annyira, hogy elmúlt az élet,
r>Életemben én voltam a pech-király… ember így mivé lett?
r>Elment felettem az idő, annyira, hogy elmúlt az élet.
r>
r>Magányosan, -toporogva- ácsorgok a létvonatom üres peronján,
r>A vonatom műhelybe ment, mert jött a nyár és javítani kell ablakán…
r>Magányosan, -toporogva- ácsorgok a létvonatom üres peronján.
r>
r>Hol toporogva ácsorgok, hol ácsorogva toporgok,
r>De az idő megy felettem, majd eltűnik, mint vakondok.
r>Közben néztem, ahogyan egy csapzott tollú vén lúd az út mentén
r>Tépdeste a parajt: valahonnan kiszabadult, jól elszökvén.
r>*
r>(sedoka)
r>Nagyon mennék már
r>Tovább, itt nincs mit várni.
r>Más tájat kéne látni.
r>
r>Úgy indulnék már,
r>Jaj, nagyon unom peront.
r>Bízok, várnak még újak…
r>*
r>(10 szavas)
r>Vágyom, még zakatoljon vonatom,
r>Közben nem öl meg az unalom?
r>
r>Látok egy nagy csapat kóbor kutyát,
r>Peronomhoz jönnek a nemjóját!
r>Talán, nem bántanak, az áldóját…
r>
r>Az életvonatom nem hagyhat itt a pusztai magányban,
r>Lehet, hogy máshol már várnak rám, zsenge szerelmi ruhában…
r>Ki tudja, még mit fogok látni még az életvonatomból?
r>Némi jó, ha rám akaszkodna, kiragadna unalomból.
r>Most itt nagyon rákattantam, hogy valaki szerelem-ruhában meg én?
r>Hah! Micsoda párosítás lenne… mit kezdenék vele a sor végén?
r>
r>Egy életvonaton osztozok én, önmagammal,
r>Bővítés itt nincs és nem is lesz, lét nem magasztal...
r>Egy életvonaton osztozok én, önmagammal.
r>*
r>(HIAQ)
r>Ez cudarul cuki
r>Kilátás, szerelem vagy más…
r>Rafinált a jövő.
r>*
r>Öregek mondták, hogy örüljön az öreg,
r>Hogy még lyuk van a fenekén és még meleg…
r>
r>Vecsés, 2018. március 22. – Kustra Ferenc
r>
Vágyam… virtuális szerelem?
r>És ha, tested birtokba veszem?
r>Így-se, úgy-se lehet,
r>Messze van a tested.
r>Bíz’ így lenne, jó, ha kérhetem...
r>
r>Valóságom, álmom, úgy vágylak,
r>Élvezném tested, így vadászlak...
r>Ha összeér bőrünk,
r>Majd, emléket őrzünk.
r>Kart karba, érzékkel csatázlak.
r>
r>Érzések hálójából nézem,
r>Ha, nem történik semmi, végem…
r>Köztünk van ötven év,
r>Itt már nem lesz, bíz’ hév.
r>Férfid megjött. Én meg csak nézem.
r>
r>Vecsés, 2018. szeptember 1. Kustra Ferenc – Romantikus LIMERIK csokor
r>
Buszra akkor kell
r>Fölszállni, ha odaér...
r>Nehogy elmulaszd!
r>*
r>Munka, alázat,
r>Emberfüggő fogalom.
r>Siker így titkos…
r>*
r>Gyermeket szülni,
r>Fennmaradás reménye...
r>Ország megmarad…
r>*
r>Siker útja a
r>Sok-sok tevés, lejárás.
r>De mi a siker?
r>*
r>Félúton vagy a
r>Célvonalon túlmenni!
r>Sorskönyvbe lapozz.
r>*
r>Gyűlölethatár
r>A szívben építtetik.
r>Alaphelyzet más?
r>*
r>Durva képzelet,
r>Nagyon távol tart minket.
r>Közeledés nincs.
r>*
r>Az élet tárgya,
r>Tudattalan fejlődés.
r>Sok-sok feledés.
r>*
r>Élet lényege,
r>Nem sok már a szeretet…
r>Szeretet kivész?
r>*
r>Éj holdfényében
r>Örülten görkorizni.
r>Árok, nagyon mély!
r>*
r>Járdán a rozsdás
r>Levél nyakamba hullik.
r>Ősz, már közeleg.
r>*
r>Fönt, hegyek ormán
r>Oly’ vad szelek hirdetik:
r>Ez mind a hazám!
r>
r>Vecsés, 2020. augusztus 30. – Kustra Ferenc – íródott: senrjú csokorban.
r>
Esőcseppek hullnak… Edit vagy?
r>Mennék esőben is, de hol vagy?
r>Lenne kapcsolatunk,
r>Életbe indulunk…
r>Ó, ha mondhatnám, barátném vagy…
r>*
r>
r>Kopog az eső, magam vagyok,
r>Edit kedves, én csak rád vágyok.
r>Jó lennél páromnak,
r>Lennék én… párodnak.
r>Gyere, ismerkedj, bárhol vagyok!
r>*
r>
r>Vágyamban nem andalít eső,
r>Editke gyere, légy itt első.
r>Énekel nekem nő,
r>Ez bizony nagymenő.
r>Hol vagy Edit? Majdnem barátnő?
r>
r>Vecsés, 2019. augusztus 9. – Kustra Ferenc - Romantikus LIMERIK csokor
r>
A poéta szemszögéből…
r>
r>Jön az öregség, folyvást csak múlnak a hetek.
r>Már nyáron is meglátszanak a leheletek?
r>A régi időben, volt még az a „régi” nyár,
r>Mára az időjárás is megváltozott már.
r>
r>Immár én vagyok az öregedő, fáradt vándor,
r>Ennek tudatára, már nem tölt el… fránya mámor.
r>Emberek! Sorstársak! Kutya sorsa várhat rátok.
r>Hát még azokra, akiken rajta van egy átok…
r>
r>Poéták! Belőletek nem lesz más, csak gyűrött papírcafat.
r>Azon meg pár sor, ami a munkásságodból csak egy falat.
r>Tehát azért is kell írni sokat, hátha nagy lesz papírcafat.
r>Így akkor a papíron megmaradsz a sorokban, mint sok falat.
r>
r>Vecsés, 2015. április 2. – Kustra Ferenc
r>

Értékelés 

