Szófelhő » R » 710. oldal
Idő    Értékelés
Hová lettél? Kereslek Helen!r>Már mindent megtennék, csak legyen?r>Jól elveszett lettél,r>Rosszabb? félelemnél.r>Tudod, hogy hajkurászlak Helen?r>r>Már kidobtam lélekcsápokat,r>Bezsebeltem lélekálmokat.r>Gyere már... hibázol?r>Vágyamban... hiányzol.r>Helen! Győzd le lélekvágyadat.r>r>Álmaim vágya vagy, ó, Helen,r>Nem lehet, hogy élet elrebben?r>Kéznél fehér-galamb,r>Lehet? mesegalamb.r>Jelentkezz már, de hevesebben!r>r>Vecsés, 2018. december 14. - Kustra Ferenc ? Romantikus LIMERIK csokor. r>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 534
Szelíd lankáidon mászkálni, r>Völgyeidet, mindet bejárni… r>Azonosulni… bőn, r>Magamat hergelőn… r>Sötétség ködében járkálni… r> r>Este parkban, padon csücsülünk, r>Sötétedéssel, sötétedünk. r>Oltári szép a csend, r>Nyugalomért esend. r>Csókolgatlak, ez bíz’ jó nekünk! r> r>Váltanék sebességet még föl, r>De, te nem! Félsz a nagy hevemtől! r>Hergelés bent marad, r>Kint, látható a kard… r>Elkísérlek, gerjedelemtől. r> r>Megkívántalak, nem szégyellem, r>Csak egy baj van, épp’ nem vagy velem! r>Vágy fiókját nyitom, r>Harcom, magam vívom! r>Ígérd, előbb-utóbb Te... velem. r> r>Csókolgatom majd a földet, mint r>Az élet, helyi oltárát… kint! r>Aszott már a remény, r>Nálad, nincs engedmény… r>Hogy jobb legyen? Igen, ha… amint… r> r>Én bizonytalanul, csak várlak… r>Veled kéne élni… ma, mának! r>Volna közös öröm, r>Libabőr... bőrömön. r>Nem mondok le rólad, csak várlak… r> r>Vecsés, 2018. szeptember 6. – Kustra Ferenc - Romantikus LIMERIK csokor r>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 517
Falun voltam disznóvágáson, r>Részt vettem biz’ a leszúráson. r>Áldomás, pálinka, r>Nagy-kés ujjam vágta! r>Sírva ültem a deszka ágyon! r> r>Vecsés, 2018. augusztus 22. – Kustra Ferenc – emlékem; LIMERIK r>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 490
Hívogató a kedvesemnek… r> r>Kívánom szerelmed, ó, Gitta! r>Elhagyott engem a Franciska! r>Ments ki engem mélyből, r>Bánat mély gödréből… r>Most biz’ vár engem, lelked kútja… r> r>Kívánom szerelmed, Ciluska! r>Légy már a párom, állandóra! r>Együtt nyaralhatnánk, r>Ott együtt alhatnánk… r>Vennéd estét, simogatóra… r> r>Kívánom szerelmed, Te Mátka! r>Szívesen éreznélek máma. r>Fognánk egymás kezét, r>Éreznénk szellemét. r>Bálint nap kéne, veled még ma… r> r>Vecsés, 2019. febrr 17. – Kustra Ferenc – romantikus LIMERIK csokor, kedvesemhez! r>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 1885
Az életórám ketyeg, én csak hallgatom a csöndjét, r>Szívem néha összeszorul, de nem lelem a fékjét… r>Fáj a jelenem és fáj a múltam is, r>Másra nem is gondolok, erre csakis. r> r>(Bokorrímes) r>Remény létezik, hogy újrakezdjem? Már hetven elmúltam, r>Ez saját őszöm és lassan már tél lesz! Miből okultam? r>Remény létezik, hogy újrakezdjem? Már hetven elmúltam r> r>Nincs, ami összeköt az élettel, legföljebb az örök bánatom, r>Életemben szerencsés sohasem, de peches az voltam. Fájlalom. r>Az élet maga a mosolygó hazug! Folyvást csak jól becsapott! r>Mikor valami jó nézett ki, akkor szemétséggel lecsapott! r> r>(Senrjon) r>Jövő felé lépkedni? r>Nincs mit keresni, van pech halmaz! r>Élet, maga pech… r>* r>Vicsorogva vigyorit, r>Tán’ nincs benne engedékenység… r>Ez nekem barát? r>* r>Vicsorog, látszik rajta! r>Mosolyt erőltetve hazudik! r>Ezt érdemlem meg? r>* r> r>(3 soros-zárttükrös) r>Éveim súlya már nagyon is nyomja gyengülő, öreg vállamat, r>Igyekszem tartani magamat, így aztán felemelem államat! r>Éveim súlya már nagyon is nyomja gyengülő, öreg vállamat. r> r>(Septolet) r>Élet hazugsága, r>Visszássága, r>Lelkem kínlódása r> r>Tűrjek mindent? r>Hazugsága cement? r>Nem gyűjtőm lehetetlent, r>A fékezhetetlent… r>* r> r>(Senrjú) r>Életpatak vágy, r>Partjai közt kordában. r>Be is fog fagyni. r> r>(3 soros-zárttükrös) r>Életem védőszárnyai közt nekem nincsen is helyem, r>Már mosolya, előre is gúnyos, nem tévedek, vélem… r>Életem védőszárnyai közt nekem nincsen is helyem. r> r>Fáj nekem ez a mosolygó élethazugság, nem győzőm észlelni, r>Ő meg vicsorogva, de közben röhögve néz rám, hogy nem kell félni… r>Az én életem maga a röhejes hazugság, nincs mit tenni, r>Hetven elmúltam, ki tudja, meddig kell még ezt nekem eltűrni? r> r>Vecsés, 2018. június 5. – Kustra Ferenc – íródott; Alloiostrofikus versformában. r>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 503