Hová lettél? Kereslek Helen!r>Már mindent megtennék, csak legyen?r>Jól elveszett lettél,r>Rosszabb? félelemnél.r>Tudod, hogy hajkurászlak Helen?r>r>Már kidobtam lélekcsápokat,r>Bezsebeltem lélekálmokat.r>Gyere már... hibázol?r>Vágyamban... hiányzol.r>Helen! Győzd le lélekvágyadat.r>r>Álmaim vágya vagy, ó, Helen,r>Nem lehet, hogy élet elrebben?r>Kéznél fehér-galamb,r>Lehet? mesegalamb.r>Jelentkezz már, de hevesebben!r>r>Vecsés, 2018. december 14. - Kustra Ferenc ? Romantikus LIMERIK csokor. r>
Szelíd lankáidon mászkálni,
r>Völgyeidet, mindet bejárni…
r>Azonosulni… bőn,
r>Magamat hergelőn…
r>Sötétség ködében járkálni…
r>
r>Este parkban, padon csücsülünk,
r>Sötétedéssel, sötétedünk.
r>Oltári szép a csend,
r>Nyugalomért esend.
r>Csókolgatlak, ez bíz’ jó nekünk!
r>
r>Váltanék sebességet még föl,
r>De, te nem! Félsz a nagy hevemtől!
r>Hergelés bent marad,
r>Kint, látható a kard…
r>Elkísérlek, gerjedelemtől.
r>
r>Megkívántalak, nem szégyellem,
r>Csak egy baj van, épp’ nem vagy velem!
r>Vágy fiókját nyitom,
r>Harcom, magam vívom!
r>Ígérd, előbb-utóbb Te... velem.
r>
r>Csókolgatom majd a földet, mint
r>Az élet, helyi oltárát… kint!
r>Aszott már a remény,
r>Nálad, nincs engedmény…
r>Hogy jobb legyen? Igen, ha… amint…
r>
r>Én bizonytalanul, csak várlak…
r>Veled kéne élni… ma, mának!
r>Volna közös öröm,
r>Libabőr... bőrömön.
r>Nem mondok le rólad, csak várlak…
r>
r>Vecsés, 2018. szeptember 6. – Kustra Ferenc - Romantikus LIMERIK csokor
r>
Falun voltam disznóvágáson,
r>Részt vettem biz’ a leszúráson.
r>Áldomás, pálinka,
r>Nagy-kés ujjam vágta!
r>Sírva ültem a deszka ágyon!
r>
r>Vecsés, 2018. augusztus 22. – Kustra Ferenc – emlékem; LIMERIK
r>
Hívogató a kedvesemnek…
r>
r>Kívánom szerelmed, ó, Gitta!
r>Elhagyott engem a Franciska!
r>Ments ki engem mélyből,
r>Bánat mély gödréből…
r>Most biz’ vár engem, lelked kútja…
r>
r>Kívánom szerelmed, Ciluska!
r>Légy már a párom, állandóra!
r>Együtt nyaralhatnánk,
r>Ott együtt alhatnánk…
r>Vennéd estét, simogatóra…
r>
r>Kívánom szerelmed, Te Mátka!
r>Szívesen éreznélek máma.
r>Fognánk egymás kezét,
r>Éreznénk szellemét.
r>Bálint nap kéne, veled még ma…
r>
r>Vecsés, 2019. február 17. – Kustra Ferenc – romantikus LIMERIK csokor, kedvesemhez!
r>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 1885
Az életórám ketyeg, én csak hallgatom a csöndjét,
r>Szívem néha összeszorul, de nem lelem a fékjét…
r>Fáj a jelenem és fáj a múltam is,
r>Másra nem is gondolok, erre csakis.
r>
r>(Bokorrímes)
r>Remény létezik, hogy újrakezdjem? Már hetven elmúltam,
r>Ez saját őszöm és lassan már tél lesz! Miből okultam?
r>Remény létezik, hogy újrakezdjem? Már hetven elmúltam
r>
r>Nincs, ami összeköt az élettel, legföljebb az örök bánatom,
r>Életemben szerencsés sohasem, de peches az voltam. Fájlalom.
r>Az élet maga a mosolygó hazug! Folyvást csak jól becsapott!
r>Mikor valami jó nézett ki, akkor szemétséggel lecsapott!
r>
r>(Senrjon)
r>Jövő felé lépkedni?
r>Nincs mit keresni, van pech halmaz!
r>Élet, maga pech…
r>*
r>Vicsorogva vigyorit,
r>Tán’ nincs benne engedékenység…
r>Ez nekem barát?
r>*
r>Vicsorog, látszik rajta!
r>Mosolyt erőltetve hazudik!
r>Ezt érdemlem meg?
r>*
r>
r>(3 soros-zárttükrös)
r>Éveim súlya már nagyon is nyomja gyengülő, öreg vállamat,
r>Igyekszem tartani magamat, így aztán felemelem államat!
r>Éveim súlya már nagyon is nyomja gyengülő, öreg vállamat.
r>
r>(Septolet)
r>Élet hazugsága,
r>Visszássága,
r>Lelkem kínlódása
r>
r>Tűrjek mindent?
r>Hazugsága cement?
r>Nem gyűjtőm lehetetlent,
r>A fékezhetetlent…
r>*
r>
r>(Senrjú)
r>Életpatak vágy,
r>Partjai közt kordában.
r>Be is fog fagyni.
r>
r>(3 soros-zárttükrös)
r>Életem védőszárnyai közt nekem nincsen is helyem,
r>Már mosolya, előre is gúnyos, nem tévedek, vélem…
r>Életem védőszárnyai közt nekem nincsen is helyem.
r>
r>Fáj nekem ez a mosolygó élethazugság, nem győzőm észlelni,
r>Ő meg vicsorogva, de közben röhögve néz rám, hogy nem kell félni…
r>Az én életem maga a röhejes hazugság, nincs mit tenni,
r>Hetven elmúltam, ki tudja, meddig kell még ezt nekem eltűrni?
r>
r>Vecsés, 2018. június 5. – Kustra Ferenc – íródott; Alloiostrofikus versformában.
r>

Értékelés 

