Idő 
Értékelés 
Értékelés Hétköznapi pszichológia - Filozófáció…
r>
r>Optimista vagy pesszimista?
r>Pesszimista vagy optimista?
r>Optimistán legyek pesszimista
r>Vagy tán' pesszimistán optimista?
r>
r>Mind a kettő az élet része,
r>Elhagyni lehetne? Mi végre?
r>
r>A kérdés az előre adott,
r>Ki az, ki már szelet kifogott?
r>Ki az, aki már szelet fogott?
r>Van-e, ki már szelet megfogott?
r>
r>A filozófiát már oly' régen kitalálták,
r>És a logikát is elég régen alkalmazzák.
r>
r>A helyes útra a tanítónak van magyarázata,
r>Légy Te reális és legyél optimistán pesszimista.
r>Az optimizmus, főként a vágyak, a remény, áltatás,
r>Egy kis ború várás, mi jóra fordul... itt a megoldás.
r>
r>Vecsés, 2015. április 22. – Kustra Ferenc József
r>
Hétköznapi pszichológia
r>
r>A nyereségvágy, az élet garantált elrontója,
r>Irigység meg a testvére, a torz én mementója.
r>Ahogy nő a nyereségvágy, vele nő a fukarság,
r>De, hogy melyik volt előbb? Tudni melyik az igazság?
r>
r>Ha a módos lelkét eluralja a nyereségvágy,
r>Akkor az énképe is elromlik! Torz dicsőségvágy…
r>
r>Ha nő benne a fukarság és ez által is akar még többet,
r>Torzul a látásmódja, nem akar kiadni, magát üldöztet…
r>A túlzó irigység bizony okozhat így elmebetegséget!
r>
r>Az elsatnyult, kicsinyes és szögletessé vált lélek,
r>Csak folyvást az súgja neki, kiadni nagyon félek!
r>
r>Még nem is találták ki, hogy fösvénységből lehet meggazdagodni…
r>A beteg lélek, filléresedésből akar vagyont elrakodni!
r>Sőt vagyona azért kell, mert másokon ezzel lehet uralkodni!
r>
r>Azt hiszi a beteg lélek, smucigság maga, eredmény,
r>Amikor gyarapodik, úgy látja, kevés a keresmény…
r>Pénzsóvár zsugoriság, krajcároskodás… követelmény!
r>
r>Nem elég neki az Isten pénze sem, pedig máris sok van,
r>Csak gyűjti még, minél több legyen a banki ládafiában.
r>Elkölteni úgysem tudja, mert a fukarsága nem engedi,
r>Azt hiszi, az övé, és nem használja… magával nem viheti.
r>
r>Haszonelvű gondolkodás, a cicoma és hivalkodás!
r>Egyszerű életvitel és nem harácsoló gondolkodás?
r>Úrhatnámság? Pompa mellőzése, kivagyiság elhagyása?
r>Ezek biz' nem mennek neki, ezek a természetes...sajátja…
r>
r>Vecsés, 2015. március 15. – Kustra Ferenc József
r>
Hétköznapi pszichológia… + filozófiai meditáció.
r>
r>A látszat és a tény…
r>Mint a sötét és fény!
r>Lehetnek édes testvérek,
r>De, még szembe is mehetnek…
r>
r>A látszat, mondhat jót és oly' rosszat,
r>De ha nem figyelsz, jól elkábíthat!
r>A tény lehet jó és oly' rossz,
r>De járhatsz úgy, mint Ikarosz.
r>
r>Ha jó a hajó, úszik és szárnyal, akár indulhatunk
r>Nagy vizeken, folyón, és nagy homokhegyen átjuthatunk
r>Az írásművel, ha, te mérlegre teszed magad
r>Pellengérre állsz, jaj, ha, mondatod alulmarad.
r>Az írásművel, ha, te mérlegre teszed magad
r>Pellengérre állsz, jó, ha ott nem ásod el magad…
r>
r>Alapból fehér a hó és lehet, hogy fehéres a felhő.
r>Fehér jégen, fehér a leesett szűz hótakaró kendő…
r>
r>Ha van egy jó hajónk, akkor már indulás, mehetünk, örülhetünk,
r>Ringatózva a viharos hullámon, vad szélnek is örülhetünk.
r>Ha jó az élet, nagyon megérte, hogy mi ide születtünk
r>Megérte a kínlódás, hosszan felnőttünk, megöregedtünk...
r>
r>Kéklő, felhőtlen égen repül a boldogság kék madara,
r>De nem látni, mert egybeolvadnak, mint őzzel az agara.
r>
r>Ha jó ma a látszat, tegyünk érte, hogy tény legyen,
r>Tegyünk érte, hogy a kétség tovább úr ne legyen.
r>A tényt, te vágyod, vagy el is tudod viselni?
r>Vagy majd az őrületben elkezdesz hisztizni?
r>Majd, ha már itt az őrület, annak a küszöbén belépsz?
r>Ez lényeges döntés, mert akkor a látszaton, te túllépsz.
r>
r>Van bizony, fekete varjú és ott ül a feketerigó
r>Fekete űrben meg lesben áll az éji, fekete bíró.
r>De, hogy melyik, melyik, azt megtudni csak, pontos mérleggel lehet,
r>Itt a látszat nem él, tényt megállapítani méréssel lehet…
r>
r>Ha látszat, maga a tény,
r>Mint a sötét és a fény…
r>Ez egy örök rendelvény…
r>
r>Ne higgy a látszatnak, az nem vezet sehova,
r>Ha meg tudsz a tényről... talán, nem oda Buda!
r>
r>A látszatot az emberek nagyon imádják, akkor van miről morfondírozni,
r>A tény meg véges, abba a piaci csoportmeditálás bele szokott bukni.
r>Pedig a látszat nagyon megkeseríti az életet,
r>Nagy kínt hozhat terád, mert körbe kell járnod a végeket!
r>
r>Lehet, hogy a látszattal, ha elfogadod, elrontod az életed,
r>Míg, ha ténynek hiszel, vágányon tartod, éppen kisikló életed!
r>
r>Ha, tény, hogy fehér ló jön szembe, felugrassz és vágtatsz, mint mesebeli herceg?
r>Önbecsapás, mert a látszatot éled meg, nem oda születtél, nem vagy herceg.
r>Ki ezeket szétválasztja és úgy él, ő lehet egy igazi életherceg.
r>
r>Vecsés, 2015. február 21. – Kustra Ferenc József
r>
Hétköznapi pszichológia
r>
r>Embernek végül is csak az arca ismerhető,
r>Ezt látjuk, ezt mutatja, tán’ ilyen ő… ez nem ő!
r>Arca mögött lakik ama szigorú valóság,
r>És csak nézzük, de nincsen semmi átláthatóság!
r>
r>Lehet, hogy van kiskapu, a szem a lélek tükre?
r>Lehet! De ez lélekhez képest, csak kis mütyürke…
r>Sok mindent látni –de a legbensőt nem- a szemben,
r>Meg van, hogy a célszemély fordul, nincs velem szemben.
r>
r>Mást nem is tudunk tenni, csak lehetőség, találgatunk,
r>Próbálgatjuk, hátha a lelke mélyébe belelátunk…
r>Ez bizony nehéz, mert fájó, téves eszmékre ad okot,
r>Így talán soha nem tudjuk meg, igazi állapotot.
r>
r>A tűzhányó hegy is jéghideg kövekből áll,
r>De ha megmordul, ott kő, kövön is, csak szétmáll...
r>
r>Vecsés, 2015. február 14. – Kustra Ferenc József
r>
Megfáradt szekeremet tolom,r>nap mint nap el-elvonszolomr>kikövezett, bágyadt ösvényenr>csak úgy magam, ha nincsen öszvérem.r>r>Felnőnek mellettem az út menti fák,r>lombernyőjük lassan árnyékot ád`,r>s barna fürtöm ezüstbe vegyül,r>mint parányi csillag: ott legfelül.r>r>Nap és a hold, víz és a föld,r>tavasz a virággal, tél meg az imákkal,r>ég a kékkel, az örök mindenséggel,r>letérdelek utam végén - dicsőséggel!
