Álmaim kellettek, de ha nem is volt köd, mégis abba vesztek
r>És vágyaimat… megvalósítani, soha nem sikerültek…
r>Álma mindenkinek van, mert még ébren is oly' sokszor álmodik,
r>És vágya? Abból áll élet, akkor is, ha… de nem teljesedik.
r>
r>A fránya élet az álmokat ki sem bontja, becsomagolja,
r>És mikor összegyűltek, mint kocsiról a szenet, csak leszórja.
r>Van, akinek a telihold világánál nagyon rossz az álma,
r>Lehet, hogy túl sokat álmodott? Most élet büntetése várja?
r>
r>Én azonban szeretném, ne legyenek szomorúak a hangok,
r>Otthon az asztalnál, ha díszítjük, legyenek friss fenyőlombok.
r>
r>Nem voltam én soha piperkőcködő
r>Bár nem voltam én soha kévekötő!
r>Hogy lettem volna? Soha nem voltam én kerékkötő,
r>De az álmaim csak elrepültek, mint szitakötő!
r>
r>Hajnalban a már ráncos, öreg, álmos Hold is nyugovóra tér,
r>De majd holnap este, már új nemzedéknek, sok új álmot ígér…
r>
r>Vecsés, 2014. december 12. – Kustra Ferenc József
r>
Könnyeink, ha nagy orgiát ülnek,
r>A kísérőhang, nem jó a fülnek!
r>Baj, ha valamit zokogva kell elsiratni,
r>De ha zokogónak nincs oka, ő oktondi.
r>
r>Csillagok betakarnak a horizonton át,
r>De könnyek, csak tovább folytatják az orgiát?
r>Elég legyen, hagyjátok abba, ez meg minek?
r>A sírást közvetítitek, miért és kinek?
r>
r>Könnypatak, immáron apadjon el,
r>Nevetés, már reggel ébredjen fel.
r>Kacagjon inkább… sírás és a bánatos szó,
r>Egereket itatni, minek… mire való?
r>
r>Nézd a dolgot inkább a jó oldaláról,
r>Élvezd inkább, az öröm kábulatából.
r>Nevess, fájjon csak nagyon a rekeszizmod,
r>Örülj, mert ettől aztán nem lesz tumorod…
r>
r>Vecsés, 2015. január 31. - Kustra Ferenc József
r>
Ahogy lassan megöregszik az ember, úgy szembesül vele,
r>Hogy az élet és a fiatalság boldogsága elszökött!
r>Az idő elmúlik nem áll meg, ki tudja; lesz e jövője?
r>Az öregkor bajjal jár és az élet már csak ilyen csökött.
r>
r>Vecsés, 2015. január 18. – Kustra Ferenc József
r>
Vannak napokr>amikor úgy érzed,r>senki se szeret.r>Hogy nincs senkir>ki ha baj van,r>megfogná kezed.r>Valaki...ki csendesenr>a füledbe súgná:r>"Itt a válam....gyere,r>s a fejed hajds rá!"r>Akkor gondolj arrar>a milliónyi harcra,r>amit eddig megvívtálr>úgy hogy nem voltr>a kezedben szabja!r>Hogy neki rontvar>magad a világnak,r>nem adtad lelked r>a fekete királynak.r>Emeld fel fejed!r>S ne kesredj el!r>Mert egy olyan EMBER vagy,r>aki minden csatát MEGNYER!
Minden szerelmet,
r>Mint minden tűzet,
r>Éleszteni kell.
r>
r>Együttlét felold,
r>Energiát ad,
r>Ezért tenni kell.
r>
r>Ad önbizalmat,
r>Mint javadalmat,
r>Ez az, ami kell.
r>
r>Több ágyba bújás,
r>Sok bujálkodás,
r>Ez mi sokszor kell.
r>
r>Újból és újra,
r>Kell biz' a társa...
r>Szerelemhez kell.
r>
r>Összeborulás,
r>Több mint bármi más...
r>Csak akarni kell.
r>
r>Budapest, 1997. március 4. – Kustra Ferenc József
r>

Értékelés 

