Az alkonyattal mi még vagyunk, de jön a reggel, az ébredés,
r>Mi megmaradt bennünk az olyan nagyon kicsi, más is és kevés…
r>Mások lettünk mi egy izzasztó éjszaka alatt?
r>Mi lesz, most az elhagyott kis szónyomatok alatt?
r>
r>Holnap már majd nekünk másként süt a nap?
r>Éjjel a Hold, majd, erre, felénk szalad?
r>Változnak holnapra a reményeink?
r>Mikor is maradnak... Lételemeink!
r>
r>Fura ez a világ, amiben éppen élünk,
r>Jól, békében vagy háborúban telik létünk?
r>Haragszunk, veszekszünk, iszunk, és talán remélünk!
r>A végén persze... úgyis mindannyian lelépünk…
r>
r>Vecsés, 2015. február 24. – Kustra Ferenc
r>
(Bokorrímes)
r>Szelídség, finom-gyengéd erőszak… mindent megkapsz tőlem,
r>Ha nem akarod nincs harag, dönts, ahogy akarsz… felőlem.
r>Majd én megmutatom Neked a szerelmet, ne félj tőlem.
r>
r>(LIMERIK)
r>Szól a szám, érdekfeszítően,
r>Te meg hallgasd érdeklődően.
r>Veled lennék boldog,
r>Mástól meg viszolygok,
r>Neked is lélekemelően.
r>
r>Te csodálnál érdeklődően,
r>Szólna szám, érdekfeszítően.
r>Hiányod… őrlődők,
r>Vágylak… beledöglök.
r>Érzésem… fölemelkedően.
r>
r>Poros gödrösben lépked lábam,
r>Nem egyedül… veled van vágyam.
r>Vigasztaló sorok,
r>Távolban angyalok…
r>Te vagy szabadságom és vágyam!
r>
r>(3 soros-zárttükrös, önrímes)
r>Lehetnél velem élmény valóság vagy valóság élmény,
r>És nagyon hiszem, hogy fölséges lenne, nagy, közös élmény…
r>Lehetnél velem élmény valóság vagy valóság élmény.
r>
r>Vecsés, 2020. október 1. – Kustra Ferenc – íródott: romantikus gondolatokban… Alloiostrofikus versformában
r>
Hétköznapi pszichológia…
r>
r>A jobbítás, éppen azokat nem érdekli, akit tenni tudnának.
r>Mi homokszemek, mit számítunk egy homokbányába?
r>Nehogy már azt várják, hogy csak mi teszünk! Hatalmasok megtisztulnának?
r>De
r>Mindig azt akarják, hogy mi pusztuljunk megbánásba...
r>
r>Romló világ ellen, akik elrontották, tudnának… ha akarnának!
r>
r>Vecsés, 2017. június 24. – Kustra Ferenc
r>
Elment felettem az idő, annyira, hogy elmúlt az élet,
r>Életemben én voltam a pech-király… ember így mivé lett?
r>Elment felettem az idő, annyira, hogy elmúlt az élet.
r>
r>Magányosan, -toporogva- ácsorgok a létvonatom üres peronján,
r>A vonatom műhelybe ment, mert jött a nyár és javítani kell ablakán…
r>Magányosan, -toporogva- ácsorgok a létvonatom üres peronján.
r>
r>Hol toporogva ácsorgok, hol ácsorogva toporgok,
r>De az idő megy felettem, majd eltűnik, mint vakondok.
r>Közben néztem, ahogyan egy csapzott tollú vén lúd az út mentén
r>Tépdeste a parajt: valahonnan kiszabadult, jól elszökvén.
r>*
r>(sedoka)
r>Nagyon mennék már
r>Tovább, itt nincs mit várni.
r>Más tájat kéne látni.
r>
r>Úgy indulnék már,
r>Jaj, nagyon unom peront.
r>Bízok, várnak még újak…
r>*
r>(10 szavas)
r>Vágyom, még zakatoljon vonatom,
r>Közben nem öl meg az unalom?
r>
r>Látok egy nagy csapat kóbor kutyát,
r>Peronomhoz jönnek a nemjóját!
r>Talán, nem bántanak, az áldóját…
r>
r>Az életvonatom nem hagyhat itt a pusztai magányban,
r>Lehet, hogy máshol már várnak rám, zsenge szerelmi ruhában…
r>Ki tudja, még mit fogok látni még az életvonatomból?
r>Némi jó, ha rám akaszkodna, kiragadna unalomból.
r>Most itt nagyon rákattantam, hogy valaki szerelem-ruhában meg én?
r>Hah! Micsoda párosítás lenne… mit kezdenék vele a sor végén?
r>
r>Egy életvonaton osztozok én, önmagammal,
r>Bővítés itt nincs és nem is lesz, lét nem magasztal...
r>Egy életvonaton osztozok én, önmagammal.
r>*
r>(HIAQ)
r>Ez cudarul cuki
r>Kilátás, szerelem vagy más…
r>Rafinált a jövő.
r>*
r>Öregek mondták, hogy örüljön az öreg,
r>Hogy még lyuk van a fenekén és még meleg…
r>
r>Vecsés, 2018. március 22. – Kustra Ferenc
r>
Vágyam… virtuális szerelem?
r>És ha, tested birtokba veszem?
r>Így-se, úgy-se lehet,
r>Messze van a tested.
r>Bíz’ így lenne, jó, ha kérhetem...
r>
r>Valóságom, álmom, úgy vágylak,
r>Élvezném tested, így vadászlak...
r>Ha összeér bőrünk,
r>Majd, emléket őrzünk.
r>Kart karba, érzékkel csatázlak.
r>
r>Érzések hálójából nézem,
r>Ha, nem történik semmi, végem…
r>Köztünk van ötven év,
r>Itt már nem lesz, bíz’ hév.
r>Férfid megjött. Én meg csak nézem.
r>
r>Vecsés, 2018. szeptember 1. Kustra Ferenc – Romantikus LIMERIK csokor
r>