Közeledik… lehet már csak bliccelni fogok, az élet vonatán.
r>Majd mikor végleg felismerem, hogy nincsen már menni… hova is mán.
r>Amikor már talán torz frizurába fésülöm a hajamat
r>És az lesz a legnagyobb baj, ha már nem ismerem meg magamat.
r>
r>Ezt a csúnya sorsot, nem kívánom az ellenségemnek sem,
r>Maradjon az élet, tiszta fő, egészséges lelkiségem.
r>
r>Az idő bizony, láthatóan kortalan, itt nincsen véglet,
r>Előbb-utóbb mindent és mindenkit utolér az enyészet.
r>Mi is csak történelem leszünk, míg élnek, akik ismertek.
r>Utána, múlt tömeggé válunk, az utódok sem ismernek…
r>
r>Vecsés, 2012. november 5. – Kustra Ferenc József
r>
Ez az időjárás, roppantul, nagyon jő! El is...
r>Nem a véletlenek összejátszása és csakis…
r>
r>(3 soros-zárttükrös)
r>Eltévedtünk az élet kövezett országútján,
r>Most haladunk a sors sártócsás, vizes föld útján…
r>Eltévedtünk az élet kövezett országútján.
r>*
r>(Septolet)
r>Jobb már idő,
r>Mínusz családfő
r>Nem jő.
r>
r>Kiskabát kellő,
r>Menő!
r>Lelkem epedő,
r>Nyár jő?
r>*
r>(Senrjú)
r>Nekem az is jó,
r>Ha előbb, tavaszodik!
r>Tavasznyíláskor!
r>
r>Vecsés, 2020. február 12. – Kustra Ferenc – íródott: Alloiostrofikus versformában.
r>
Szívem bánatos, drága Liám,
r>Tested élvezném már, biz’ az ám.
r>Vágylak birtokolni,
r>Vágy akar uralni.
r>Özvegyi fátylad, nem kell már ám.
r>
r>Benned forrnánk egybe, ó, Liám,
r>Harcosan, véred lázítanám.
r>Messze… lehetetlen,
r>Vérem… tehetetlen.
r>Kéj megszerzésed, kidolgoznám.
r>
r>Veszetten csókolhatnál Liám,
r>Élvezném, mindazt… nem talmi ám.
r>Szeretet tapizás,
r>Kéjes gondolkozás.
r>Kéjemet Te is megkapnád ám.
r>
r>Vecsés, 2019. február 6. – Kustra Ferenc – íródott: erotikus LIMERIK csokorban
r>
(Anaforás, trió belső rímekkel, bokorrímmel)
r>Imádlak, mint hídpillér a folyó sodrását, de most a meder száraz, ó Hildegárd!
r>Imádlak, mint hídpillér a víz zubogását, de most a parti szélnek szól; fújdogáld!
r>Imádlak, mint hídpillér a víz rombolását, de most csak autókban; még, rohangáld!
r>
r>(LIMERIK)
r>Megőrölök, kedves Hildegárd!
r>Szerelmünk olyan, mint egy nomád?
r>Elkerüljük egymást,
r>Mint isis, iskolát...
r>Kapcsolatunk, mint életlen bárd...
r>
r>(Bokorrímes)
r>Szerelmünk tetőfokára nagyon vágyok,
r>Ha akarod, ezért mindent megcsinálok!
r>Gyere, szeretetből beléd palántázok...
r>
r>(Septolet)
r>Gyere, hozd szerelmet,
r>Nekem kegyelmet,
r>Eleget!
r>
r>Feleresztem vágyam füstoszlopát,
r>Építem totemoszlopát!
r>Magány halálsikolya,
r>Futásba...
r>
r>(Senrjú)
r>Ragyoghatna már
r>Lelked nekem, árny nélkül!
r>Vágyom... fényedet.
r>
r>(Sedoka)
r>Vágylak, mint vad szél,
r>Fák lombjait borzolni,
r>Mint zápor meglocsolni!
r>
r>Vágylak, szerelmes
r>Szívvel, megsimítani,
r>Lelkedbe behatolni!
r>
r>(HIAfo)
r>Nagyon szeretnélek!
r>Nélküled nincs élet,
r>Így életem, rothadt mocsár.
r>
r>(3 soros-zárttükrös)
r>Gyere Cicuskám, ne várakoztass,
r>Esténként engemet el, Te altass...
r>Gyere Cicuskám, ne várakoztass!
r>
r>Vecsés, 2020. október 13. – Kustra Ferenc – a szerelemről íródott: Alloiostrofikus versformában.
r>
(anaforás, 3 soros-zárttükrös, belső rímes)
r>Mint madárdal, szeretnék szárnyalni köd nélküli, pirkadó hajnalon,
r>Mint madárdal, berepülnék a lélekbe fogadó, lélek ajtódon…
r>Mint madárdal, szeretnék szárnyalni köd nélküli, pirkadó hajnalon.
r>
r>(anaforás)
r>Szeretnélek, mint hegytetőn a jelzőfüst a parazsát,
r>Szeretnélek, együtt élnénk át a szerelem mámorát…
r>Szeretnélek, messzire odáznánk a lelkek halálát.
r>
r>(Septolet)
r>Szeretnélek,
r>Ölelnélek,
r>Dédelgetnélek…
r>
r>Szeretnélek, de nagyon,
r>Ölelnélek, de nagyon,
r>Dédelgetnélek, de nagyon…
r>De… nagyon!
r>
r>(HIAQ)
r>Hívnálak lelkembe,
r>Az eszembe bevésődnél…
r>Magányunk elfutna!
r>
r>(3 soros-zárttükrös)
r>A lelked nyugalmába bevinném a csendem,
r>Te meg közben, csendben szeretgethetnél engem!
r>Ez nekem csak álom, vagy a lehetetlenem?
r>
r>Vecsés, 2020. október 15. – Kustra Ferenc – a szerelemről íródott: Alloiostrofikus versformában.
r>

Értékelés 

