Idő 
Értékelés 
Értékelés Patak leheli be az erdőtr>homályt hozó párájával.r>Bokrokra borít szürke kendőt.r>Fel is öltik ők méltósággal.r>r>Titkot hozó köd ül meg mindent,r>mesealakot szül látványa.r>Túl az erdőn madárka füttyent.r>Köszön a nyár. Viszont látásra.
Látom kisfiam vidám arcát.r>Még a szeme is mosolyt szór rám.r>Csodás reggel.r>r>Látom a kisfiam kedves arcát,r>amikor szeretettel néz rám.r>Délidőben.r>r>Látom a fiam fáradt arcát,r>mikor abbahagyja a munkát.r>Bús délután.r>r>Látom a fiam sápadt arcát,r>mit csak egy szerető apa lát.r>Késő éjjel.
E földön az emberiségünk közös,r>mely által minden egy vagyunk.r>Ideje hogy minden ember egymásra találjon,r>mert a föld a lábunk alatt közös tulajdonunk.r>r>De az igaz szeretet nélkülr>gyarló életünk mit sem ér.r>Hamis erkölcsök nevében r>Még mindig folyik a vér.r>r>Az igazság a szívűnkben van rejtve,r>melyben a lélek hangja ezredek óta vár.r>De csak nyílt és bátor szívek általr>nyílik a kapu mely szebb világra tár.r>r>Ki másnak örömét s bánatátr>egyformán érzi és megossza,r>az már a földi bajaink gyógyszerét r>nagy részben meg is hozta.r>r>Csak jóakarat által jöhet a változat,r>hol ember mint emberrel néz szembe,r>és lelke mélyéből őszinte hittelr>remélhet szép és dicsős új rendre.
Száraz kórón ücsörög a nyár.r>Hűs párával lepett a határ.r>Rőtarany lepel simul fákra.r>Eljön az ősz, már nemsokára.r> r>Ez a törvény. Így kell, hogy legyen.r>Most átadom neki a helyem.r>Még utoljára kiált nagyot.r>Halihó ősz. Már itt sem vagyok.
Dalversenyt szervezett a tehén.r>Hitte, hogy jó a hangja szegény.r>Elénekelte a bús dalát,r>mit szerinte mindenki imád.r>r>Nem aratott osztatlan sikert,r>mert sok biztosítékot kivert.r>A vakond volt a zsűritársa.r>Vakként jobb volt a fülhallása.r>r>Rögtön meghallotta a nyulat,r>hogy az előadón mulat.r>Elég hangosan kiabálta,r>hogy tehetségtelen a társa.r>r>Nem hallgatom a buta nyulat.r>Inkább ások egy jó nagy lyukat.r>Alszom egyet ott, aztán jól van.r>A föld alatt legalább csend van.
