Szófelhő » R » 607. oldal
Idő    Értékelés
Langyos esők, fájó könnyek,r>Sötét éjen felhők jönnek.r>Bíbor alkonyon vérfolyók,r>Földre csorog lehangolón.r>r>Kopár égen nincsen csillag,r>Égi jelenség álmot ringat.r>Hervadó rózsa, cigány élet,r>Tarna partján napfény nincsen.r>r>Kunyhóink helyén vad füvek,r>Templomunk harangján süket fülek.r>Földünkön kevés a hit, sír az Isten.r>Némán hallgat az idő csendes hitben.
Beküldő: Csík Ferenc
Olvasták: 1183
Az ember fiair>r>Felkelt a Nap halott, sápadt fényével,r>Késői szeptemberi nap gyenge melegével.r>Nézem a messzi, távoli tájat,r>Perzsel a múlt emlékei, ég a vágyam.r>r>Keres a gyűlölet, itt jár a hideg szélben,r>Megtalál minket a vándorló messzeségben.r>Mindenhol mérgező, keserű élet várt,r>Hordozza múltunk a régi gyászt.r>r>Örök szülőhazám e drága hon,r>Hol könny és bánat ostromol.r>Nincs szívünkben harag, már nem várunk csodát,r>Ősrégi cigány telepek őrzik még a lábam nyomát.
Beküldő: Csík Ferenc
Olvasták: 466
Gyertek, gyertek, gyerekek,r>Játszunk kinn a tereken.r>Mutassunk meg ennek a világnak,r>Miértünk kell nyílni a virágnak.r>r>Gyertek, gyertek, gyerekek,r>Szedjük fel a szemetet.r>Tiszta légtér kell az unokáknak,r>Kis madárkák örüljenek a fáknak.r>r>Gyertek, gyertek, gyerekek,r>Zengjük be a hegyeket!r>Békedalunk vigye a szél bátran,r>Minden gyermek éljen félelem nélküli boldogságban.
Beküldő: Csík Ferenc
Olvasták: 381
Fehér hattyúk úsznak álmaim kristálytaván,r>A holdvilág fénye járja át fájó dallamán.r>Lelkem lángján tiszta élet,r>Fekete, fehér, összekuszált képek.r>r>A hajnali fény vörösre festi az ég alját,r>Zord, bíbor szél viszi messzire szívem jajszavát.r>Megtiporta az idő, szerelmünk kopárrhant,r>A szív megszakadt az ősz titkain.r>r>Tábort vert a szívem lelke a csillagok alatt,r>Gyűlölt hideg szél bánt a sátram alatt.r>Számunkra idegenként, sikongva zokogunk,r>Végtelen időkön magunkra maradtunk.
Beküldő: Csík Ferenc
Olvasták: 1413
Himnuszr>r>Hatalmas ősfák dzsungelébenr>Ősi szellemek sötét szemei bámulnak felénk a feketeségben.r>A halottak völgyén sírón zeng az ének,r>A nép nélküli földön ránk ébrednek a szellemképek.r>r>Dicső népünk jeltelen sírban fekszenek szótlan,r>Búsan kísért a végtelen karavánútban.r>Jól tudom, apánk fiai szétszóródtunk a múltban.r>r>Átkozott teremtények vagyunk elátkozva,r>Hosszú, végtelen utakon meneteltünk leigázva.r>A mi földünkön nem lehet hazánk!r>Mély fájdalomtól szenved az ősanyánk,r>A holt törzsem jelét viseljük szívünkben.r>r>A világunk minden, csak nem becsületes,r>Tudom, a népünk koholmány történelmén rettenetes.r>Örökké él népünk, bár nem lesz béke a halálunk,r>Átvezet a túlvilágra, a sírunk ki van ásva.r>r>Hatalmas ősfák dzsungelébenr>Lelkünk ott lebeg békétlenségben,r>Könnyeink áradó sors végzetében.r>r>Tarnazsadány, Hidegvég. Roma nap alkalmára.
Beküldő: Csík Ferenc
Olvasták: 356