Idő 
Értékelés 
Értékelés Hullámzik a járdán a tömegr>szürke színű összefolyó massza,r>vezér parancsszava pereg,r>vezeti a népet a gazda.r>r>Nincsenek már egyéni szavakr>csak kilúgozott gondolatok,r>mit tehetsz megmondják a nagyokr>jó, hogy én kívülálló vagyok.
Nem tudom, miért kel fel a Napr>minden reggel és ragyog aznap?r>Tudom, fényben virágok nyílnak,r>s hogy őrködik a Hold hajnalig.r>Bár, biztosan van rá feleletr>miért ilyenek az emberek?r>Gondolom a válasz az lehet,r>szeretet szó róluk lepereg.r> r>Talán kellene egy varázsszó,r>amely minden szívhez elvezet.r>Tűnő csendben, végtelen vágyakr>felett álomvilág lengedez,r>szívekben ott lesz a szeretetr>és halkan majd hálát rebegnek.r>Felkelt nappal a lélek izzik,r>hisz a szeretet naggyá válik!
Esik az eső, süt a nap,r>Móricka jó nagy pofont kap,r>Mert Feri bácsi azt mondtar>Hogy zsebóráját ellopta.r>r>Fenéken rúgás következik.r>Az egész család veszekedik.r>De az óra elő nem kerül,r>és Feri bácsi megkergül.r>r>Még egy pofon, még egy rúgás,r>és heves kutya ugatás,r>de Móricka meg sem mukkan,r>és elmarad a vallomás.r>r>Előző este, szedtevette,r>Móricka az órát zsebre tette,r>És egy haverjának eladta,r>Ki aznap eltűnt nyugatra.r>r>Íme az óra gazdát cserélt,r>és idegen zsebnek bujdosója.r>Ez e versnek bonyolult r>és tragikus csattanója.
Megfogva paripáját a hős vitézr>körbenéz az átokülte tájon,r>mióta látta eltelt bő tíz év,r>látására szíve sajdul fájón.r>r>Ezt a szent földet ment megvédenir>sakálfejű gyilkos hordák ellen.r>Rég megfakultak az emlékei,r>de most visszakúsznak lassan, csendben.r>r>Itt érte őt az első szerelem,r>boldogság virága nyílt ki néki,r>mit leszakított a veszedelemr>azt hitte nem tud nélküle élni.r>r>Távol otthonától vérben gázoltr>kőabroncs ejtette fogul szívét,r>de most már épp eleget harcoltr>újra érzi a szabadság ízét.
Három hete nem fürödtem,r>és saját orrommal észlelemr>a hónalj, a láb és fenék szagom.r>r>De most már elegem van, mertr>irtózok olajos, festékes kezemtől is.r>Fürödnöm kell, és a koszt le kell súrolnom!r>r>Csak a citrom és alma szag volt mentésem r>hogy eltűrjem magam, mert hetekig r>festettem sárga és piros csendéleteket.r>r>De néha kimentem a nyílt és dúsan zőld dombokra is,r>poros ösvényeken, és engedtem hogy az izzó napr>égesse nyirkos testemet az irgalmatlan hőségbe.r>r>Ezek a kirándulások hasznos változást nyújtottak,r>mert fél tucat Provence-i jelenetet is sikerült megfestenem -r>ragyogó zöld cserjék, barnás tetők, és csillogó kék egekkel!r>r>Végül is itt állok, mint egy zsákba öltözött bűnbánó, ahogy r>a forró víz gőzölög a kádban. Szappan, pamacs, és a borotva r>készen áll egy új, bemutatható énemnek létrehozására.r>r>És ha végre kilépek a kádból, mint egy újszülöttr>csecsemő első fürösztése után, szeretőm, aki mégr> egy rövid ideje kifogásolva ráncolta az orrát,r>r>már melengetni fogja az ágyamat a paplan alatt, r>ahonnan megcsodálhatja tiszta testemet, és végre r>telt karjai és combjai közt extázisig ringathat.
