Idő 
Értékelés 
Értékelés Ördögöd van, angyali ördögöd,r>sorsod felett eddig jól őrködött.r>De előre is nézz, ne csak hátra,r>többre nem is egy szívdobbanásra.r>r>A láthatáron feltűnt egy angyal,r>sorsokat átmetsző sötét karddal.r>Szépség álarcába bújt gonoszságr>otthona talmi, hamis menyország.r>r>Angyali ördögöd még átölel,r>nagy segítség ez, de csak félsiker.r>Hiteddel kövezd ki sorsod útját,r>taszítsd el kísértés édes csókját.
(In memoriam: Berencsi László)
r>
r>Faragott sast kaptál ajándékba,
r>Így szárnyalj Te is Te gyalogbéka.
r>Legyen tied minden... a látóhatár...
r>Élted hosszú legyen, kívánom immár.
r>
r>Életutad jól végigtekintve,
r>Sok jót látunk, és nem erőlködve.
r>Család s munka töltelék életedben,
r>Tartalmas lehetett végeredményben.
r>
r>Lakótelep omló, düledező,
r>Te csináltad, Te kísérletező!
r>Jó isten azonban nem ver bottal,
r>Csak egy lakótelepi lakással.
r>
r>Fiatalabb, lehet bölcsebb is vagyok,
r>Tán’ nem falra hányt borsók a tanácsok.
r>Azért szólók hozzád, oly' hosszan máma,
r>Bízom, csak benő végre fejed lágya.
r>
r>Az életnek három fő feltétele
r>Ad lehetőséget hosszú életre.
r>Ez a nagy hármas adja meg nekünk,
r>Hogy még soká veled ünnepeljünk.
r>
r>Kutatók és élet bizonyította:
r>Szükséged lenne sok-sok "c" vitaminra.
r>Naponta egyél meg, jó sok fokhagymát,
r>Nyaggasd esténként, hosszan a nagyságát.
r>
r>Hatvan év az idősebb kor kezdete,
r>Leszel lassan mindegyikünk gyermeke.
r>Megígérjük, majd rólad gondolkodunk,
r>Veled, mi, ha akarod, társasozunk.
r>
r>Most már nincs más hátra, mint baráti
r>Hosszú, boldog életet kívánni.
r>Lacikánk! Maradj meg nekünk sokáig,
r>Mondjuk úgy, Isten éltessen sokáig.
r>
r>Vecsés, 1998. augusztus 19. – Kustra Ferenc József
r>
Hőstörténetünk…
r>
r>Az oszmán Szulejmán szultán,
r>Az Mohács környékén járván,
r>Ezerötszáz huszonhatban,
r>Belegázolt, az hazába.
r>
r>Győzött Eger ötvenkettőben,
r>Elesett négy évvel későbben.
r>Szigetvárnál, az gaz szultán,
r>Ötvenhatban ostromol mán.
r>
r>Számára Szigetvár vívása,
r>Erővel elfoglalása,
r>Délnyugat-Dunántúl bírása,
r>Hatalma megszilárdítása.
r>
r>Ne feledjük ki védte a várt,
r>A tiszttartó, horvát Sztancsics Márk.
r>Vitézek kétszázan, vértben,
r>Hazafias szeretetben.
r>
r>Szembe velük a gaz török,
r>Ekkor bizony mondott csődöt.
r>Itt győzött a hazaszeretet,
r>Horvát Márkó mindent megtett.
r>
r>Vele küzdtek vitézei,
r>Ezek a hősök, Szigeti
r>Végvári harcosok valának,
r>Segítettek nagyot, hazának.
r>
r>Méltóak, dicsérjük őket,
r>Értünk hullatták vérüket.
r>Testüket vágták- szaggatták,
r>Ők törököt kaszabolták.
r>
r>Győztek, életben maradtak,
r>Említsük ezt utókornak.
r>Szeressétek és tiszteljétek,
r>Méltóak; Szigeti vitézek.
r>
r>Hatvanhatban újabb ostrom,
r>Támad az oszmán hatalom.
r>Szigetvárnál régi szultán,
r>Újra, megint ostromol mán.
r>
r>Közben várat erődítették,
r>Védte horvát bán, Zrínyiék.
r>Szaggatták- vágták testüket,
r>Ők kaszabolták törököket.
r>
r>Nagy volt a török túlerő,
r>Hazafiság… nem elegendő.
r>Gaz török győzedelmeskedett,
r>Zrínyi Miklós is elesett.
r>
r>Zrínyi kirohant a várból,
r>Lekaszabolt az oszmánból.
r>Várvédelem, emlékezetült,
r>Ez a halál, óh megdicsőült.
r>
r>Az oszmán Szulejmán szultán,
r>Az Sziget környékén járván,
r>Dicsőségét meg nem érhette,
r>Hurikhoz távozott a lelke.
r>
r>Tragikus, hazánk ezer éve,
r>De volt néhány, nyertes, szép éve.
r>Emlékezzünk mindig, hősökre,
r>Vitézekre, méltó ősökre.
r>
r>Budapest, 1997. április 5. – Kustra Ferenc József
r>
Olyan vagy, mint habcsók a karácsonyfán… nekem erre nem telik.
r>Olyan vagy, mint az ima, nem hallik... a harangot félreverik.
r>Olyan vagy, mint a délibáb… mesés, nagy szemkápráztató.
r>Olyan vagy, mint illó tünemény… valóság elaltató.
r>
r>Pedig kívántalak, vártalak, egész életemben,
r>De nem jöttél és meghaltam, a saját végletemben.
r>Szerencse! Te nem vagy a híres, gaz csábító!
r>Nem tetszettem, elkerültél, Te... csak ámító!
r>
r>Azt hiszem, hogy most már úgy lesz... Nélküled élem le az életem,
r>Azt meg, hogy meddig tart, ki tudja... Gyertyám, csak egyedül égetem.
r>
r>Vecsés, 2015. február 1. - Kustra Ferenc József
r>
Hétköznapi pszichológia
r>Ember életét „tanácsadók” végig kísérik.
r>S akarja vagy sem a tanácsok is elkísérik.
r>Vannak okos tanácsadók, kik jókat mondanak
r>S vannak kéretlen prókátorok, kik csak dumálnak.
r>Tanácsadó végül is mind, ki véleményt kimondja,
r>Mert ember agya információkat raktározza.
r>Eszünk, lelkünk, folyamatosan alakul, változik.
r>Sőt velünk sokszor nagyon gúnyos játékot… eljátszik.
r>Vannak jó érzésű tanácsadók, kik szívből mondanak.
r>Vannak kéretlen tanácsadók, kik csak úgy beleszólnak.
r>Beleszólnak a dolgainkba rokonok és barátok,
r>Véleménnyel szülők, ismerősök, szomszédok, tanárok.
r>Nagyon kikerülni a sok véleményt, tanácsot
r>Nem lehet, ez nem olyan, hogy leoltjuk pilácsot.
r>A kommunikáció, kérdés, válasz, vélemény…
r>A tárgyban kinyílik a sok-sok tele ész szekrény…
r>Van objektív jó tanács, elutasítani dőreség!
r>És van a szubjektív tanács… mit megfogadni hülyeség?
r>Ki tudja, hogy előre, hogy alakul az élet,
r>Utólag derül ki, hogy a tanácstól mivé lett.
r>
r>Sokszor a reggel bölcsebb az esténél,
r>Van dolog, mit nem értünk villanyfénynél
r>Van az ital, ami rossz tanácsadó
r>És következménye… lélekromboló.
r>
r>Van úgy, hogy nem fogadjuk meg a jó tanácsot,
r>Önzésből, önérzetből építünk gátrácsot.
r>Meg, van még az önfejű, ki mindent jobban tud
r>Neki aztán tanácsot adni senki sem tud.
r>
r>Végül is, ki nem akar „kéretlen tanácsot”
r>Ne beszéljen, hallgasson, fogja be a lepcsót.
r>Van, kinek tanácsát legalább meg kell hallgatni,
r>Sőt létezik, hogy van, amit biz’ meg kell fogadni.
r>Ki jó tanácsot nem fogadja, maga látja kárát.
r>Ha megfogadja, akkor jó lesz, maga szedi hasznát.
r>Ki rossz tanácsot nem fogadja, maga szedi hasznát,
r>Ha botorul megfogadja, bíz’ maga látja kárát.
r>Feleim az Úrban, okos szó, tanács itt nem lehet,
r>Én ilyet nem adok, lelkem erre nem vetemedhet.
r>Tán’ mindenki a saját sorsa kovácsa
r>És intézze sorsát, de kárát ne lássa.
r>Ki tudatosan rossz tanácsot ad, lehet, éltedet elcseszi,
r>Tiszta szűzies vágyadat, hetéra fizetségnek elviszi.
r>Kinek nincs pártolója, lehet, csak rossz tanácsot kap,
r>Aztán mikor kezével markolna, üres semmit kap.
r>Vérfagyasztó a kín, mikor kiderül, rossz volt a tanács,
r>Akkor hiába fohászkodsz, ha megvalósult a tanács
r>És hidd el, itt az áhítat nem segít,
r>Csak valós, építő tanács üdvözít.
r>Lángnyelvű piros pipacsok, az ámító szép szavak,
r>Közben meg csak üres toklászok, amik elhangzanak!
r>Rossz tanács meg maga a gaz, a jó feketeföldbe,
r>Csak beleragad a lábunk, cselszövés lesz belőle.
r>Volt nekem vagy nyolc-tíz élethatározó döntésem
r>De ma már tudom, minden esetben rosszul döntöttem.
r>Majdnem mindben, mások adtak fölöttébb rossz tanácsot,
r> Genyó sors meg behajtotta rajtam eztán... harácsot.
r>
r>Talán ne mindig higgy a tanácsnak… pernye lesz az álmod.
r>A történelmed, nem biztos, hogy engedi… korrigálnod.
r>Ilyen rossz esetben a létmágia nem segít.
r>Rád borult fekete-lepel álarc sem ékesít.
r>
r>Tudjátok! Bármely tanács, csak információ.
r>Viszont másképpen, mint zászlórúdon a zászló!
r>Óh, jó tanácsot stencilezni nem lehet,
r>De ember rossz tanácstól tévútra mehet…
r>
r>Vecsés, 2013. július 3. - Kustra Ferenc József
r>
