Idő 
Értékelés 
Értékelés Könnyező, haldokló csillagok,
r>Mondjátok, hogy óh… én ki vagyok?
r>Csak hulló csillag a kék égben
r>Vagy törmelék a semmiségben?
r>
r>Vágtatnék én harci szekéren…
r>Csak álmodok hosszan és mélyen,
r>De nincs lovam, nincs is szekerem,
r>Csak nagyon vágyódik a lelkem.
r>
r>Szárnyalnék, mit sas a kék égben,
r>Halásznék, mint sirály a vízben.
r>Tortát sütnék, mint egy cukrász,
r>Bolondoznék, mint mitugrász.
r>
r>Lehetnék akár hulló falevél,
r>Őszi színben zsugorodott levél.
r>Vagy vagyok inkább szíven lőtt vadkan?
r>Térdre esve, hajnali harmatban.
r>
r>Lehetnék boldog, elégedett,
r>Mint ünnepi cipő, fényezett.
r>Lehetnék óriási nagy hegy,
r>De csak semmi vagyok, ez nem megy.
r>
r>Vágyó lelkem, üres, magányos,
r>Eszem hiába céltudatos.
r>A kettő nem zárja ki egymást,
r>Ez van, hiába szeretnék mást.
r>
r>Vecsés, 2010. február 3. - Kustra Ferenc József
r>
Makadám bambuszliget…
r>
r>„(erős)vágyakozás” „Ku- xiangsi” Szótagszám = 7, 3, 3, 4, 5, 7, 3, 3 – Rímképlet: axaxaxxa
r>Mint egy romos makadám
r>Út, oly’ az
r>Éltem ám.
r>Zötykölődök,
r>Út, száraz hullám.
r>Színek, emléktelenek,
r>Fakóság.
r>Száll imám…
r>*
r>„Selyemút” „Huanxistra” Szótagszám = 7, 7, 7, 7, 7, 7 - Rímképlet: aaaaxa
r>Sors, minősíthetetlen,
r>Élet így lehetetlen.
r>Boldogság? Vehemensen
r>Kerül, tán’ betegesen…
r>Élet szép is lehetne,
r>De csak egészségesen…
r>*
r>„Bambuszliget” „vu-csüe” Szótagszám = 5, 5, 5, 5 - Rímképlet: xaxa
r>Nehéz helyzetben
r>Araszol létem,
r>Toll, papír nélkül,
r>Nincs tovább. Végem…
r>
r>Vecsés, 2018. február 10. – Kustra Ferenc József – íródott: kínai versformában.
r>
Emberben bízni,
r>Nagyon rémes gondolat.
r>Kárát szenvedtem!
r>*
r>Bámulok. Csak úgy
r>Látom világot, hazug...
r>Mit hoz a jövő?
r>*
r>Az élet álom,
r>De oly’ mint egy rémálom;
r>Kéne ébrednem.
r>*
r>Érzelem völgybe
r>Tombol lelkem mélysége;
r>Mást nem érdekel.
r>*
r>Siker, mi kerget!
r>Utol nem ér, nem siet.
r>Csak megyek tovább….
r>*
r>Magam vagyok én
r>Kívül-belül fenomén;
r>Hiszik? Vagy csak én?
r>*
r>A csönd oly’ sűrű,
r>Hogy körbeölel, megfojt;
r>A lelkem sajog.
r>*
r>Életfa gyökér
r>Vagyok saját magamnak;
r>Locsolást kérek!
r>*
r>Kinek hatalma
r>Nincs, ne mondjon véleményt...
r>Sárba tapossák!
r>*
r>Ha én igazat
r>Mondok, jól megköveznek;
r>Így volt mindig is.
r>*
r>Szürke állomás
r>A következő megállom;
r>Vizet veszek fel.
r>*
r>Elbandukolok,
r>De nem tudom, hogy merre;
r>Gyere Te erre.
r>
r>Vecsés, 2012. szeptember 10. – Kustra Ferenc József – íródott; senrjú csokorban.
r>
Mézes és epés adagokban,r>Örömteli és bánatos porciókban,r>Van földi sorsunk kimérve.r>r>Az Édenre melyet elhagytunkr>Mégis vissza gondolunkr>De az üdvösség még nincs elérve.r>r>De majd eljön az a hajnalr>Mikor méz és epe, bánat s öröm,r>Többé nem ural felettünk;r>r>Mikor az ember megváltásar>Isteni győnyőrben ragyogr>És mindannyian szabadon lélegzünk.
Ha vérrel írnám versemet,r>lenne az élethez írt óda,r>szenvedéllyel ízesítve,r>s a bánat könnyeivel sózva.r>r>Ha valaki iránt hálás vagyok,r>mindenkit bele kell értenem.r>Minden csókért köszönet jár,r>Az összes szidást értékelem.r>r>Amint e dombon álmélkodok,r>csak egyre kérve fohászkodok:r>Egy olaj fa csak úgy erősödikr>ha minden széllel megküszködik.
