Idő 
Értékelés 
Értékelés Hogy mondjam el, hogy mit érzek éppen,r>úgy felbolydult most ez a világ,r>eddig örökös magányban éltem,r>olyan üres volt ez a világ.r>Nem érdekelt, hogy nyílik a rózsa,r>nem vágytam régen az illatát,r>Nem várt rám senki, mégis oly jó volt.r>Olyan kerek volt ez a világ.r>Nem akartam, de úgy felkavartál,r>lelkem most mélyen izzó parázs,r>dübörgő vonatként zakatol szívem,r>teérted dobog. Miattad fáj.r>Nem akartam a karod ölelését,r> simogatásod, csókjaid hadát,r>s mégis érzem: ha végigsimítasz,r>lelkemben fellobban minden parázs.r>Szemedben fénylő csillagot látok,r>olyan fényesen ragyog reám,r>elvakít. Szinte magam sem értem.r>Szemed tükrében szép a világ.
Írtam egy pár sort, bár nem vagyok nő,r>de belegondoltam mit érezhetett ő.r>r>Sétálva este a parkban r>egy fekvő férfit láttam a bokorban.r>Jól van uram? Kérdeztem tőle,r>de válasz helyett arcomban volt ökle.r>Ugrott vágyával durván énrám,r>magját belémlökte, s hörgött némán,r>és jött a másik élveteg barom,r>úgy éreztem jobb ha most hagyom,r>mert szabad csak akkor leszek,r>ha e szörnyűségbe beleegyezek.r>Négyszer-ötször tették meg velem,r>a fájdalomtól felejtettem nevem.r>Mikor ott hagytak a fűben pihegver>felhúztam bugyimat lassan remegve,r>szégyenérzettel telve indultam haza,r>úgy döntöttem ezt nem mondom el soha.
Pottyantott a toppantór>lepotyogott pettye,r>panyókában pityeregr>pettyet akaszt szegre.r>r>Pottyantottra toppantottr>pottyos lett a pettye,r>pottyos pettyét most hogyanr>akassza a szegre?
Mikor én gyermek voltamr>volt egy csendes világ,r>legyél jó, büszke fiamr>így nevelt az apám.r>r>Forradalom borzalmar>vette el a hitét,r>vörös, pufajkás barmokr>megkínozták szegényt.r>r>Gyermekként nem értettemr>mi az a gyűlölet,r>nem mesélt el nekemr>éjsötét bűnöket.r>r>Lubickoltam a létbenr>vidám gyermekkorban,r>szabadságra leltem, mintr>apám ötvennyolcban.r>r>Becsülettel nevelt felr>erőt adott nekem,r>ha csetlettem – botlottamr>megfogta a kezem.r>r>Mit tőle a vörös szélr>elfújt mindörökre,r>egyszer én visszasöprömr>szívvel megjelölve.
(Egy névtelen szamuráj énekéből. 14. század) r>r>Nincsenek szüleim. r>Az ég és a föld az apám és anyám,r>és az örökös éberség a hazám.r>Az őszinteség az egyetlen varázsomr>és lélegzetem ritmusa az életem s halálom.r>Nincs testem kivéve a kitartás,r>és nincs más stratégiám mintr>az árnyéktalan gondolkozás.r>Az egyetlen jövedelmem az értelmem,r>és rejtett titkom a saját jellemem.r>A szemem a mennyek villámlása.r>Érzékenységem a fülem hallása.r>Sebességem a végtagjaim, r>íme, a leghűbb barátaim.r>Csodám a helyes cselekedet.r>Az alkalmazkodás határozza meg elvemet.r>Egyetlen ellenségem a hanyagság,r>és kardom a pucér valóság.
