Idő 
Értékelés 
Értékelés Hétköznapi pszichológia
r>
r>Ha majd meghalok? Akkor már nem húzza életteher a vállaimat,
r>De majd a leszármazottaim, haragban lesznek, mert volt valamim…
r>Ha majd meghalok? Már nem tudom elmondani ezt a nagy bánatomat,
r>Pedig kéne,
r>Mert a háború majd akkor kezdődik, hogy markolják a valamim…
r>
r>Levegő, mérgező lesz, szerelem eltűnik... Hagytam hagyatékomat…
r>*
r>
r>(Septolet)
r>Szív-gyűlölet föltámad,
r>Értetlenség letámad,
r>Van, mi rád marad,
r>Gazdagítsd magad!
r>
r>Mi maradt,
r>Jogosan rád-maradt,
r>Odaragadt!
r>*
r>
r>(Anaforás senrjon duó)
r>Kiváltság nem-igen van,
r>Mert a juss, mi jogosan jár!
r>Már nem kedvezek…
r>
r>Kiváltságot, nem-igen
r>Adtam, fontos: élet-igaz!
r>Halállal vége…
r>*
r>
r>(Bokorrímes)
r>A halál nem csodatévő,
r>Sőt, még nem is megigéző,
r>Gazdagodna ingyenélő!
r>
r>(3 soros-zárttükrös duó)
r>Feszültségben bugyborékol a harag,
r>Rokonok közt, ez maga büdös dögszag…
r>Feszültségben bugyborékol a harag.
r>
r>Rokonok közt az ellenségeskedés csak nő,
r>Már látszik, az örök-harag is kifejlődő…
r>Rokonok közt az ellenségeskedés csak nő.
r>
r>(HIAfo csokor)
r>Emberi faj ilyen.
r>Van, kinek a vagyon
r>Egész élete értelme.
r>
r>Emberi faj ilyen.
r>Van ki mindenkiét
r>Begyűjtené, ó boldogan.
r>*
r>
r>Én már nem tudok, és nem akarok változtatni,
r>De nem is fogok senkit, kicsit sem kárhoztatni.
r>Mindenki éljen meg, ahogy tud, ha én már meghaltam,
r>A túlvilágon jó lesz, majd elmondom, ha rákaptam.
r>
r>Vecsés, 2020. szeptember 7. – Kustra Ferenc József – íródott: alloiostrofikus versformában.
r>
Hétköznapi pszichológia…
r>
r>(Bokorrímesben)
r>Van, hol lassabban múlik az idő, van, hol jól "latoltan"…
r>Van, amikor nem telik az idő, de van elhantoltan…
r>Van úgy, hogy rohan, az idő, és nem is összehangoltan…
r>
r>(Közbeni változások: önrímben)
r>Hajnalban, bársonyos még a sötétség és ő az ég ura!
r>Aztán hirtelen felkel a nap, és a fény lesz, ég főura!
r>A bársonyos sötétség, már loholva visszaszól: este ismét ő lesz az ég ura…
r>Az immár reggeli napfény, szeretettel csak körülnéz, mert ő lett az ég főura!
r>
r>(Senrjon csokor)
r>Az idő csak megy, halad,
r>Reá szükség, mindig nagy akad!
r>De, ez elsiklik…
r>*
r>Az idő bársonyosban
r>Sem áll meg, monotonon halad!
r>De, fel sem tűnik!
r>*
r>Az idő hajnalfényben
r>Is rohanva csoszog előre!
r>De, észrevétlen.
r>*
r>Az idő napközben is
r>Csak folyik a homokórában.
r>De, még le is jár…
r>*
r>Az idő nem tiszteli
r>Természetet, meg az embert sem.
r>De, halált igen!
r>*
r>Az idő, csak halállal
r>Nem bír el, útja ott megszűnik!
r>Az idő után?
r>*
r>
r>(3 soros-zárttükrös)
r>Az idő, maga a lét, láthatatlan pillantok tömkelege,
r>Sok picinyi történés lesz, mi egyberagadtak egyvelege…
r>Az idő, maga a lét, láthatatlan pillantok tömkelege.
r>
r>Vecsés, 2020. december 25. – Kustra Ferenc József – íródott; versben.
r>
Az időt nem gyűjthetted.r>Pénzért megvenni nem lehet.r>Egyszer elfogy az időd.r>Fogul ejti majd a jövőd.r>r>Ragadd meg a pillanatot,r>ami neked megadatott.r>Élvezd hát az életet,r>addig amíg megteheted.
Meghívást kapott pelikán,r>egy szép vasárnap délután.r>Hivatalos lett ő mára,r>egy jó kis hallakomára.r>r>Üres kézzel nem mehetek.r>Ajándékot, most mit vigyek?r>Hallakoma lesz ma este.r>Biztos halat hoz a medve.r>r>Nem vihetek én is halat.r>Sok lesz az, mind megmarad.r>Hát fogott gyorsan egy békát,r>mégsem vihetek én répát.r>r>Tó partján volt a lakoma.r>Össze is gyűlt ott sok koma.r>Nyuszika egy répát hozott,r>medve koma mézes csuprot.r>r>Süni hozott egy almát is,r>ő azt szerette amúgy is.r>Volt holló hozta mazsola.r>Hogy lesz ebből hallakoma?
Homlokomon csattan két kezem,r>Nem értem, hogy mi történt velem.r>Fáradt vágyódás ül nyögve rajtam.r>Isten tudja, mit akartam.r>r>Szerettem volna tiszta életet élni.r>Kínzó vágyaktól soha sem félni.r>Mit értem el vajon a vágyódással?r>Összevesztem egy kedves, jó baráttal.r>r>Nehéz erről őszintén írni.r>Legjobb lenne elbújva sírni.r>De most vajon mi lesz erősebb?r>Férfi büszkeség nem ejt könnyet.r>r>Befelé sírok, ez egy átok!r>Elvesztettem egy barátot.r>Nem tudom, hogy hol hibáztam.r>Magányra cseréltem büszke vágyam.
