Idő 
Értékelés 
Értékelés Megint tél van. Süvít a szél is,r>dühödten fúj be a balkonon,r>hideg csókjával rálehelver>mintát képez az ablakon.r>Hófehér, csipkés jégvirágot,r>dérrel bevonva csillogón,r>hideg szépsége elvarázsol,r>pedig most fázom, oly nagyon.r>Reszketnek most a csupasz fák isr>a dértől, mely ott ül águkon,r>remegve, hajlongva nyúlik az águk,r>megsuhintva az ablakot.r>S mégis: ebben a hidegségbenr>valami olyan csábító,r>az a hófehér, tiszta szépség,r>valahogy olyan nyugtató.r>Abban a tiszta fehérségbenr>nincs bűn, s oly tiszta, mint a hó,r>nem is kell más. Most erre vágyom.r>s nézem, ahogyan hull a hó.
Ecsetem szavakba mártomr>vászonná vált a papír,r>a színekkel vígan játszomr>átfestheti egy radír.r>r>Szavakból festek képeket,r>mit csak érezni lehet,r>míg élhetem az életetr>nem kopik el az ecset.
Felkúszik a dér az ágonr>rátelepszik csendesen,r>hólepel ül fent a fákonr>nem hagyja így meztelen.r>r>Tél uralja már az erdőtr>jégcsap szülte kardokkal,r>vöröslő nap szabta ernyőtr>beborítva bíborral.
Emlékek padján ülünk ketten,r>r>ki átölel csak egy sziluett.r>r>Sárba tapossuk a múltunkat,r>r>posványba veszett a szeretet.r>r> r>r>Rút, sötét vihar tépi lelkem,r>r>sebzi, vízzé szentesítve vért.r>r>Ördöggé vált gyönyörű angyal,r>r>ki csak egy szerető szívet kér.
Szabadon békéről álmodni,r>Istenben, Istennel dicsőségben,r>Csak annak vágya, kinek e béke,r>Utazás a végtelenbe.r>Lüktető világunk káosz a rendben, r>Ingaként leng holtan a mindenségben,r>Cikornyás élet, siker és fölény,r>Igéz Lucifer, a lázadó s álszerény,r>Diadalüvöltés a végzetén.r>Istennel, Istenben dicsőségben,r>Utópia, vágy, álom marad csak,r>Mindörökre.
