Idő 
Értékelés 
Értékelés Egy kicsit többr>Egy kicsit több jóság kellene ebben a rút világban,r>több szeretés, és ölelés könnyektől nedves éjszakákban.r>Kicsit gyöngédebb érintés abban a furcsa félhomályban,r>hol nem érzi már a két kezünk azt az ölelő erős vállat.r>Egy kis megértés kellene, mikor ott ülünk méla gyászban,r>s őszinte részvét, mely tükrözi, fontos lehetsz még másnak.r>Segítség annak, ki gyönge, kezet nyújtani bátran,r>S embernek lenni életünk bajoktól rengő viharában.r>Kicsit több erő! S remény! Hogy hinni tudjunk még másban,r>Akkor is, mikor szívünkben keserű csalódás van.r>Sok-sok erő és akarat! Hogy ne győzzön le a bánat,r>s leküzdjünk minden akadályt, s higgyük: még szebb idők várnak.
Még mindíg érzem álmombanr>szőke hajad illatát,r>álmaimban minden éjjelr>te vagy nekem a világ.r>r>Zilált ágyban felébredver>rám rohan a valóság,r>már nem vagy te itt mellettemr>otthonod a menyország.r>r>Bárcsak ébren is álmodnékr>foghatnám a kis kezed,r>könnyes szemmel égre nézver>suttogom a te neved.
Függőágyat font az éjjelr>kis holdfényből a pára,r>felakasztja csillagfénybenr>egy ködben úszó fára.r>r>Csend dermesztett pillanatotr>hímzett rá az ágyra,r>holdfénypaplan borítja ber>egy csendes éjszakára.
Szép szemeit látván, azon gondolkodám,r>Hogy eme leány szívét, nagyon elrabolnám.r>Hogy lehet még szingli egy ilyen leányzó?r>Számomra e rejtély, továbbra is megrázó.r>r>Mikor szemeibe nézek, nem tudom ki vagyok,r>Csak annyit látok, hogy körbeveszik csillagok.r>Szebben ragyog nékem, mint a nap az égen,r>Próbálom felfogni, hogy nézhet ily szépen.r>r>Csak mosolyogni fogok, ha egyszer majd rájövök,r>Nem állít meg engem se ember, se háztömbök.r>Akadályt én akkor, már nem fogok ismerni,r>Belém fog szeretni, egy kis madár csicsergi.r>r>Honnan jött a madár? Sajnos azt nem tudom.r>De itt hagyott egy cetlit, amitől megnyugszom.r>A cetlin csak annyi áll, hogy ő lesz az én párom,r>A napot, mikor beteljesül, már alig várom.r>r>Hiszek a madárnak és szívből remélem,r>Hogy ő nála egyszer lesz nekem esélyem.r>Bevallom most neki, hogy belé szerettem,r>A többi lány fűzését mától már felejtem.
Kint az apró falu szélénr>szél cibálja a fenyvest,r>háza előtt idős asszonyr>teregeti a szennyest.r>r>Ráncos arcán könnye folyik,r>ám derű látszik rajta,r>nem sokára drága fiátr>ölelheti a karja.r>r>Visszatér a kicsi házbar>véget ért a háború,r>elhagyva a csatateretr>ottmaradt a bú, ború.
