Idő 
Értékelés 
Értékelés Csend monotonság,
r>Pillanat! Idő pihen…
r>Jövő itt! Szinte…
r>
r>Múlt le-le zárul,
r>Percek már föltorlódók.
r>Jönnek… már mennek.
r>
r>Sürög, tán’ forog,
r>Megélni… vad szédület.
r>Enyészet… jelen!
r>
r>Vecsés, 2014. október 16. - Kustra Ferenc József – íródott: Farkas Viola 2014. október 15.-i azonos c. versének haiku átirataként. A szerző engedélyével.
r>
Hétköznapi pszichológia
r>
r>Párkapcsolatban, ha a szeretet belül gyűlöletté válik,
r>Akkor a szívbe-lélekbe markolóan fog hatni.
r>Az a fél, aki akaratlanul is, de áldozattá válik,
r>Tehetetlen,
r>Mert a gyűlölködőre, szép szóval nem lehet hatni!
r>
r>Elmenni, lelépni? Kérdés: ez kivitelezhetővé válik?
r>
r>Vecsés, 2018. október 7. – Kustra Ferenc József
r>
Csak nézek a velem szemben lévő hófödte csúcsra…
r>De nem látom, mert belül belemerengek a múltba…
r>Honnan, miért jöttem, mit értem el és ki is vagyok?
r>Azon gondolkozok, mért nem segítettek angyalok?
r>
r>Nagy gondolatok letaglóznak, beleveszek az őrültségbe!
r>Utoljára még látom, szabad madarak szállnak a kék égbe…
r>
r>Vecsés, 2014. január 2. – Kustra Ferenc József
r>
Balaton a magyarok nagy, szeretett tengere….
r>Ő a nagy tavak általunk szeretett remeke.
r>Mit nekünk Adria és a Csendes óceán?
r>Csak álmodozunk Balcsiról… nyár legyen, várván…
r>
r>Hullámai görögve jönnek, mennek,
r>Parti köveken meg visszaverődnek.
r>Este a lemenő nap arany sugarai beborítják…
r>Szembenézve, szemem nem bántja, látom a Nap aranyútját…
r>
r>Vízi bicikli lágyan ring a hullámokon, amit élvezek,
r>Ha legközelebb nyaralni megyek, egy jó nagyot majd, bérelek…
r>
r>Vecsés, 2015. február 27. - Kustra Ferenc József
r>
„Csak én birok versemnek hőse lenni,
r>első s utolsó mindenik dalomban:
r>a mindenséget vágyom versbe venni,
r>de még tovább magamnál nem jutottam.”
r>
r>A lúdból tollam, nem gyárt maszatot, tintapacát
r>és gondolatom próbálja felvenni ritmusát
r>annak, amit néktek akarok, kívánok írni,
r>hátha szíveteket nagyon megörvendezteti...
r>
r>A mai nap is elmúlik... lesznek a tegnapok,
r>sötétedik, kezdenek hullani a csillagok…
r>Az időm tőlem egy napot ellopott,
r>de ma is játszott… már elmúlt dallamot.
r>
r>Íróasztalomon, csonkgyertya remegő lángja világit
r>és bár... már késő este van, ez a kis fény engemet ámít.
r>Azt sugallja, írjak még, körmöljek még verset ma este,
r>de már álmos vagyok, rám feszül az álom lehelete.
r>Most inkább megyek aludni, jó éjszakát néktek,
r>holnap... a kelő Napnál írok pár sort tinéktek.
r>
r>Vecsés, 2013. november 18. – Kustra Ferenc József
r>Folytassa pályázatra – az idézet Babits Mihály: A lírikus epilógja c. verséből való.
r>
