Idő 
Értékelés 
Értékelés Ez mindig ideér…
r>
r>Borús fenn az ég
r>Közeleg a tél.
r>Ne siess! Ne még!
r>Hát… el nem vetél…
r>*
r>Ködhomály, szürkeség,
r>Gyászruhában a természet.
r>Puha gyolcs az álma.
r>*
r>Már nyugszanak a rovarok és az állatok,
r>Már nem képződnek ágakon nyíló rügyhalmok…
r>Hópihékből lesznek, felvillanó csillámok.
r>*
r>Szikrázó Holdsugár,
r>Szél hópelyhekkel táncot jár.
r>Dermesztő, fagyos éj.
r>*
r>Az
r>Élet
r>Őszből vált…
r>Kivétel nincs.
r>Van, ki túléli…
r>
r>Vecsés, 1998. szeptember 26. – Szabadka, 2017. november 16. – Kustra Ferenc József – a verset és az apevát én írtam a HIAQ -kat szerző-, és poéta társam, Jurisin Szőke Margit.
r>
Hétköznapi pszichológia… meditáció.
r>
r>Ahogy a Hold megvilágítja a fákat,
r>Nekem úgy kellene felismernem mákat,
r>Ahogy a Hold megvilágítja a fákat.
r>*
r>Így öregen, lehet,
r>Nem is kell már felismerés…
r>Hold meg csak, világít.
r>Szerelem szárnyán repkedtem,
r>Örök szerelmet reméltem.
r>*
r>Az élet értelme vajon a lét?
r>Vagy lét adja az élet értelmét?
r>*
r>Ha nincs szeretet, együttérzés, akkor milyen ez a fránya lét?
r>A lét milyen, ha a hiány kiölte belőle a lényegét?
r>Ha nincs szeretet, együttérzés, akkor milyen ez a fránya lét?
r>*
r>Nem vagyunk egyedül,
r>Mert körülmények megvannak!
r>Nélkülük, nincs döntés!
r>Féltve őriztük szerelmünk,
r>Ám, árny suhogott felettünk.
r>*
r>Együttérzés a szeretet kimutatása?
r>Együttműködés ennek a megmutatása?
r>Hogyan tovább, ha elfáradt már a test?
r>Akkor már nincs szeretet se, ez így fest?
r>*
r>Öregen se tudni
r>Élet értelmét? Megfejtés?
r>Körülményekben van.
r>Nem kettőnkön múlott, volt más...
r>Ki szerelmünkben volt prímás.
r>*
r>Hosszú élet sem ad
r>Garanciát semmire sem.
r>Van, aki csak tűt, tűr…
r>Elengedtem hát a kezét,
r>Még érzem, szerelem hegét.
r>*
r>A pár másik tagja
r>Is csak egy… viselt körülmény!
r>Ez így életszerű…
r>A biztos sem kétségtelen...
r>Így elváltunk véglegesen.
r>*
r>Egy
r>Élet,
r>Kiszabott.
r>Ezt kell élni!
r>Jó döntés… van-e?
r>
r>Jó döntés… van-e?
r>Ezt kell élni!
r>Kiszabott
r>Élet,
r>Egy.
r>*
r>Vajh’, hogy sikerül?
r>Gonosz élet
r>Irányít?
r>Ádáz
r>Sors?
r>
r>Sors
r>Ádáz?
r>Irányít
r>Gonosz élet?
r>Vajh’, hogy sikerül?
r>
r>Vecsés, 2018. január 26. – Szabadka, 2018. január 28. – Kustra Ferenc – a verset, a 3 soros-zárt- tükrös -t, a tükör apevákat és a HIAQ –kat én írtam. A TANQ –k verse, szerző és poéta társam, Jurisin Szőke Margit munkája, a címe: ”Egy szerelem margójára…”
r>
A szerzőpáros TANQ –ban, 10 szavasokban és apevában meditált…
r>
r>Most, eljött az idő
r>Kérdezni a tetteimet.
r>Vagy talán már, késő?
r>Ideje számvetést tenni,
r>Élni?! Kevés remény hinni.
r>
r>Ideje számvetést tenni,
r>Létbe még szépet becsenni.
r>*
r>
r>Leéltem életem,
r>De, nem is éltem… végül is
r>Nem leélni! Élni!
r>Évek elszálltak felettem,
r>Élet helyett... csak temettem.
r>
r>Sok év mellettem elsuhant,
r>Nem is éltem... volt csak sírhant.
r>*
r>
r>Visszaemlékezve láthatod a történetedet,
r>A tetteidet,
r>Mit tett veled élet!
r>
r>Rongy az életed,
r>Társad nincsen.
r>Mostohád,
r>Léted
r>Lett.
r>*
r>
r>A múltat kérdezni nem lehet,
r>Már itt hiába húzod, fékeket!
r>
r>Amit leéltél
r>Nem változik.
r>Élni már
r>Idő
r>Nincs.
r>
r>Amit leéltél
r>Nem változik.
r>Próbálj még
r>Élni,
r>Hidd!
r>*
r>
r>Csak egy élete van
r>Mindenkinek, és az a múlt!
r>Élted, vagy leélted?
r>
r>Vecsés, 2016. október 1. – Szabadka, 2018. január 8. –Kustra Ferenc – A HIAQ –kat és a 10 szavasokat én írtam, a TANQ- hoz és a plusz verseket és az apevákat szerző-, és poéta társam Jurisin Szőke Margit. A vegyes címe: ”Élni kellett volna”
r>
Avagy az üres magányosság?
r>
r>Hátamon csorog a száraz verejtékem,
r>Törölgetem, ez nekem már semmiségem...
r>Árnyékban meg fázok, ez az ürességem.
r>
r>Még
r>Neked
r>Is jut fény,
r>Állj ki bátran!
r>Ne rettegj, kérlek!
r>
r>Sorsom árnyékos oldalán élem életem,
r>A semmi közepében... fázok, verejtékezem.
r>*
r>Sós-keserű cseppek sűrűn gördülnek le az arcomon,
r>Közben meg erőlködve emlékezek... régi harcomon...
r>Falba ütközik az árnyékom, csak ülök... bánatomon.
r>
r>Szív
r>Dobban,
r>Mellkasod
r>Szűkké válik,
r>Nyisd szívkapuját!
r>
r>Pergő, megkeseredett könnyeim nyeldesem,
r>Kellene küzdenem... miért? Bánatok emésztik lelkem.
r>*
r>A magány? Az nekem végtelenül üres, taszít is magamtól,
r>Lehet, hogy be sem fogad, mert folyton ellők a gyötrő harcomtól.
r>Éhes vagyok a társra, hogy szakítson már el a magányomtól.
r>
r>Ne
r>Aprózd,
r>Oszd bátran,
r>Így csak több lesz,
r>Ez a szeretet.
r>
r>Megunt a magány, eltaszít,
r>Fájdalmat bennem szít.
r>Lelkem társat áhít.
r>
r>*
r>Itt a falam tövében ücsörögve, hallom, hogy a csönd, recsegőn serceg!
r>Ez jól kitölti a magányom ürességét, itt lófrál, mint egy fergeteg.
r>
r>Hit,
r>Remény,
r>Szeretet,
r>Rájuk vigyázz!
r>Boldog még lehetsz...
r>
r>Hallom sistereg csendem, betölti egyedüllétem űrét.
r>Változtat életemen, feloldozza életem nyűgét...?!
r>
r>*
r>Tudom öregen, már minden így marad, jóakarók is mondják,
r>A száraz verejtékem meg folyik, törülni nincsenek szolgák...
r>A sötétségem körülvesz, nem látom, hogy lemorzsolódna,
r>Csak ülők a magányban és hallom, mintha halál... sunnyogna!
r>
r>Vecsés, 2018. január 6. - Szabadka, 2018. január 6. - Kustra Ferenc József - a verset én írtam, az apevákat és a 10 szavasokat szerző-, és poéta társam, Jurisin Szőke Margit. A vegyes címe:” Reménytelenségben van-e remény...?”
r>
Felhők fagyott könnye hullikr>elrejti a titkokat,r>fedjük fel a rejtett mélyetr>tisztítsuk le az utat.r>r>Hullott hóból a kezünkkelr>kis hólabdát formázunk,r>lehajolunk és görgetjükr>legalább most tornázunk.r>r>Csinálunk egy hatalmasat,r>majd egy kicsit kisebbet,r>gurítsunk egy aprócskát isr>biztosan a legszebbet.r>r>Tegyük egymás tetejérer>mind a három hólabdát,r>fantasztikus, hisz olyan lett,r>mint egy ember láss csodát.r>r>Szénből csinálunk szemeketr>répa lesz majd az orra,r>kész is lett a hóemberünkr>mint ha igazi volna.
