Idő 
Értékelés 
Értékelés (tízszavas)
r>Előbújt a Hold, érkeznek a csillagok,
r>Légben szállnak esti illatok.
r>
r>(3 soros-zárttükrös)
r>Este a Hold, ha megérkezik, kibújik felhőkből!
r>Csillagok is kilátszanak esti illatfelhőből…
r>Este a Hold, ha megérkezik, kibújik felhőkből!
r>*
r>
r>Égen cselleng néhány hófehér bárányfelhő,
r>Őket terelgeti a huncut szellő.
r>
r>Akolból kiszabadult pár bárányfelhő,
r>Kutya helyett terelget a huncut szellő…
r>Akolból kiszabadult pár bárányfelhő.
r>*
r>
r>Eltakarják Holdnak mosolyát, nem hagyja magát,
r>Sarlójával hessegeti, szellő nyáját.
r>
r>Bárányfelhő csapat, eltakarja Hold széles mosolyát,
r>Sarlójával így elkergeti, a szellő űzte nyáját,
r>Bárányfelhő csapat, eltakarja Hold széles mosolyát.
r>*
r>
r>Tó vizén fénye cikázik, hullámokon átkúszik
r>Árnyéka is vele úszik.
r>
r>A tó, mint tükör...
r>A hullám fényt tör…
r>A tó, mint tükör...
r>*
r>
r>Apró csillagfények táncot járnak Holdnak balján,
r>Fényük sziporkázik tó partján.
r>
r>Csak a baloldala üres, ott ropnak táncot a kis-csillagok,
r>Fényüket a tó sima vize visszaveri, lesznek léglakók,
r>Csak a baloldala üres, ott ropnak táncot a kis-csillagok.
r>*
r>
r>Ezüstős színű álomport hintenek szerteszét,
r>Betakarják magas hegyek, völgyek erdejét.
r>
r>Álompor ezüstszínű, hullik merre... szerte szét,
r>Befedi a völgy erdők és a hegyek tetejét,
r>Álompor ezüstszínű, hullik merre... szerte szét.
r>*
r>
r>Káprázatos e látvány, szemeknek kihagyni vétek,
r>Szerelmes szíveknek, igéző csalétek.
r>
r> Szabadka – Vecsés, 2018. március 18. –Jurisin Szőke Margit írta a 10 szavasokat, a 3 soros-zárttükrös -őket Kustra Ferenc József
r>
Az ezüstben fénylő holdvilág jól kitágította
r>A sötét éjjel láthatóságát... megvilágította.
r>
r>Ezüstös fény ragyog,
r>Holdfényben úszik ég és föld.
r>Vak sem tévedhet el...
r>*
r>
r>Látható volt a sötét is valószínűtlenül,
r>Csak az a mélységes csend volt... valószerűtlenül.
r>Semmi nem volt várható... jóvátehetetlenül.
r>
r>Szikrázó fények,
r>Mily csodás éj.
r>Ábránddal
r>Röpül
r>Vágy.
r>
r>Vágy
r>Röpül
r>Ábránddal.
r>Mily csodás éj,
r>Szikrázó fények.
r>*
r>
r>Néha a távolban pendült egy kutyaugatás, derengéssel,
r>A szomszéd tanyáról meg, ló nyerített, valami fensőbbséggel…
r>
r>Zajokat hozott a szél, már ébredésről regél,
r>Még nem is pihentél, de a Nap nemsokára kél,
r>Zajokat hozott a szél, már ébredésről regél.
r>*
r>
r>Az éjszaka ezüstős fényű szépsége, reggelig visszafordíthatatlan,
r>Ezen túl, majd a föltolult vágyak járnak erre, ha lesz… elmaradhatatlan.
r>Úgy néz ki az egész, mintegy csodálkozó megnézésben… felülmúlhatatlan.
r>
r>Vecsés, 2018. február 16. – Szabadka, 2018. február 16.- Kustra Ferenc József – a verset én írtam, a HIAQ -t, a tükör apevát, és a 3 soros-zárttükröst, szerző-, és poéta társam, Jurisin Szőke Margit. A vegyes címe: ’Ábrándos éj’
r>
Megint eltelt egy év és ünnepelünk,
r>Várakoztunk hosszan és öregedtünk,
r>Megint eltelt egy év és ünnepelünk.
r>
r>Advent van először, gyertyák a szimbólumok,
r>Meggyújtjuk őket vasárnap... meg imádkozok,
r>Advent van először, gyertyák a szimbólumok.
r>
r>Ma, várom magam,
r>Hogy este hazaérjek.
r>Advent elsőre...
r>Gyújtjuk az első gyertyát,
r>Kitárjuk szív-kapuját.
r>
r>Első gyertyaláng kigyúl,
r>Szívünkben szeretet gyúl.
r>*
r>
r>Az idő halad,
r>És ma, haza kell érnem!
r>Advent, második...
r>Most már két gyertyát gyújtunk,
r>Asztalnál imát mondunk.
r>
r>Gyertyák fénye világít,
r>Lelkünk nyugalmat áhít.
r>*
r>
r>Tél közeledik,
r>Este lesz, forralt bor is!
r>Advent harmadik...
r>Három gyertya lángja ég,
r>Szeretettel telik lég.
r>
r>Meghittség a lelkünkben,
r>Hit, remény a szívünkben.
r>*
r>
r>Megint elvoltam,
r>Hó esik. Úton voltam.
r>Advent negyedik.
r>Ég mind a négy gyertyaszál,
r>A Földre majd angyal száll.
r>
r>Fényt áraszt négy gyertyaláng,
r>Megváltót küldi Atyánk.
r>*
r>
r>Az
r>első
r>gyertyát ma
r>gyújtjuk, békét
r>sugall lelkünkbe
r>a
r>fénye,
r>második
r>ékes lángja
r>hitet szívünkbe
r>hint,
r>míg a
r>harmadik
r>ragyogása
r>reménnyel halmoz
r>el,
r>advent
r>utolsó
r>fénye, jelzi
r>a szent karácsonyt.
r>
r>Vecsés, 2018. január 9. – Szabadka, 2018. január 22. – Kustra Ferenc József - A 3 soros-zárttükrös versszakokat és a haiku csokrot én írtam. A tanka csokor verseit, és alulra a lánc-apeva csokrot, szerző-, és poéta társam, Jurisin Szőke Margit. A vegyes címe: ’A mi adventunk’
r>
Elmélkedés a lélekről…
r>
r>Lelki párnád szegletén, nyugtatod a fejed,
r>Álmodsz de, ernyedtségedben mozog a kezed…
r>
r>Ölelkező pillák...
r>Félálom édes álmot szül.
r>Kezem kezedhez ér.
r>*
r>Lassan vége a nyárnak és kiveszőben az izzadt képek,
r>Izzadtságcseppek, már nem lesznek a szemedben látás-fékek.
r>
r>Vágy
r>Szőte
r>Szép álom.
r>Szerelembe,
r>Test, testet izzaszt.
r>*
r>Fáradtan pihensz, de utad kivilágítva, éppen ezt álmodod,
r>Képzeletbeli érzésekbe, magadat lassan belefásulod…
r>
r>Utam hozzád vezet, oly ragyogó, fényes,
r>Majdhogynem elhittem... álmom vétkes.
r>*
r>Fejedet már lehajtottad a lelki párnádra?
r>Fáradtságtól reményed sincs… hát még, jövő mákra!
r>
r>Párnán pihen fejem,
r>Elvesztettem hitet, reményt.
r>Elfáradt életem.
r>*
r>A pillanat képzelete, vajh’ a képzelet pillanata?
r>Párnádon a fejed, álmodban csendül, udvar madárdala…
r>
r>Mily’
r>Szépen
r>Trillázik,
r>Dalát hallom,
r>Szerelemről szól.
r>*
r>Álmodj a párnádon, öntsd bele reményt, a holnapi mákba,
r>Lankás domboldalon, bicajozz le a mai valóságba…
r>
r>Álomvilágból valóba érkezek,
r>Napsugár ébreszt, reményt érlelek.
r>Talán még élhetek...
r>
r>Vecsés, 2015. január 15. – Szabadka, 2017. augusztus 14. – Kustra Ferenc József – A verset én írtam, alá HIAQ -kat, apevákat és 10 szavasokat szerző- és poétatársam Jurisin (Szőke) Margit. A kiegészítés címe: ’Ölelkező pillák...’
r>
Van, hogy a gondolat zabolátlan, mint egy csikó!
r>Vibrál és ugrál, kavarog, mint az örvénylő hó!
r>Van, hogy a gondolat zabolátlan, mint egy csikó!
r>
r>Csak
r>Jönnek
r>Mint árvíz.
r>Megfékeznem?
r>Írni sem győzöm.
r>*
r>
r>Nagy dolgok is sűrűn eszembe szoktak jutni,
r>Ha marhaság, akkor érzem, el kéne futni.
r>
r>Nem
r>Írom
r>Mindet, csak
r>Az értékest,
r>Többi hadd fusson.
r>*
r>
r>Egy észrevétlen
r>Pillanat és tovaszáll…
r>Csak úgy elröppent.
r>Egy gondolat... pillanat
r>Alatt elszáll... agylakat.
r>*
r>Ha leköti a
r>Figyelmemet, hajrá-haj!
r>Kivel osszam meg?
r>Egy elcsípett gondolat,
r>Már verset kovácsolhat.
r>*
r>De már öregen,
r>Néha, csak erőlködők!
r>Üres gondolat!
r>Ha már nincsen gondolat,
r>Hiába van akarat.
r>*
r>
r>Figyelem, hogy figyelek én, lelkesen és szinte mindenre,
r>De leragadok már minden emberfeletti ökörségre...
r>Ha már, csak ez érdekel, akkor kell-e gondolkoznom,
r>Vagy nem és lassan, biztosan kezdeni kell halódnom?
r>
r>Még
r>Köti
r>Figyelmem,
r>Ám fonál vész.
r>Ezt hozza vénség?
r>*
r>
r>Huh! Ezt is, hogy végig tudtam gondolni, itt fönt...
r>Az agyam működött, jól van... és visszaköszönt...
r>Huh! Ezt is, hogy végig tudtam gondolni, itt fönt...
r>
r>Vecsés, 2017. december 31. – Szabadka, 2018. február 17. – Kustra Ferenc – A verseket és a haikukat én írtam, az apevákat és a tankák versét, szerző-, és poéta társam Jurisin Szőke Margit. A vegyes címe: ,,Egy elcsípett gondolat’’
r>
