Idő 
Értékelés 
Értékelés Verset írok monotonon,r>Zakatolunk vonatokon.r>Utazzunk, és lássunk világot,r>Ismerjük meg, egész világot.r>r>Jó dolog menni, kirándulni,r>Ismeretlen tájat is látni.r>Embereket megismerni,r>Az újba belemélyülni.r>r>Van világba sok látni való,r>Van világnak sok csodája, ó!r>Minél többet lát az ember,r>Annál inkább "igaz" ember.r>r>Persze más a finn vagy olasz,r>Lehetőséget ne szalassz!r>Meg kell nézni, amit lehet,r>Ha tudod, járd be az eget.r>r>Budapest, 1998. július 29. ? Kustra Ferenc Józsefr>
Vágtat a holdfény éjlován,
r>Nekimegy valaminek tán’?
r>Nyáron jó az éj sötét tán’,
r>Télen meg köd a paraván.
r>
r>Nappal pihen sötét lova,
r>Ő igazak álmát alussza.
r>Este újra vágta keletről,
r>Mi őt látjuk sötétből.
r>
r>Budapest, 1997. június 15. – Kustra Ferenc József
r>
A hajnal nem vörös, de szép citromsárga.
r>A kelő nap sugara, mint több szál spárga
r>Kihúzva fölöttünk bizonyítja… új napra virradtunk.
r>Mi, jól kihúzzuk magunk, még a Nap is felkelt miattunk!
r>
r>Csendesen kel, de nem pirul a hajnal,
r>Aranyosan ébreszt, lágy madárdallal.
r>Sötétség megszűnik, mérgesen, búcsú nélkül megy el,
r>Felkel a nap és a sugara… lágyan, de átölel.
r>
r>Vecsés, 2012. augusztus 5. - Kustra Ferenc József
r>
A villám, váratlanul lecsapott a csendes eső csendjébe,
r>Idegingerlő élességgel és dermesztően... fényességbe!
r>Füstdrapériák lógtak, de eső lemosta őket a földbe…
r>
r>Aludtam a csendes eső, halk, motoszkáló neszezésébe,
r>Tette álmot pihentetővé, földöntúli létezésébe.
r>Fránya villám, neveletlen, zajong, a maga nyerseségébe.
r>
r>Rosszul ébredtem, felijedtem, hirtelen éltem... létezésben,
r>Mert az ébredésem gyors volt, álmom elmerült a feledésben.
r>Villám, több nem jött, elment az eső, feloldódott semmiségben.
r>
r>Ekkora villámcsapástól vegyes érzéssel lehet ébredni,
r>És emberben, ijedtében, gyorsan, félelem kezd gyülemleni.
r>Fokozatos ébredés híján, kell oly' terebélyesen kelni.
r>
r>Vecsés, 2015. február 28. – Kustra Ferenc József
r>
Nyári viharban…
r>
r>Ég, már messziig
r>Elsötétült, vihar lesz.
r>Felhőzet vastag.
r>*
r>Nap, elmenekült,
r>Sötétség ül a tájon.
r>Árnyak baljósak.
r>*
r>Minden nesztelen,
r>Kutya bebujt házába.
r>Égető villám!
r>*
r>Rettenetes csatt!
r>Kutya fél, felnyüszített!
r>Vihar lecsapott!
r>*
r>Kezdődő eső,
r>Átcsapott özönvízbe.
r>Mennydörgés ijeszt...
r>*
r>Tyúkok, kárálnak
r>Az ólban, most nem tojnak.
r>Villám versenyek…
r>*
r>Eső illata,
r>Betölti a légteret.
r>Felhőkönny zuhog.
r>*
r>Kis-patak duzzad,
r>Kerti növények vígak!
r>Mező ismét él.
r>*
r>Égi háború
r>Oly’ kemény, rettegtető.
r>Csatorna dugult!
r>*
r>Taroló vihar,
r>Ágat tördel, tetőt tép!
r>Itt nincs ellenfél…
r>*
r>Tombolás vége!
r>Ahogy jött, úgy el is ment.
r>Tiszta, kék égbolt…
r>*
r>Tájon friss illat…
r>Aszály volt, kutya ugrál.
r>Szivárvány ívek!
r>
r>Vecsés, 2015. március 7. – Kustra Ferenc József - A viharról, eredeti Bashó stílusú írt haikuban.
r>5-600 éve Japánban úgy tartották, ha a haikuíró életében meg tudott írni 10 haikut, akkor ő már mester!
r>
