Idő 
Értékelés 
Értékelés A lét hullámvasútja mikor ránt vészféket?
r>
r>(leoninus)
r>Eddigi éltem, már jó hosszú volt, de nem létem ki avarnokolt…
r>Ami eddig volt, az a régmúlt, még a vége, mikor lesz kifakult?
r>Ki az ki ismeri a jövőt, bár többel is találkoztam én lökött…
r>Fontos-e, hogy az ember ezt jól megfigyelje? Hogy mikor lesz elege?
r>
r>(HIQ duó)
r>Álom bíz’
r>A hosszú élet…
r>Mivé lesz?
r>
r>Öregen
r>hosszú életet?
r>Mivé lesz?
r>
r>(Apeva)
r>A
r>létem
r>Ketyereg…
r>Hosszú volt már,
r>Vég… úgyis eljő!
r>
r>(Senrjú)
r>Sors furkálódik?
r>Mintha köze lehetne…
r>Ismeretlen vár?
r>
r>Vecsés, 2026. július 19. Kustra Ferenc József
r>
r>Ui. az olvasóknak:
r>Éber bennem a gondolatom, várni, míg élettavam sors: „én kiszárítom”!
r>Csak hullámvasút kerék ne legyen pont épp velem defektes, mert az végzetes…
r>Az biztos: nőmet látva, arcom lesz mosolyos, ha látom és nem válogatós…
r>Asszonyom bizony maga tetszik nékem; jó, ha látlak, még élnénk, mert imádlak…
r>Ó, honfiság, szerelem, asszonyom, Ti lelkemben vagytok… kellene maradnom!
r>
r>Nőm! Emlékszel még… szép volt múltunk, tavunkban lubickoltunk…
r>Nőm emlékszel még? Minden szép volt a tóban… emlékszel még?
r>
r>Kustra Ferenc József
r>
M. Laurensr>A MEGBOCSÁJTÁSr>(Parafrázis Juhász Gyula nyomdokain)r>r>Teremtő istenem, sosem ítélted el őket,r>A gyűlölettől fröcsögő hazug köpködőket.r>Szomorúan nézted fentről e tévelygő világot,r>S átélted velünk, az összes nyomorúságot.r>r>Mert tudtad, hogy mekkora teher az élet,r>És mindig is a kezedben volt a végső ítélet.r>Hatalmas szíved van, végtelen hatalmad,r>És számtalan lélek alkotta örök birodalmad.r>r>A megbocsájtás és mindannyiunk terhe,r>A magos égbe szállt veled: föl a fellegekbe.r>Ám ma is hallod ott fenn, az isteni magasban,r>A vak gyűlölet hangját, egyre hangosabban.r>r>Teremtő istenem, nyugtasd le, odafent őket,r>A gyűlölettől fröcsögő esztelen köpködőket.r>Bocsáss meg nékik, mert mégis csak emberek,r>Nem tudják szegények, mit is cselekszenek.r>r>Budatétény 2026. július. 09.
M. Laurensr>A HATALOM JOGÁNr>r>Térképeket rajzol át, törtető becsvágya,r>S otthonod mindenestől felszántja.r>Lövészárkokat ás, ember s ember közé,r>Egyetlen akaratot helyezve mindenek fölé.r>r>Családokat szakít el, s pusztít nemzetet,r>Oly jövőt akar, melyben őszintén élni nem lehet.r>Összeköt vagy elválaszt? Ez számára nem vita.r>Fegyverei ellen, nem segít már, semmilyen ima.r>r>S mert az emberek nem tudták befogadni,r>Az igazságot egyetlen hatalomként elfogadni,r>Megtették hát, magát a hatalmat igazságnak,r>S azóta tanúja e föld, az oktalan pusztításnak.r>r>A Hatalom, térképeket rajzol át, önkénye jogán,r>S otthonod pusztítja, szenvtelen-mód: mostohán.r>Majd lövészárkokat ás, ember s ember közé,r>Egyetlen akaratot helyezve mindenek fölé.r>r>Budatétény 2023/2026
Mikor még szűz vadon volt a felhőkarcolók helyett,
r>Akkor még az emberek jól élhették az életet.
r>Amikor még nem ismerték a számítógépeket,
r>Akkor még lóhátról, nyíllal lőtték a verebeket.
r>
r>Ember; technikát szolgálatába állította
r>És ezzel megfeneklett az élete hajója.
r>Egymásra figyelés, emberség, biz’ az elmúlt, ó...!
r>Ennek helyébe lépett a globalizáció.
r>
r>Embernek való, hogy ember embernek farkasa,
r>Hogy előtérbe kerül az embernek a mocska?
r>Modernizációval ember a tömegsírját ássa,
r>Egy van neki az emberség és nincsen is neki mása.
r>
r>Budapest, 2004. november 24. – Kustra Ferenc József
r>
Hamvadós, már a… cigarettavég,
r>Kis szivarka volt… ő bizony nem rég.
r>Füstöt ereget… szürke a légkör,
r>Füstkarika oly’… füst szürke fénykör.
r>
r>Öt centi volt, hej (!)… rövid élete,
r>Négy centi slukk, hej (!)… rövid a vége.
r>Fogy a nikotin… lassan füstölög,
r>Ezért kell inni… kávé gőzölög.
r>
r>Köhög a szomszéd… végét szívjuk már,
r>Hogy lát és honnét… kiderítjük már.
r>Mutatjuk neki… meg nem szereti,
r>Mi is elnyomjuk… kezdjük feledni.
r>
r>Vecsés, 2010. szeptember 9. – Kustra Ferenc József
r>
