Idő 
Értékelés 
Értékelés Karácsony estéjénr>r>r>Hófehér selyembe öltözött a táj,r>jégcsipke tündököl fenyvesek hegyén,r>csillagok fényében aranyló bűbáj,r>hozzá szél komponál mennyei zenét.r>r>Angyali érintés szűzi tisztaság,r>szeretetről szól ma a születő fény,r>aranylón lobog az összes gyertyaláng,r>szívemben feléled újra a remény.r>r>Az éj kék bársonyán ragyogó csillag,r>régi karácsonyokba repít vissza,r>hallom messziről csilingelő hangod.r>r>Angyalharangként öleli lelkemet,r>hömpölyög, árad, mint égi csermelyek,r>ünnepet szépít,- itt van emléked.r>r>r>2020.11.25.
Advent fényer>r>r>Édeni fényét,r>mennyei ékét,r>rejti az égbolt,r>álmodozón.r>r>Itt suhan; érezd,r>éneke ébreszt,r>csillan az advent,r>várakozón.r>r>Bársony a csend kint,r>és öröm érint,r>árad a fényer>glóriaként.r>r>Múltat idézőr>égi kitérő,r>végtelen emlék,r>vágyakozás.r>r>Angyali hárfákr>zengik a hálát,r>szárnyal a hang már;r>emberekért.r>r>Ünnepi éjbenr>angyali kékbenr>templomot épít,r>míg a hit él.r>r>r>2021.11.25.
Miért fáj, ha a szóra nem jön válasz?r>Valahová hívnak, és mégsem várnak? r>Miért fáj, ha a sötét megkaphatja a fényt,r>S Te csak árnyék maradsz, ameddig csak élsz?r>Miért fáj, ha amott mindig a rossz a jó?r>S te hiába igyekszel, maradsz az utolsó? r>r>Ordítsd, a világba, hogy neked ez nem elég!r>Ordítsad, ha fáj, hogy aki hívott, mást ígért!r>Ordítsál hangosan, ahogy a torkodon kifér!r>Ordítsad! ......Súgjad! Egyszer majd célba ér.
Septolet)
r>Ködben vagyok,
r>Emlékezni tudok,
r>Akarok!
r>Nem papolok.
r>
r>Víg vagyok,
r>Ködöt találok!
r>Így nem botorkálok!
r>*
r>(3 soros-zárttükrös)
r>Rosszul aludtam, fölkeltem és elindultam én az erdőbe,
r>De szembetaláltam magam… belementem vak-sűrű, friss ködbe…
r>Rosszul aludtam, fölkeltem és elindultam én az erdőbe.
r>
r>Még bennem van szép az éji álmom,
r>Akkor még nagy napfény volt a tájon.
r>Visszatérnék, az egy szépséges álomvilág,
r>Ez, mi körülölel maga a ködös világ.
r>
r>Emlékemet akartam kergetni a régi, erdei sétányom,
r>Le is akartam ücsörögni, mélázni az erdei tisztáson…
r>Most azonban az lett a helyzet, nem is tudom, hogy "vakon" merre menjek,
r>Biztos, hogy előre van az erdő, de félek, nehogy egy fának menjek.
r>
r>Nem látok semmit!
r>Nem hallok semmit!
r>Autók sem járnak, ködös csend honol,
r>Ez a csend most megtartón, belém karol.
r>
r>(3 soros-zárttükrös)
r>Jobb lesz nekem, ha emlékeimet a melegben-fotelban élem meg,
r>Az bár nem lesz élethű, de ott a melegben, fával nem ütközök meg…
r>Jobb lesz nekem, ha emlékeimet a melegben-fotelban élem meg.
r>
r>Vecsés, 2020. november 17. – Kustra Ferenc József
r>
Reggel korán piacra mentem és a ködfátyol, mint táncos jól ki is tett magáért!
r>Néha eltűnt, visszahúzódott, ilyenkor a kelő napnak bő helye volt magáért.
r>Én a reggeli pirkadatba néztem, a fejem is jól arra fordítottam,
r>Mire a piacra kiértem, arcon kipirosodtam, pirospozsgás voltam.
r>*
r>(3 soros-zártükrös)
r>Már a piacon kemény, zömök ködfelhő fogadott,
r>Semmivel nem törődött, kicsit sem alkalmazkodott!
r>Már a piacon kemény, zömök ködfelhő fogadott.
r>*
r>(anaforás, 3 soros-zártükrös, önrímes)
r>A köd, a pirkadati napfénytől rózsaszínnek látszott,
r>A napfény velem fúzióba lépett, arcomon látszott…
r>A köd, a pirkadati napfénytől rózsaszínnek látszott.
r>*
r>(Bokorrímes)
r>Bevásároltam, de az utcákban hazafelé, hol volt köd, hol eltáncolt,
r>Ahol nem volt, ott napfelé fordultam, de ködfátyol rendre visszatáncolt.
r>*
r>(Leoninus)
r>Otthon elsőnek a tükörbe néztem, pirospozsgám maradt, ezt reméltem.
r>
r>Vecsés, 2016. december 26. - Kustra Ferenc József – íródott: alloiostrofikus versformában.
r>
