Virágok, melyet úgy készítettem,r>oly türelemmel, könnyedén,r>minden szirmukba lelkemet rejtve,r>amely majd bennük újra él.r>r>Különös színben pompázó rózsák,r>mik csillogva nyújtják szirmukat,r>ezüst csillámmal bepermetezve,r>hogy téged elkápráztassanak.r>r>Belevarrtam, mit lelkemben érzek,r>Látod? Szirmukban ott vagyok!r>Mint a szeretet bűvös varázsa,r>hiszen csak ennyit adhatok.r>r>Minden, melyet e rózsában látolr>szinte a lelkem tükrözi,r>épp oly törékeny, védtelen, néma,r>bár tudom, hogy mások nem hiszik.r>r>Vigyázz rá! Hiszen épp olyan gyönge,r>mint a lelkem, mely úgy ragyog,r>egyetlen néma érintéstől,r>Amelyet tőled kaphatok.r>r>Becsüld meg. Kérlek! Ne törd össze!r>Hiszen csak teérted vagyok!r>Mint a csillagok fent az égen,r>ameddig szeretsz, úgy ragyog.
Akkor is szeretsz, ha arcom már ráncos,r>ha öreg vagyok, és szegény?r>Ha szívembe döfött mérges szilánkokr>megszúrják ujjaid hegyét?r>r>Akkor is szeretsz, ha szívem már gyönge,r>s nincs benne annyi szenvedély?r>Csak néha- néha egy lobbanó szikra,r>melynek a lángja érted ég?r>r>Akkor is szeretsz, ha meggyötört lelkemr>nem sugároz már annyi fényt?r>Csak a félhomály meghitt varázsát, r>amely esténként bennem ég?r>r>Akkor is szeretsz, ha nem marad semmim,r>és mindent elveszíthetek?r>Ha olyan magasra csapnak a gondok,r>mint a magasló havas hegyek?r>r>Akkor is szeretsz? Vagy messzire tűnsz majd,r>s nem is nézel már vissza sem?r>Csak az illat, mely megcsapja orrom,r>jelzi, hogy itt voltál velem.r>r>Hisz jól tudom: nehéz a súlyom.r>Olyan régóta cipelem.r>Mégsem kérem, hogy vedd át egy részét,r>Csak azt, hogy akkor is szeress!
(3 soros-zárttükrös)
r>Ó! Te szentséges pirkadat,
r>Vesd ránk az első sugarat…
r>Ó! Te szentséges pirkadat.
r>
r>Jöjj, nagyon várlak drága lélek,
r>Várom, bátoríts, érted élek…
r>Jöjj, nagyon várlak drága lélek.
r>
r>Áldott a Pünkösd, engemet nagyon vigasztal,
r>A kereszthez tartozó bűn ellát vigasszal…
r>Áldott a Pünkösd, engemet nagyon vigasztal.
r>
r>Ez az Úr üzenete,
r>A léleknek reménye…
r>Ez az Úr üzenete.
r>
r>A pünkösdi rózsának ilyentájt a szirma kibomlik,
r>Legyen az fehér, vörös, de nekem jól kitárulkozik…
r>A pünkösdi rózsának ilyentájt a szirma kibomlik.
r>
r>Jelképes: és jó, idevarázsolt kikelete.
r>Mindannyiunknak vigaszt nyújt az áldásos Pünkösd…
r>Itt a lélekápolás és a kivirágzott tavasz kikelete,
r>A pünkösdi rózsák terjengő illata: lélekáldásos Pünkösd.
r>
r>Vecsés. 2021. május 18. – Kustra Ferenc József – íródott; 3 soros-zárttükrösben. Olvasni úgy kell, hogy az első és 2. sort egyben, majd a 2. és 3. sort egyben, így lesz meg a 2 féle látásmód gondolatisága. (Mintha egymással szemben ülve a tortának kivágnánk 1-1 szeletét. Ugyanaz, de mégsem az!)
r>
(Leoninus)
r>Bátoríts míg élek, Te drága lélek.
r>Benned remélek, többé nem félek…
r>*
r>
r>(Septolet)
r>Árad fényed,
r>Mindig véled,
r>Élet éled…
r>Ez béred…
r>
r>Úr üzenetével,
r>Lélek ünnepével,
r>Szeretet jegyesével…
r>*
r>
r>(Senrjon)
r>Sárga, rózsaszín bimbók,
r>Áldott pünkösd bőszen vigasztal.
r>Pünkösdi ima!
r>
r>Vecsés, 2019. május 27. - Kustra Ferenc József
r>
(Leoninus)
r>Ó, gyere drága lélek Benned élek, benned remélek!
r>Azt hiszem, többé már nem is félek, tovább remélek.
r>Élvezzük, áradjon ránk fényed és pünkösdkor veled…
r>Szeretetünkkel áradjon ránk megáldott pünkösd, jó veled…
r>
r>(3 soros-zárttükrös)
r>Pünkösdi rózsabokor friss bimbói kinyílnak,
r>A piros rózsabokor piros szirmai… nyílnak...
r>Pünkösdi rózsabokor friss bimbói kinyílnak.
r>
r>(Bokorrímes)
r>Isten mennyei lelke lesz a megmentőnk,
r>Isten mennyei lelke a mi megmentőnk.
r>
r>Vecsés, 2021. május 31. – Kustra Ferenc József
r>