Idő 
Értékelés 
Értékelés A II. Világháborúban Albionból…
r>
r>2 rész
r>A távoli csippanás, fülsiketítő dörgésnek rémlett…
r>A kapitány a fejét csóválta, látszott… ezt rossznak vélhet.
r>Schisler az ejtőernyős, a fülébe súgta, bemérnek bennünket,
r>Asdic -kel, aki aktív szonár… meghatározzák a helyzetünket.
r>Újabb csippanás hallatszott, de már hangosabban és közelről jött.
r>Romboló előttünk, gyorsan közeledik… hallatszott válla fölött.
r>
r>Másodlagos hajtómű úgy háromnegyeddel előre… nulla-harminc fordulat.
r>Witaschek, merülés hatvan méterre… finoman se adja elő a kapkodót.
r>Lapátok le ötre – mondta a főmérnök a láthatóan feszült kormányosnak.
r>
r>Egy perc múlva halkan mondta Uram... irányba álltunk – a kapitánynak csendben!
r>Motorok egynegyed fordulat… adta ki a parancsot a kapitány, csendben.
r>Romboló felettünk, súgta teljesen halkan a technikus, csendben… de rendben.
r>
r>Gerhard nagyon fülelt és egyszerre -talán- romboló-lapátok hangot hallott…
r>Csobbanások, szürkült el a rádiós arca és lekapta a fülhallgatót…
r>
r>Irány ötven, mindkét motor előre,
r>Vészmerülés most... kilencven méterre…
r>Mordult föl Lüth kaptány keményen... csendbe.
r>
r>Az első robbanás elemi erejű volt, Gerhard a padlóra zuhant,
r>A mellette lévők sorban mind elestek, Rachael Bittings arcra zuhant.
r>Víz kezdett spriccelni sugárban, mindenhol üvegek, sok műszer szétrobbant.
r>
r>Még voltak robbanások, de azok egyre messzebb kerültek a búvárhajótól.
r>Kárjelentést, most is kérek, szólt ki félhangosan a kapitány, a kabinjából…
r>
r>Elektromos motorok, cellák, hajtás rendben, gépház -elől- száraz teljesen.
r>Ezt a gépész már szinte üvöltve jelentette a kapitánynak… esetlen.
r>
r>Vecsés, 2017. január 1. –-Kustra Ferenc József- írtam: Joachim Peiper „Farkashajsza” c. kalandregénye ötletverskénti fölhasználásával, alloiostrofikus versformában.
r>
A II. Világháborúban Albionból…
r>
r>1 rész
r>A megbeszélt találkozási időben értük ment a partra
r>Egy mentőcsónakkal, két erős tengeralattjárós katona.
r>Gerhard egy ejtőernyős kommandós volt kettő egyike,
r>És Rachael Bittings a másik, ki az Abwer ügynőke.
r>
r>A búvárhajóban Gerhard ruhástól aludt az alsó ágyon,
r>Rachael szintén ugyanúgy, felöltözve, de a felső ágyon.
r>
r>A motorzúgást túl üvöltő ’mormogó sziréna’ hangjára fölriadtak,
r>A búvár naszádban vörös fények villództak… látszott rajtuk... mind riadtak,
r>Majd igen rövid idő elteltével a diesel-motorok is megálltak.
r>
r>A hajó pár pillanat múlva az órára dőlt igen enyhe szögben
r>S süllyedtek sistergés, buborékolás elfojtott zörejei közben.
r>
r>A majdnem doromboló sziréna... ébredőknek úgy egyszerre megszűnt,
r>Az élesen csillogó fények helyére sötétvörös -halkan- került.
r>Kevésbé nagy süllyedés után az U-boot, pont vízszintesbe került…
r>
r>Az emberek szótlan-mozdulatlanul, félve hallgatództak a sötétvörösben,
r>A feszültséget vágni lehetett… a várható, halál előtti csendességben.
r>
r>Gerhard szeme beakadt a mélységmérő óráján a mutatóba,
r>Harmincöt méterre voltak… a víz felszíni alattot mutogatva.
r>Megtudta, hogy az U-181 -t, kilencven méter mélységig biztosra hitelesítették,
r>Meg azt is, hogy az Albioni létüket a britek valahogy ki-megneszelték.
r>
r>Vagy nem tudták… de, nekünk mindig hatalmas volt a pechünk…
r>Közben… romboló tűnt föl, jött felénk, egyenesen nekünk.
r>
r>Közelebb lépett Wolfgang Lüth parancsnok: kihallatszik... ne beszéljenek most,
r>Mert ezzel megzavarják s nagyon is zavarják figyelő hanglokátorost.
r>A csend lassan őrjítő némaságba csapott át
r>És az arcokból csak félelem tükröződött át.
r>
r>Vecsés, 2017. január 1. –-Kustra Ferenc József- írtam: Joachim Peiper „Farkashajsza” c. kalandregénye ötletverskénti fölhasználásával, alloiostrofikus versformában.
r>
Érzem semmi vagyok, de mi lehetnék? című versre reagálva. /r>r>Ne hidd, hogy semmi vagy, ki így tud érezni,r>Szavakban égő tűz, az nem tud vérezni.r>Te vagy a bíbor, s nem csak esti köntösön,r>Fény vagy, ha halvány is - de itt vagy, s köszönöm.r>r>Lehetsz sugár, ha nem is tűzőn ragyogó,r>Mécses is melegít, ha fázik valahór>Lehetsz fa az erdőn, ki csendben álmodik,r>Gyökérrel tartja meg, mi mást ledönt a hit.r>r>A megalázás mélyén kincs a lelked ott...r>Hisz ki szenved, érez, s érezni... alkotott.r>Nem győzhet le az, ami bánt - csak más ruhát vesz fel,r>De te légy az, ki magát újra-újra felemel.r>r>A húsvét hétfő múlt, mint minden rossz idő,r>S a holnap rejt csodát, nem csak sötét erő.r>Ne várd nagyon kaszást - várj inkább egy mosolyt,r>Mitől a szív csendben újra dobog, egy szót...r>r>Mert vagy - és ez elég. És több vagy, mint hiszed,r>Kicsiny láng, de olyan, mely világot vihet.r>És ha úgy érzed is: ez csak gyenge remény,r>Tudd, hogy most neked szólok - hiszek benned én!r>r>Siófok, 2025. április 23. -Gránicz Éva-r>Írtam: egy poéta társam vigasztalására.
Nádak rejtekén,r>vizicsibék motosznak.r>Esthajnalcsillag.r>*r>Nád susog csendben,r>halraj rezdül alatta. r>Szél még nem ébred.r>*r>Vadkacsák sora,r>vízgyűrűk szőnek titkot.r>Víz suttog mesét.r>*r>Hattyúlebegés,r>mint fehér álom volna.r>Csendben száll tovább.r>*r>Csér a magasban,r>figyeli a parti zajt.r>Kavics csobbanás.r>*r>Tavaszi szellő,r>Nádasban csicsergés zeng.r>Víz zöldbe simul.r>*r>Hirtelen szél kél,r>a vitorlák dagadnak.r>Táncoló hajók.r>*r>Sirály vijjogva, r>ível a tó felett át.r>Szél fodroz csendet.r>*r>Tajtékos hullám,r>korbácsolja a partot.r>Balcsi szíve zeng.r>*r>Szél elcsitul már,r>csak a hullám emlékszik.r>Parton csend honol.r>*r>Tükröt tart a tó,r>naplemente színe úsz.r>Szél se rezzen már.r>*r>Nap lebukik túl,r>víz kisimul, csend pihen.r>Csillag ül parton.r>r>Siófok, 2025. április 23. Gránicz Éva-r>Írtam: Eredeti Basó féle haiku csokorban
Mikor a szív újra érez...r>r>Szív hét lakatnál,r>kulcs rég sötétbe veszett.r>Most mégis nyílik.r>*r>Csöndes kopogás,r>idegen, ám ismerős.r>Remeg már zár is.r>*r>Rozsdás zár reccsen,r>egy érzés óvatosabb...r>Belép és marad.r>*r>Szívem ajtajar>nyílik, mint sosem előbb.r>Valaki belép.r>*r>Azt hittem, nem leszr>de lám, a fény visszatér.r>Régi sötétre.r>*r>Nem hittem többé,r>de ő máshogy érkezett.r>Nem tört, csak várt rám.r>*r>Érzés közeleg, r>nem kérdez, csak ott marad...r>Ajkam nevét súg.r>*r>Szívem rég hallgat,r>de most a csend közepén. r>Valaki beszél.r>*r>Lakatról lakatr>hullott - és nem félek már!r>Újra szeretni.r>r>Siófok, 2025. április 19. -Gránicz Éva-r>Írtam: Senrjú csokorban
