Szófelhő » R » 42. oldal
Idő    Értékelés
Hétköznapi pszichológia… r> r>Egy éles vitában, ’azt, hogy hülye…’ nem kell a másik szemébe mondanom, r>Legföljebb akkor, ha ráhúztam a szavakra… ami egy hibátlan kondom. r>Viszont a heveny sértettséget kiengedni a palackból, igen célszerűtlen, r>Mert a hevenység növése fokozza ellenségeskedést… elkerülhetetlen. r> r>Ha a másik egy kemény vita során csak azt bizonyítja, hogy ő a valaki, r>Akkor nem célszerű diplomatáskodni, finoman, de kezdeni kell támadni. r>Persze tán' nem megfelelő a kevésbé önsérülést okozó eljárásnak, r>Bár nem jól tűrhető, hogy mi legyünk a vesztesei… egy nagy mentális rontásnak. r> r>Figyelemmel kell arra lenni, hogy ezt csak valakivel egy esetben folytatjuk, r>Vagy a párunk és igy már hányadik? Ha már a sokadik… erőt ne alkalmazzuk… r>A sokadik hitvitát átélve, nyilvánvaló, hogy a másik áldozata vagyunk, r>Mert mindig úgy végződik, hogy nem mienk az utolsó -és lehet, hogy nyerő- szavunk! r> r>Tudd, hogy vannak orvosi elmebetegek és vannak, nagyon sokan hétköznapiak! r>Ki vitatkozik, beleköt másikba, uralkodna… gondolat labirintusának. r>Az ember agyát bőszen befolyásolja környezete és nagyban az akarata, r>Meg téveszméi, butasága és tárgyi tudása végtelen méretű hiánya. r> r>Az sem elhanyagolandó, hogy alig vannak párok, akik ’megtalálták a párt! r>Az emberek lakva ismerik meg egymást, de ez sem biztos! Ha ő nem a régvárt… r>Az emberek tíz évente változnak, személyisége kissé vagy nagyon… változott, r>Ezt maguk nem ismerik föl, de eztán úgy fognak viselkedni, mint rosszra változott. r> r>Vecsés, 2023. szeptember 9. – Kustra Ferenc József- írtam: mindenkinek tudatébresztőként… a tárgyi tudás birtoklása felé haladás útjára vezetésként. r>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 86
Hétköznapi pszichológia… r> r>(3 soros-zárttükrös) r>A fenyőfa gyökere a föld alatt megy, de vízszintesen… ő igy megy, r>A fa hús meg rendelkezik vérrel, látni, érezni… ragad. ’Gyanta hegy’… r>A fenyőfa gyökere a föld alatt megy, de vízszintesen… ő igy megy. r>* r>(Bokorrímes duó) r>Embernél titok csak addig titok, míg egyedül tudja! r>Ha már elmondta valakinek, akkorr nincs titokja… r>Ha másnak is elmondta, pletyka már népnek az közszája. r> r>Kinek az lelke, az agya a titkok háza, az már többé nem léphet hátra! r>Azért is vigyázni kell, mert embernek ember a farkasa, van is farkasa… r>Tolatva menni, az elbukás és ott már előlép az gaz farkasa r>Annak meg ilyenkor a fontos, hogy rosszat tenni is kell… jó hamarja! r>* r>(3 soros-zárttükrös) r>Ó, Te titoktudó, ha kőben botlászol el, miben más, ha árokba béesel? r>Az árok biz-a… jajra nyitja szádat, kő meg méretes duzzanatot ráprésel… r>Ó, Te titoktudó, ha kőben botlászol el, miben más, ha árokba béesel. r> r>Ha Te a titkod elmondod, akkor azt a szívedből kell kitépni, r>Saját titok házad meg, súlyos árulásban fog összeomlani… r>Ha Te a titkod elmondod, akkor azt a szívedből kell kitépni. r>* r>Leoninus) r>Fenyőfa gyökérzete, a földfelszín alatt, ott nő, ahun eddigelé is haladt! r>Nekije ’vére’ azért folyik folyvást bőségesen, mert titok őrző… oly’ hevesen. r>Tudd, a hátrafelé araszolás, maga tán’ a hazaárulás… ha neked nincs más? r>Ha a rejtett titkokat nem őrződ, magad vagy a végbe vezető úti mérnököd… r>* r>(HIQ) r>Titkokat r>Emberek őrzik. r>Ember vagy? r> r>Farkasok r>Lesnek rád mindig! r>Ember vagy? r> r>Tiszta szív r>Nem árulhat el! r>Ember vagy? r> r>Vecsés, 2025. 01. 22. -Kustra Ferenc József- írtam: „Vadai Ágnes; Titok c. verse,” (2003.10.08.) mint ötletadó ihletésével. (Katonaként és bűnügyi nyomozótisztként is többször titkos nyilvántartásba kerültem.) r>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 68
Az élet, amit átad, az maga a komédia, r>És hiába vizsgálod, ez bizony nem vásárfia… r> r>Nincs más lehetőséged, mint tanulj meg komédiázni, r>Az élet komikus oldalán, csúszkálva leszánkázni… r>* r>Élet, talán vicc? r>Mit számít, hogy fogjuk fel? r>Amit kirótt sors! r>* r>Az ember tehet, r>De teszi-e… eleget? r>Bánja, hogy nem eleget? r>* r>Életcsalódás… r>Mit tudsz erről, hogyan volt? r>Vagy csak gondolod? r>* r>Bárki, még saját életében is lehet tudatlan, r>Mert nem tudhatja, hogy mit intézett a tudattalan… r>Ez attól függ, hogyan kezeled, amid van tudatban. r> r>Lehetsz te szép, csúnya, szőke, fekete vagy barna, r>Hogy intézed élted, akaratlan, vagy akarva? r> r>Persze a fránya saját körülmények, r>Amitől másként alakulnak létek… r>Lehet, nem is tőled vannak a tétek? r> r>Te örök komédiás! Menj csak az utadon, r>Jó, ha hatökrös szekér visz tovább utakon… r>Merengj a kanyarulaton, és bűntudaton. r>* r>Létérdek nagyon, r>Tovább élni halálig. r>Biz’ nem minden vicc. r>* r>Körülményeid, r>Állnak, mint totemoszlop. r>Kardoddal suhints. r>* r>Folyvást szerepelsz, ott az élet színpadán, r>Hiszed, nem vagy függönyhúzogató talán? r>* r>Zenélj szájharmonikán, vagy fésűvel, r>Üsd a taktust, földön a fűfésűvel. r>* r>Boldogság kapu r>Ha nyitva van, osonj be! r>Élvezd életed! r>* r>Úgyis, csak az lesz, r>Mi sorskönyvedbe írva. r>Múltban lapozhatsz! r> r>Vecsés, 2015. december 31. –Kustra Ferenc József- Versben, senrjú -ban és 10 szavasokban… r>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 85
(Bokorrímes) r>Minden reggel vajh' egy új élet kezdet, r>De még az is kérdés, ad élet estet? r>Meg az, hogy vajh' mikor végzed életet? r>* r> r>(3 soros-zárttükrös) r>Éltemen a szótlan ábrándok néma csimbókként lógtak, r>Már belefáradtak, nem lesz se szép. se jó… lám, halódtak… r>Éltemen a szótlan ábrándok néma csimbókként lógtak. r>* r> r>(Bokorrímes) r>Ha a csend a harmónia, akkor őt látom, itt ül a sötétben, r>Világit is nekem rendesen, a felhőtlen sötétség mélyében. r>E szerint csak haladok tovább a nem rög nélküli, de nem végtelen pályán, r>Nézem előttem a vágányt, de érdekes, hamar vége, összeér a vágány… r>* r> r>(Anaforás, 3 soros-zárttükrös, négyszeres belső rímes, önrímes) r>Ahogy haladunk előre, a vad szél egy homokviharral vesz körbe, r>Ahogy haladunk előre, a vihar, rohan velem és így előre… r>Ahogy haladunk előre, a vad szél egy homokviharral vesz körbe. r>* r> r>(3 soros-zárttükrös) r>A holnapba már nagyon figyelek, tekingetek inkább csak visszafelé, r>De sehol nincsen már megnyugvásom, sikamlós lejtőn csak csúszok lefelé… r>A holnapba már nagyon figyelek, tekingetek inkább csak visszafelé. r>* r> r>(Anaforás, 3 soros-zárttükrös, háromszoros belső rímes) r>Az életvonatomat fölszereltem rézkilincsekkel, azt fogdosom, r>Az életvonatomat fölszereltem vad rémmesékkel, nem tagadom… r>Az életvonatomat fölszereltem rézkilincsekkel, azt fogdosom. r>* r> r>(3 soros-zárttükrös, önrímes) r>Az életem nyers, hűvös hangja részletezi, az életem csődtömeg, r>Mondjuk a boldogság is öreg, nagy hiányom, lelkem facér csődtömeg… r>Az életem nyers, hűvös hangja részletezi, az életem csődtömeg. r>* r> r>(Senrjon duó) r>Van-e kicsi világnál r>Gyertyafény sötétjében élet? r>Öreg, nem látja! r> r>Van sötét-harmonikus? r>Imbolygó gyertyafény, ily’ sötét? r>Öreg, mit láthat? r>* r> r>(Sedoka – két katauta) r>Öreg boldogság? r>Nyers válaszhang csak recseg… r>Rohanó sínvég recseg! r> r>Boldogság öreg? r>Recsegő, nyers, hűvös hang… r>Sínvégen szembejön hang! r>* r> r>(HIAQ- Fél-haiku lánc-szerűen) r>Utad a vég felé r>Nagy gőzfogyasztással lohol. r>Lokomotív bírja! r>* r> r>(senrjon duó) r>Utad a vége felé, r>Előbbre hozza… akar véget! r>Lokomotív húz! r> r>Utad a vége felé r>Egyre fárasztóbb... jobban lejtős… r>Lokomotív húz! r> r>Vecsés, 2019. június 19. – Kustra Ferenc József r>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 110
Vázlatosan a láthatóról… r> r>(bokorrímes) r>Folynak a könnyeim és mindet felperzseli a sáros föld… r>Fogynak a könnyeim és rögtön mind elnyeli a sáros föld. r>Könnytelen vagyok már, de nem könyörtelen r>Könnytelen vagyok már, nem szeretettelen. r>Szeretetteljes vagyok, de ezt senki nem becsüli… r>Szeretetteljes vagyok, de ezt senki nem igényli… r>* r> r>(HIAQ) r>Szépre-jóra vágyni? r>Enélkül éltet leélni… r>Szépre-jóra vágyni? r>* r> r>(bokorrímes) r>Az emberi szeretet, már elzarándokolt r>És talán nem hagyott a lelkekben hírmondót! r>Hova-merre mehetett vajon? A lakatlan életsivatagba? r>Vagy kóborolva ellátogatott a szomszéd borszőlő lugasba? r>* r> r>(HIQ) r>Ó, lélek! r>Talán elveszek? r>Jaj, félek… r>* r> r>(bokorrímes) r>Élet is elment, r>Semmi jó nem lett. r>Szeretetem kinek? r>Nem kell már senkinek… r>* r> r>(anaforás, bokorrímes) r>Sivár pusztaságom, sírva körbejárom, r>Sivár pusztaságon, nekem… igajármom. r>Sivár pusztaságom, bánat generátorom, r>Sivár pusztaságom, sírva akad torkomon. r>* r>(anaforás, négyszeres belső rímes, bokorrímes) r>Szép életem mára már, mint halál kultúrája… r>Szép életem mára már halál hívó dudája… r>Szép életem mára már, mint halál kultúrája. r> r>Vecsés, 2019. április 21. – Kustra Ferenc József r>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 98